Nem is ég az olimpiai láng?

A szerkezet ezúttal nem egy stadionban található, ahogy az megszokott volt, hanem a Tuileirák kertjében, nem messze a Louvre múzeumtól, egy csodálatos, nyitott környezetben, hogy mindenki láthassa. Eredetileg az üvegpiramis mellé tervezték a helyszínt, azonban a látogatottság szempontjából sokkal jobb a Medici Katalin megrendelésére épült kert kellős közepén.

A gyakorlat eddig az volt, hogy az általában a megnyitónak és az atlétikaversenyek helyszínt adó stadion egyik csücskében égett a láng a játékok zárásáig.

Szokatlan választás a léggömb is, és még szokatlanabb, hogy napközben a földön, egy kerek medence közepén pihen, este pedig a 30 méter magas gömb további 30 méterrel emelkedik meg, hogy szinte mindenhonnan láthatóvá váljék. Az alapja, amelyben a láng található, egy 7 méter átmérőjű gyűrű, amely a testvériséget, a Francia Köztársaság három alapértékének egyikét jelképezi.

De ég-e a láng?

Égni ég, de inkább csak világít, jöhetne rá a válasz, ugyanis nem is tűzből van, hanem elektromos áramból és vízből. A környezetkímélés jegyében, nem fosszilis tüzelőanyagot használnak égésre, hanem sokkal inkább egy ámítás a tűz.

Ugyanis a gyűrű alján mintegy 40, nagy erősségű LED lámpa található, amelyek a 200 db nagy nyomású permetező fúvókák által előállított vízgőz felhőjét világítják meg. Így lesz a villanyáramból és a vízből a valós lángok pislákoló hatása és „füstje”.

Mint egy hűvös oázis a nyár közepén – fogalmazta meg a tervező, Mathieu Lehanneur.

A szerző a Marosvásárhelyi Rádió sportszerkesztője.