Felforgathatja a Novák-rendelet a romániai csapatsportokat
A romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól minden hivatalos mérkőzésen – legyen szó felnőtt- vagy utánpótláscsapatokról – legalább 40 százalékban román játékosokat kell pályára küldeniük. A részletszabályok kidolgozása a sportági szakszövetségekre vár, de már most biztos:
a döntés gyökeresen átalakítja a hazai csapatsportok működését.
A minimális arány betartását szigorúan ellenőrzik majd. Azok a klubok, amelyek nem teljesítik a 40 százalékos kvótát, 500 ezertől 1 millió lejig terjedő büntetésre számíthatnak. Nem tisztázott azonban, hogy a bírságot minden egyes meccs után kiszabják-e, vagy a szezon végén összesítik az esetleges kihágásokat.
Alapjaiban változhat meg a sportágak egyensúlya
A törvény valamennyi csapatsportot érinti: labdarúgást, kézilabdát, kosárlabdát, röplabdát, teremlabdarúgás és jégkorongot.
Azok a klubok, amelyek eddig nagyrészt külföldi sportolókra építették sikereiket, radikálisan kénytelenek lesznek átalakítani kereteiket.
Ovidiu Mihăilă, a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint a szabály alkalmat adhat az önbizalom visszaszerzésére: „A játékosoknak így is, úgy is a teljesítményük alapján kell bekerülniük a csapatba. A törvény adhat egyfajta biztonságérzetet, de tudniuk kell kezelni ezt, és nem a szabály miatt, hanem a saját értékük alapján kell pályára lépniük.”
Nemzetközi porondon hátrányba kerülhetnek a román klubok
A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy az előírt arány sértheti a munkaerő szabad áramlásának európai elvét, valamint hátrányos helyzetbe hozhatja a román klubokat a nemzetközi mezőnyben.
Kiemelt példa a kosárlabda ikonikus hazai együttese, a Kolozsvári U-BT, amely az EuroCupban és az ABA Ligában rendre erős, külföldiekkel tűzdelt kerettel versenyez.
A 40 százalékos kvóta csökkentheti a keretépítés rugalmasságát, ronthatja a nemzetközi szereplés esélyeit, gyengítheti a klub hosszú távú versenyképességét.
A probléma gyökere szerintük az, hogy a szabály csak Romániában érvényes, miközben az európai klubok szabadon válogathatnak a világpiacról. Az így kialakuló egyenlőtlenség tovább mélyítheti a már meglévő szakadékot.
A kritikusok szerint a törvény tüneti kezelés, nem megoldás.
Szakértők rámutatnak: a kvóta bevezetése nem pótolja a valódi állami felelősségvállalást. A sport fejlődésének alapjai ugyanis máshol keresendők: modern létesítményekben, utánpótlásközpontokban, edzőképzésben, rendszerszintű támogatásban és hosszú távú stratégiában.
A 40 százalékos játékoskóta bevezetése egyszerre jelent politikai és sportpolitikai döntést. Rövid távon növelheti a hazai játékosok szerepét, hosszú távon viszont csökkentheti a hazai bajnokság színvonalát, visszavetheti a nemzetközi eredményességet, felerősítheti az egyenlőtlenségeket és diszkriminatív jellege miatt akár uniós jogi vitákat is gerjeszthet.
A jelenlegi megengedett idegenlégiósszámok
A labdarúgást az FK Csíkszereda kapcsán írt cikkünkben már érintettük. A jégkorongnál nem kavarja fel az állóvizet, miután a romániai bajnokság versenykiírása szerint az idegenlégiósokra vonatkozó szabály: csapatonként legfeljebb három külföldi játékos szerepelhet, kapusposzton pedig csak román állampolgárságú, vagy kettős állampolgárként más válogatottban nem szereplő sportoló nevezhető a találkozóra.
A kosárlabda bajnoki találkozóira – mind a nőknél, mind a férfiaknál – a játélvezetői lapon hat román játékosnak kell szerepelnie a tizenkettőből, egyszerre a pályán pedig ezekből kötelezően kettőnek fenn kell lennie. Tehát itt sem kell nagyon feje tetejére forgatni a jövő idénybeli kereteket.
A teremlabdarúgó-élvonalban négy idegenlégiós nevezhető a bajnoki összecsapásokra, de ezek egyszerre a pályán lehetnek – talán itt majd kell szabályozás, hogy lecsökkentsék ezt kettőre.
Az asztalitenisz Szuperligában egy csapatban a Szuperliga-meccseken egyetlen idegenlégiós nevezhető – a háromból –, tehát itt sem szorul nagy módosításra a kiírás.
Diószegi László: továbbra is mindent megteszek, hogy legyen jövője ennek a klubnak
Rövid másodosztályú száműzetés után emelt fővel tér vissza a román labdarúgás élvonalába a Sepsi OSK. A gyors visszajutás örömét beárnyékolják az anyagi nehézségek. Exkluzív interjúnkban Diószegi László nyíltan beszél a Szuperliga jelentette kihívásokról.
Medvebocs szaladt a kerékpárosok elé a Szebeni Körversenyen (videóval)
Váratlan jelenet zavarta meg a Szebeni Kerékpáros Körverseny harmadik szakaszát: egy medvebocs szaladt át az úton közvetlenül a mezőny élén haladó versenyzők előtt.
Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
Leállították a hírszolgáltatást, elsötétült az M1, szünetel a Kossuth Rádió
Elsötétült az M1 képernyője kedden, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható. Mindez a magyarországi közmédia átszervezésének, a kormányváltás után felállt új vezetőség döntésének tudható be.
Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
