A romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól minden hivatalos mérkőzésen – legyen szó felnőtt- vagy utánpótláscsapatokról – legalább 40 százalékban román játékosokat kell pályára küldeniük. A részletszabályok kidolgozása a sportági szakszövetségekre vár, de már most biztos:

a döntés gyökeresen átalakítja a hazai csapatsportok működését.

A képviselők megszavazták: a következő idénytől a romániai sportolók aránya csapatonként legalább 40 százalék kell legyen

A minimális arány betartását szigorúan ellenőrzik majd. Azok a klubok, amelyek nem teljesítik a 40 százalékos kvótát, 500 ezertől 1 millió lejig terjedő büntetésre számíthatnak. Nem tisztázott azonban, hogy a bírságot minden egyes meccs után kiszabják-e, vagy a szezon végén összesítik az esetleges kihágásokat.

Alapjaiban változhat meg a sportágak egyensúlya

A törvény valamennyi csapatsportot érinti: labdarúgást, kézilabdát, kosárlabdát, röplabdát, teremlabdarúgás és jégkorongot.

Azok a klubok, amelyek eddig nagyrészt külföldi sportolókra építették sikereiket, radikálisan kénytelenek lesznek átalakítani kereteiket.

Ovidiu Mihăilă, a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint a szabály alkalmat adhat az önbizalom visszaszerzésére: „A játékosoknak így is, úgy is a teljesítményük alapján kell bekerülniük a csapatba. A törvény adhat egyfajta biztonságérzetet, de tudniuk kell kezelni ezt, és nem a szabály miatt, hanem a saját értékük alapján kell pályára lépniük.”

Nemzetközi porondon hátrányba kerülhetnek a román klubok

A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy az előírt arány sértheti a munkaerő szabad áramlásának európai elvét, valamint hátrányos helyzetbe hozhatja a román klubokat a nemzetközi mezőnyben.

Kiemelt példa a kosárlabda ikonikus hazai együttese, a Kolozsvári U-BT, amely az EuroCupban és az ABA Ligában rendre erős, külföldiekkel tűzdelt kerettel versenyez.

A 40 százalékos kvóta csökkentheti a keretépítés rugalmasságát, ronthatja a nemzetközi szereplés esélyeit, gyengítheti a klub hosszú távú versenyképességét.

A probléma gyökere szerintük az, hogy a szabály csak Romániában érvényes, miközben az európai klubok szabadon válogathatnak a világpiacról. Az így kialakuló egyenlőtlenség tovább mélyítheti a már meglévő szakadékot.

A kritikusok szerint a törvény tüneti kezelés, nem megoldás.

Szakértők rámutatnak: a kvóta bevezetése nem pótolja a valódi állami felelősségvállalást. A sport fejlődésének alapjai ugyanis máshol keresendők: modern létesítményekben, utánpótlásközpontokban, edzőképzésben, rendszerszintű támogatásban és hosszú távú stratégiában.

A 40 százalékos játékoskóta bevezetése egyszerre jelent politikai és sportpolitikai döntést. Rövid távon növelheti a hazai játékosok szerepét, hosszú távon viszont csökkentheti a hazai bajnokság színvonalát, visszavetheti a nemzetközi eredményességet, felerősítheti az egyenlőtlenségeket és diszkriminatív jellege miatt akár uniós jogi vitákat is gerjeszthet.

A jelenlegi megengedett idegenlégiósszámok

A labdarúgást az FK Csíkszereda kapcsán írt cikkünkben már érintettük. A jégkorongnál nem kavarja fel az állóvizet, miután a romániai bajnokság versenykiírása szerint az idegenlégiósokra vonatkozó szabály: csapatonként legfeljebb három külföldi játékos szerepelhet, kapusposzton pedig csak román állampolgárságú, vagy kettős állampolgárként más válogatottban nem szereplő sportoló nevezhető a találkozóra.

Novák-rendelet: hol áll most az FK Csíkszereda?

A kosárlabda bajnoki találkozóira – mind a nőknél, mind a férfiaknál – a játélvezetői lapon hat román játékosnak kell szerepelnie a tizenkettőből, egyszerre a pályán pedig ezekből kötelezően kettőnek fenn kell lennie. Tehát itt sem kell nagyon feje tetejére forgatni a jövő idénybeli kereteket.

A teremlabdarúgó-élvonalban négy idegenlégiós nevezhető a bajnoki összecsapásokra, de ezek egyszerre a pályán lehetnek – talán itt majd kell szabályozás, hogy lecsökkentsék ezt kettőre.

Az asztalitenisz Szuperligában egy csapatban a Szuperliga-meccseken egyetlen idegenlégiós nevezhető – a háromból –, tehát itt sem szorul nagy módosításra a kiírás.