A norvégiai Bodø városában zajlott az elmúlt napokban a Független Labdarúgó Egyesületek Szövetségének (CONIFA) második női labdarúgó-világbajnoksága, amelynek döntőjében a címvédő Sápmi (Lappföld) legyőzte Tamil Eelam (Srí Lanka) együttesét, Székelyföld válogatottja pedig mindössze a harmadik helyen végzett.
A hatcsapatosra tervezett vébére két válogatott, a Kibris Türk FF (Észak-Ciprus) és a Kashmir FA (India) különböző okok miatt visszalépett, Tibet pedig vízumgondok miatt nem tudott elutazni Norvégiába.
A székelyföldi válogatott eredményei: Tamil Eelam–Székelyföld 2–2, Sápmi–Székelyföld 2–0, Tamil Eelam–Székelyföld 1–0 és Sápmi–Székelyföld 3–0.
A női CONIFA-vb végeredménye: 1. Sápmi 12 pont (15–0), 2. Tamil Eelam 4 (3–12), 3. Székelyföld 1 (2–8).
A székely válogatott Bukarestből Osloba, majd onnan Bodø-be repülve érkezett meg a vébé helyszínére, de mivel hetente csak egy repülőjárat van Bukarest és Oslo között, a visszaút pedig nem találta a székelyek időbeosztását, ezért ez a Bodø – Oslo – Amszterdam – Bukarest útvonalon történt, szintén repülővel.
Bodø Észak-Norvégiában fekszik, az északi sarkkör közelében, ahol az éjféli nap június 2-től július 10-éig tart.
A város arról is híres, hogy Norvégia egyik legszelesebb városa, mivel a félsziget, amin fekszik, a Norvég-tenger felől védtelen. A januári átlaghőmérséklet -2,2 °C, míg a nyári 12,5 °C fok körüli.
Albu Lászlót, Székelyföld női labdarúgó válogatottjának vezetőedzőjét a norvég városban uralkodó körülményekről és a vb-n elért eredményekről kérdeztük.
– Hogyan sikerült alkalmazkodni a 24 órán át tartó nappalhoz?
– Számunkra újdonság volt, hogy éjszaka is világosság van, ugyanolyan élet zajlik, mint nappal.
A szállodákban fel vannak készülve erre, jó a szigetelés, a sötétítés, mégis rövid ottlétünk alatt nehéz volt megszokni. A helyiek, a lappföldiek hozzá voltak szokva ehhez, Srí Lanka és számunkra azonban rendkívül szokatlan volt.
– Milyenek a helyi emberek, hogyan viselkednek?
– Az emberek fegyelmezettek, például a gyalogátjáróknál amikor még jó pár méterre vagy, már lassítanak és átengednek a zebrán. A helyiek nyugodtak, például a meccseken a játékvezetői döntéseket nem kommentálták, elfogadták.
Hétfőtől péntekig keményen dolgoznak, nem látni lézengő embereket az utcán, viszont hétvégeken ki-kirúgnak a hámból, megnő az alkoholfogyasztás, lazítanak, élik az életüket. Vasárnap megpihennek, majd hétfőtől kezdődik újra a kemény munka.
Mindenki, a takarítónőtől a buszsofőrig, beszéli az angol nyelvet. Még egy érdekesség: bementünk a közértbe vásárolni a csapatnak vizet, banánt stb. Mi felnőttek egy-egy sört is meg szerettünk volna inni, oda is vittük a pénztárhoz, de sajnálkozva mondták, hogy nem lehet, elmúlt 21 óra, és van egy egyezség a vendéglátóipari egységek és az üzletek között, hogy 21 óra után nem árusítanak szeszes italokat. Az emberek este vásároljanak a vendéglőkben, a bárokban!
Egy sör például 10 euró (50 lej), egy fél literes ásványvíz átszámítva pedig 15 lejbe kerül. Lehet fizetni norvég koronával, de euróban is.
– Tavaly a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK labdarúgócsapatát az Európa Konferencia Liga rájátszásában a norvég Bodø/Glimt ejtette ki. Az ottani mérkőzést műfüves pályán rendezték. Milyen Bodø sportinfrastruktúrája, milyenek a pályák?
– A pályák szinte száz százalékban műanyag borításúak, és ez az időjárással magyarázható. Egyetlen hibrid pályát láttunk, azon atlétikai versenyeket rendeznek.
Nagyon jó minőségű pályák vannak, és a norvégok tudnak örülni a játéknak. Bármilyen ítélet volt a játékvezetők részéről elfogadták, nem látszott a stresszt rajtuk.
– Hogyan értékelné a székely válogatott teljesítményét? Sikerült kihozni a maximumot?
– Egyetlen egy közös edzést követően utaztunk el. Előzetesen már januártól terveztük a keretet, volt egy 40 fős játékoslistánk a vébére, de az utolsó hetekben minden megváltozott. A számításainkat áthúzta az, hogy az FK Csíkszereda felnőtt együttese Román Kupa döntőjébe jutott, az U15-ös és az U17-es csíki csapat pedig bekerült a korosztályos bajnokságok négyes döntőjébe.
Végül Sepsiszentgyörgyről egy lány volt, aki 18 éves, a többi 15-16 éves. Marosvásárhelyről volt két játékos, továbbá egy kolozsvári, két székelyudvarhelyi és egy székelykeresztúri, aki Magyarországon futballozik. Csíkból pedig azok a lányok kerültek be a válogatottba, akik nem voltak a felnőtt együttes húszas keretében.
Sajnos – két-három játékos kivételével, akik magasabb szinten játszanak – hiányzott a minőség, a technikai képességek szempontjából alulmaradtak az ellenfelekkel szemben. Szerintem ez volt a maximum, amit ki lehetett hozni.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.