Szétszórt helyszínek, új sportág, magyar remények – indul a milánói–cortinai téli olimpia
Február 6. és 22. között rendezik több olaszországi városban a 25. téli olimpiát. A két fő helyszín Cortina d’Ampezzo és Milánó. 1956-ban előbbi már otthont adott az ötkarikás játékoknak, míg 2006-ban egy másik olasz város, Torinó volt a házigazda.
Az eddigi hagyományokkal ellentétben most először fordul elő, hogy a versenyek jelentős földrajzi távolságra levő településeken zajlanak, ezért négy megnyitó ünnepséget rendeznek.
A központi ceremóniára Milánóban kerül sor, amelyet világszerte élőben közvetítenek a tévéadók, míg további megnyitókat tartanak Cortinában, Livignóban és Predazzóban.
Sok pályázó, kevés pályázat
A helyszínt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2019-ben választotta ki. A választás rendkívül egyszerű volt, hiszen sok város jelentkezett ugyan, ám végül többen meggondolták magukat. Az ausztriai Graz és Schladming pénzügyi okok miatt lépett vissza. A kanadai Calgary esetében a lakosság referendum során szavazta le a város jelentkezését. A török Erzerumot infrastrukturális hiányosságok miatt kizárták a versenyből (amúgy hét végén még Olaszországban sem volt kész minden pálya), a svájci Sionban szintén népszavazást tartottak. Itt a lakosság 60 százaléka szintén leszavazta a jelentkezést. A japán Szapporo be sem nyújtotta a pályázatát, ugyanis az utóbbi két téli olimpiát Ázsiában rendezték (Phjongcshang és Peking), a város elöljárói pedig úgy gondolták, egy újabb ázsiai városnak nincs sok esélye.
A versenyben a svédországi Stockholm maradt, amely a 128. NOB-gyűlésen 47–34 arányban maradt alul az olaszországi pályázattal szemben.
Számos érem, új sportág
A játékok központja Milánó, itt tartják a fő megnyitó ünnepséget, valamint a jégkorongtornát, a gyorskorcsolyázók futamait és a műkorcsolyaversenyeket. A „havas számokat” Cortina d’Ampezzo, Valtellina, Predazzo, Tesero, Bormio, valamint Livigno látja vendégül. A záróünnepséget pedig Veronában rendezik.
Bár a játékok hivatalosan február 6-án kezdődnek, a versenyek már 4-én elrajtoltak a vegyespárosok curlingtornájával.
Összesen 16 sportágban és 116 számban avatnak bajnokot.
Elsőként alpesi síben, férfi lesiklásban hirdetnek győztest, a legutolsó aranyérmet a férfi jégkorongtornán osztják ki. Új sportágként jelenik meg a programban a sítriatlon. A versenyen három számot kell teljesíteni: futás (havas, jeges terepen), kerékpározás (ugyancsak hóban), valamint sífutás.
A magyar küldöttség
A magyar csapatot 15-ön képviselik. A versenyzők alpesi síben, műkorcsolyában, gyorskorcsolyában, rövidpályás gyorskorcsolyában és sífutásban állnak rajthoz. A csapat tagjai: Tóth Zita, Úry Bálint (alpesi sí), Kim Minseok (gyorskorcsolya), Pavlova Mária, Sviatchenko Aleksei (műkorcsolya), Somodi Maja, Végi Diána Laura, Major Dominik, Moon Wonjun, Nógrádi Bence, Tiborcz Dániel (rövidpályás gyorskorcsolya), Laczkó Lara Vanda, Pónya Sára, Büki Ádám és Kónya Ádám (sífutás).
Lesz-e magyar érem?
A magyar versenyzőktől a téli olimpián az elvárás elsősorban a tisztes helytállás és esetleg néhány pontszerző hely elérése.
Kivételt képez az elmúlt két kiírás, ugyanis mind Dél-Koreában, mind pedig Pekingben született magyar – történelminek nevezhető – aranyérem. Elsősorban a Liu testvérpárnak köszönhetően, ők azonban néhány éve már nem magyar színekben versenyeznek.
Pontszerzésre a magyar együttesből a dél-koreai származású, magyar színekben induló Kim Minseoknak van esélye, aki 2018-ban és 2022-ben is olimpiai bronzérmet szerzett Dél-Koreának. Pontszerző helyben reménykednek a négy éve honosított műkorcsolyázóink is, az orosz Pavlova Mária, Szviacsenko Alekszej kettős. A Magyar Korcsolyaszövetség elnöke pedig akár egy dobogós helyezést is el tud képzelni, a páros ugyanis januárban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett.
