Én csak azért jöttem ki erre a futamra, hogy lássam őt – mondta nekem a 2017-es budapesti vizes világbajnokságon az egyik olasz sportújságíró, aki az akkor 17 éves Milákot akarta látni. – Meglátod, sokat fogunk még hallani róla, én már az ifjúsági versenyeken felkaptam a fejem, amikor úszott – tette hozzá magabiztosan a talján riporter.
És Giandomenico nem tévedett. Milák már akkor, a 2017-es budapesti vb-n repesztett egy ezüstérmet – mindössze 17 évesen. S azóta szinte töretlenül szállítja a szebbnél szebb érmeket:
háromszoros világbajnok, nyolcszoros Európa-bajnok s immár kétszeres olimpiai bajnok.
Emlékszem a 2022-es ugyancsak budapesti vizes vb-n elért eredményeit követő rendkívül beképzelt – egyesek szerint túlzott önbizalomtól duzzadó – nyilatkozataira. „Hát ez borzasztó úszás volt” – mondta félig viccesen, félig komolyan a Duna Aréna vegyes zónájában, miután világcsúccsal nyerte a 200 m pillangót.
Lehet, egyesek utálják a megnyilvánulásai miatt, mások viszont imádják különcségéért, kiváló eredményeiért.
De legyen akár egyik, akár másik, egyet nem lehet elvitatni tőle: zsenialitását.
És talán ezért érthetetlen, hogy különutas viselkedése, edzésterve miatt a tokiói olimpia és a magyar sport egyik legsikeresebb sportolóját az elmúlt másfél évben igencsak „meghurcolták” – elsősorban a szakmán belül, másodsorban a médiában.
Nyilván nem szokványos, ha egy sportoló hiányzik az edzésekről, saját edzője sem tudja mindig, hol van a tanítványa, és az is rendkívül furcsa, ha a sajtónak sem nyilatkozik (a tavalyi kaposvári országos bajnokságot követően egyszer sem állt újságírók rendelkezésére), ráadásul az olimpiai felkészülés érdekében egy-két világversenyt is kihagy.
De hát a sportolót az eredményei alapján ítélik meg. Ő pedig az olimpián ismét kitett magáért. Hogy miként, hol és kivel készült fel? Az egyelőre talány marad számunkra, de hát minket az érdekel elsősorban, hogy Milák Kristóf ismét aranyérmet nyert egy újabb olimpián (nem mellesleg egy ezüstérmet is bezsebelt). Az sem mellékes, hogy Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás mellett ő az egyetlen magyar úszó, akinek két egymást követő olimpián sikerült győznie.
Sőt, a párizsi ötkarikás játékokon azon kevés férfi úszó közé tartozik, aki két ilyen éremmel rendelkezik (a francia Leon Marchand szakmai szempontból megmagyarázhatatlan űrúszását négy elsőséggel most hadd ne elemezzük). És ne feledjük, Kristóf még mindig fiatal, a következő, Los Angeles-i olimpián is csak 28 éves lesz. Kérdés, megmarad-e benne az a kitartás és ambíció, amely a legutolsó interjújában azt mondatta vele, hogy 3–4–5-szörös olimpiai bajnok szeretne lenni.
Akárhogy is alakul, mi, szurkolók csak drukkolni tudunk neki, és sokszorosan megköszönni neki azt az érzést, amelyet úszásával, aranyérmével nyújtott nekünk Párizsban.
Köszönjük, Kristóf!
24h
