Már a sok nyomdafestéket és billentyűcsapkodást megért vitákat szült nyitóünnepség is hatalmas tömegeket mozgatott meg, a helyszínen – elkerített részen – 320 ezren, illetve a rendezvény körül további pár tízezren követtek, amely szám a legnagyobb az ötkarikás játékok történetében.
A szervezők 10 millió jegy eladását tervezték és örömmel jelentették, hogy majdnem minden belépő gazdára lelt.
Szinte minden eddigi esemény, legyen az előfutam, selejtező, vagy csapatsportok esetében csoportmérkőzés, egytől-egyig tömött lelátók előtt zajlottak.
Néhány „jelentéktelenebb” versenyen fel lehetett fedezni pár szabad ülőhelyet, de nem ez a jellemző eddig.
Európa minden szegletéből érkeztek nézők, de a világ bármely pontjátról könnyű volt megközelíteni Párizst, így nem véletlen a teltház minden eseményen. De, ha csak a franciák mehettek volna a versenyekre, úgy is teltház lett volna mindenhol…
S ha már a franciák… Ők fantasztikus hangulatot teremtenek mindenhol, hiszen minden eseményen ott vannak.
Egyszer-kétszer, például az asztalitenisz mérkőzéseken, ha kínai játszik, lehet hallani az ázsiai szurkolókat is, de, ha mellette ott van egy francia, például férfi egyesben bármelyik a Lebrun testvérek közül, valóságos focistadionná változik a lelátó.
Asztalitenisz-versenyen szokatlan hangulatot teremtettek a házigazdák, üvöltöttek, tapsoltak, dübörögtek és „Allé Les Bleus”-ztek szinte végig, ami mondjuk a másik három asztalon zajló mérkőzés párjait alaposan megzavarta. Erre „panaszkodott” Póta Georgina és Szőcs Bernadette is, de hát az olimpia már csak ilyen…
Egyedül a teniszben tartották be az íratlan szabályokat, a salakpályás szentély, a Roland Garros valahol meg is követelte az effajta viselkedést…
Az olimpia az európaiaké, az olimpia a franciáké…
Buszon, boltban, piacon, metrón, de még az egyes eseményeken a lelátón is egyre többen követik mobiltelefonon is az eseményeket, drukkolnak és örülnek nagyon hangosan a francia sportolók teljesítményének.
A magyar-japán férfi párbajtőr döntő közepén, igencsak kiélezett állásnál, miután a francia szurkolók már túl voltak egy hatalmas csalódáson, csapatuk nem jutott döntőbe, sőt a bronzcsatát is elveszítette, szóval az aranyéremért folyó küzdelem kellős közepén elkezdődött a hangos morajlás.
A 6400 néző közül egyre többen vették elő a telefonjukat és egyre hangosabban üvöltöttek.
A semleges néző, vagy éppen a magyar, vagy japán szurkoló, újságíró csak kapkodta a fejét a hihetetlennek tűnő jelenségnél, majd megértette: a francia Leon Marchand 200 méter vegyesúszásban győzelemre állt, és nem csak a La Defense Arena nézői, hanem egész Franciaország neki szurkolt.
Óriási üdvrivalgás fogadta Marchand negyedik aranyérmét Párizsban és a Grand Palais-ban is, majd felhangzott a La Marseillaise. Az ember karján felállt a szőr és eszébe jutott a francia–portugál 2020-as Európa bajnoki meccs a Puskás Arénában, amikor a magyar válogatott kétszer is megszerezte a vezetést Münchenben a németek ellen. 60 ezer ember torkából szólt a gól, pedig Budapesten sem Mbappé, sem Cristiano Ronaldo nem talált be… Csak nézték értetlenül a nézőteret…
Mi tudjuk miért…
A szerző a Marosvásárhelyi Rádió sportszerkesztője
Idén még egyáltalán nem játszott török csapatánál Marius Ștefănescu, aki még a keretbe sem került be a Konyaspornál. A Sepsi OSK volt alapembere emiatt úgy döntött, hogy egyoldalúan felmondja a szerződését.
A forduló góljával és fegyelmezett játékkal aratott 2–1-es győzelmet az FK Csíkszereda az FC Hermannstadt ellen a Szuperliga 28. fordulójában. Ilyés Róbert együttese idei harmadik hazai bajnokiját is megnyerte, és pontszámban beérte a Petrolult.
Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.
A szakadó eső ellenére nagyjából kétszázan gyűltek össze hétfő reggel 10 órakor, a bírósági végrehajtó által küldött kilakoltatási felszólításban szereplő végső időpontban a nagyváradi premontrei templom előtt.
A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