Magyar érmek az olimpiákon
Magyarország az elmúlt száz évben két-két arany és ezüst, valamint hat bronzérmet nyert. 1932-ben az amerikai Lake Placidban a Rotter Emília–Szollás László műkorcsolyapáros bronzérmet szerzett, négy év múlva Garmisch-Partenkirchenben ezt a teljesítményt megismételték. Bronzérmes lett a Nagy Marianna–Nagy László műkorcsolyapáros Oslóban (1952) és Cortina d’Ampezzóban (1956), valamint Liu Shaoang rövidpályás gyorskorcsolyában és a Jászapáti Petra, Kónya Zsófia, Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, John-Henry Krueger összeállítású vegyesváltó 2022-ben Pekingben. Ezüstéremmel gazdagította az éremgyűjteményt a Kékessy Andrea–Király Ede műkorcsolyapáros (1948, St. Moritz), valamint a Regőczy Andrea–Sallai András jégtáncpáros (1980, Lake Placid).
Nyolc évvel ezelőtt 2018 februárjában a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor alkotta gyorskorcsolyacsapat 5000 méteres váltóban megszerezte Magyarország első olimpiai aranyát. Négy évvel később Liu Shaoang megszerezte az első egyéni aranyérmet az országnak (Pekingben ugyanakkor még egy bronzérmet is szerzett).
Románia a téli olimpiákon
Az ötkarikás játékok során a román küldöttség eddig mindössze egy dobogós helyezést szerzett: 1968-ban Grenoble-ban a bobversenyben a Ion Panțuru–Nicolae Neagoe kettős bronzérmet nyert. Az elmúlt évtizedekben Románia rendszeres résztvevője volt a téli játékoknak, ám a hangsúly inkább a részvételen, az utánpótlás építésén és a tapasztalatszerzésen volt, semmint az éremszerzésen.
A képlet ma is hasonló: a válogatott több sportágban fiatal és tapasztalt versenyzők kombinációjával áll rajthoz anélkül, hogy akár pontszerző helyekben reménykedne.
A küldöttséget olyan sportolók alkotják, akik már több világversenyen is részt vettek, az olimpiai szereplés számukra ugyanakkor jelentős mérföldkő. Kiemelt figyelmet érdemel Raluca Strămăturaru, aki ötödik olimpiáján szerepel, valamint a műkorcsolyázó Julia Sauter, aki a román küldöttség zászlóvivője lesz Milánóban. A román csapat célja egyértelmű: minél jobb helyezések elérése, egyéni csúcsok megdöntése.
A román válogatott tagjai
A biatlonversenyeken egy női és négy férfi sportoló áll rajthoz. A csapatot Anastasia Tolmacheva, George Buta, George Colțea, Raul Flore és Dmitrii Shamaev alkotja. A bobosoknál a válogatott tagjai Constantin Dinescu, George Iordache, Mihai Păcioianu és Mihai Tentea, míg Andrei Nica tartalékként szerepel a keretben.
A műkorcsolyaversenyen Julia Sauter képviseli a nemzeti színeket. A szánkósok hétfős csapatában három női és négy férfi sportoló kapott helyet: Corina Buzățoiu, Raluca Strămăturaru, Carmen Manolescu, valamint Valentin Crețu, Eduard Crăciun, Marian Gîtlan és Darius Șerban. A síugróknál Daniela Toth, Delia Folea, Daniel Cacina és Mihnea Spulber szerepel. Alpesi síben Sofia Moldovan és Alexandru Ștefănescu képviseli a román színeket. A sífutók csapatát Delia Reit, Paul Pepene és Gabriel Cojocaru erősíti. A snowboardosok versenyén két magyar származású sportoló, Mandel Kata és Bartalis Henrietta indul.
Becze Tihamér: amit tudtunk, kitettünk a jégre
Korán véget ért a 2025–2026-os szezon a Csíkszeredai Sportklub számára, amely a tavalyi döntő után idén már a negyeddöntőben búcsúzott a jégkorong Erste Ligában. A kék-fehérek csapatkapitányát, Becze Tihamért a háttérről és a kérdéses jövőjéről kérdeztük.
Óriási blama, ötgólos előnyről bukta el a törökök elleni vébéselejtezőt Románia
Az első román–török vébéselejtező végén a félholdasok örülhettek, és nem is akárhogy: a férfi kézilabda-világbajnokság előselejtezőjében vasárnap este, ötgólos hátrányból idegenben harcolták ki az esélyesebb Románia ellen a továbbjutást.
Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Puczi Béla hőstette ma is nemzet- és jövőépítő – Budapesti megemlékezés a marosvásárhelyi fekete márciusról
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Ne magyarnak, európainak tekintsük Hunyadi Jánost meg Mátyást! Oké, de mi lesz Deceballal?
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
