A romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól minden hivatalos mérkőzésen – legyen szó felnőtt- vagy utánpótláscsapatokról – legalább 40 százalékban román játékosokat kell pályára küldeniük. A részletszabályok kidolgozása a sportági szakszövetségekre vár, de már most biztos:
a döntés gyökeresen átalakítja a hazai csapatsportok működését.
A minimális arány betartását szigorúan ellenőrzik majd. Azok a klubok, amelyek nem teljesítik a 40 százalékos kvótát, 500 ezertől 1 millió lejig terjedő büntetésre számíthatnak. Nem tisztázott azonban, hogy a bírságot minden egyes meccs után kiszabják-e, vagy a szezon végén összesítik az esetleges kihágásokat.
A törvény valamennyi csapatsportot érinti: labdarúgást, kézilabdát, kosárlabdát, röplabdát, teremlabdarúgás és jégkorongot.
Azok a klubok, amelyek eddig nagyrészt külföldi sportolókra építették sikereiket, radikálisan kénytelenek lesznek átalakítani kereteiket.
Ovidiu Mihăilă, a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint a szabály alkalmat adhat az önbizalom visszaszerzésére: „A játékosoknak így is, úgy is a teljesítményük alapján kell bekerülniük a csapatba. A törvény adhat egyfajta biztonságérzetet, de tudniuk kell kezelni ezt, és nem a szabály miatt, hanem a saját értékük alapján kell pályára lépniük.”
A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy az előírt arány sértheti a munkaerő szabad áramlásának európai elvét, valamint hátrányos helyzetbe hozhatja a román klubokat a nemzetközi mezőnyben.
Kiemelt példa a kosárlabda ikonikus hazai együttese, a Kolozsvári U-BT, amely az EuroCupban és az ABA Ligában rendre erős, külföldiekkel tűzdelt kerettel versenyez.
A 40 százalékos kvóta csökkentheti a keretépítés rugalmasságát, ronthatja a nemzetközi szereplés esélyeit, gyengítheti a klub hosszú távú versenyképességét.
A probléma gyökere szerintük az, hogy a szabály csak Romániában érvényes, miközben az európai klubok szabadon válogathatnak a világpiacról. Az így kialakuló egyenlőtlenség tovább mélyítheti a már meglévő szakadékot.
A kritikusok szerint a törvény tüneti kezelés, nem megoldás.
Szakértők rámutatnak: a kvóta bevezetése nem pótolja a valódi állami felelősségvállalást. A sport fejlődésének alapjai ugyanis máshol keresendők: modern létesítményekben, utánpótlásközpontokban, edzőképzésben, rendszerszintű támogatásban és hosszú távú stratégiában.
A 40 százalékos játékoskóta bevezetése egyszerre jelent politikai és sportpolitikai döntést. Rövid távon növelheti a hazai játékosok szerepét, hosszú távon viszont csökkentheti a hazai bajnokság színvonalát, visszavetheti a nemzetközi eredményességet, felerősítheti az egyenlőtlenségeket és diszkriminatív jellege miatt akár uniós jogi vitákat is gerjeszthet.
A labdarúgást az FK Csíkszereda kapcsán írt cikkünkben már érintettük. A jégkorongnál nem kavarja fel az állóvizet, miután a romániai bajnokság versenykiírása szerint az idegenlégiósokra vonatkozó szabály: csapatonként legfeljebb három külföldi játékos szerepelhet, kapusposzton pedig csak román állampolgárságú, vagy kettős állampolgárként más válogatottban nem szereplő sportoló nevezhető a találkozóra.
A kosárlabda bajnoki találkozóira – mind a nőknél, mind a férfiaknál – a játélvezetői lapon hat román játékosnak kell szerepelnie a tizenkettőből, egyszerre a pályán pedig ezekből kötelezően kettőnek fenn kell lennie. Tehát itt sem kell nagyon feje tetejére forgatni a jövő idénybeli kereteket.
A teremlabdarúgó-élvonalban négy idegenlégiós nevezhető a bajnoki összecsapásokra, de ezek egyszerre a pályán lehetnek – talán itt majd kell szabályozás, hogy lecsökkentsék ezt kettőre.
Az asztalitenisz Szuperligában egy csapatban a Szuperliga-meccseken egyetlen idegenlégiós nevezhető – a háromból –, tehát itt sem szorul nagy módosításra a kiírás.
Amennyiben ilyenek lesznek a Gyergyói Hoki Klub és a Csíkszeredai Sportklub közötti csaták a jégkorong Erste Liga negyeddöntői során, akkor igazán elégedettek lehetnek a semleges hokiszurkolók.
Magyar sajtóértesülések szerint Szabó István, a Kecskemét és a Nyíregyháza korábbi sikeredzője nyártól az FK Csíkszeredánál vállal szakmai vezetői vagy sportigazgatói munkát.
Egyes töltőállomásoknál 9 banival drágult csütörtökön a standard benzin, elérve a 8 lej 40 banis literenkénti árat. De ezúttal nem önmagában a drágulás a meglepő, azt ugyanis megszokhattuk már.
A parlament két házának szerda késő délutáni együttes ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi amerikai katonai erők ideiglenes telepítését a Mihail Kogălniceanu-i támaszpontra.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
További híreink: Nicușor Dannak körülbelül százszor több információja van az ügyészségi rendszerről, mint nekünk, egy balek zsarolót pedig a bukaresti reptéren tartóztattak le a hatóságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!