Bő két hétig Párizsra figyel a világ

A francia főváros 1900 és 1924 után harmadszor, azaz pontosan száz év elteltével ad otthont újra az olimpiának, ezzel felzárkózik a legutóbbi európai házigazda London (2012) mellé, hiszen az angol főváros is háromszor rendezte meg a világ legnagyobb sporteseményét. A párizsi olimpia hivatalosan pénteken 20 óra 30 perctől rajtol el, ekkor kezdődik majd a nyitóünnepség, ami rendhagyó módon zajlik.

A sportolók ugyanis nem a megszokotthoz híven a stadionban vonulnak fel, hanem hajókkal a Szajna folyó 6 kilométeres szakaszán fognak végig haladni.

Ezt megelőzően azonban már szerdán és csütörtökön mérkőzéseket rendeztek, a labdarúgók, a kézilabdázók és a rögbisek is pályára léptek.

A Párizs 2024 logónak három fő motívuma és jelentése van. Az első elem az aranyérem, a győzelem örök jele. Emellett az olimpiai láng is megtalálható a logóban, ami a sporton keresztül egyesíti az embereket. Végül egy emberi arc látható, ami a másik két elem kombinációjának eredménye. Marianne-nak hívják, ő képviseli Franciaországot, és az egyenlőség és a testvériség eszméit testesíti meg. A kabala a francia szellemiséget és történelmet tükrözi: a „Frígeknek” nevezett alakokat füles frígiai sapkáról mintázták – a köztársaság és a szabadság szimbólumaként a nagy francia forradalom idején terjedt el a vörös jakobinus sapka.

A Párizs északi részén Saint-Denis, Saint-Ouen és az Ile Saint-Denis között elterülő, 52 hektáros olimpiai falu közel 14 500 hivatalos személynek, köztük 9000 sportolónak lesz az otthona a legforgalmasabb időszakban, és kétszáznál több ország delegációja foglalta el itt a szálláshelyét.

A falu kialakításánál a szervezők kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra és a biodiverzitás megőrzésére.

A komplexum területén az olimpia és a paralimpiai játékok után pedig 2500 új lakást, diákszállásokat, hotelt, parkot, irodákat és üzleteket alakítanak ki.

A párizsi olimpia versenyhelyszínei adottak voltak, hiszen szinte kizárólag már meglévő vagy ideiglenes létesítményekben bonyolítják le a megmérettetéseket. Mindössze három helyszínt kellett a semmiből megépíteni, az Alice Milliat Arénát, a Saint-Denis víziközpontot és a Le Bourget mászócsarnokot.

Több mint harminc különböző helyszínen zajlanak az események,

többek között az atlétika versenyeknek otthont adó Stade de France labdarúgó-stadionban, a teniszezők arénájának szolgáló Stade Roland Garrosban, de még a Versailles-i kastélyban is, ahol a lovaglás és az öttusa küzdelmeit rendezik. Természetesen a fővároson és a régión kívül más városokban is tartanak versenyeket, főleg labdarúgó-mérkőzéseket, mint Marseille-ben, Bordeaux-ban, vagy Nizzában, a kézilabdameccsek központi helyszíne pedig Lille lesz.

Az augusztus 11-éig tartó seregszemlén összesen 32 sportág 329 versenyszámában méri össze tudását 206 ország nagyjából 10 ezer sportolója.

Az olimpia programja négyévente változik, Párizsban két újoncot avatnak majd, az egyik a breaktánc, a másik pedig a krossz kajak, bár ez utóbbi igazából nem önálló sportág. A breaktáncban a versenyzőknek azt kell bemutatniuk, hogy milyen jól tudnak improvizálni egy ismeretlen ütemre, a teljesítményüket pedig bírók pontozzák. A krossz kajak a szlalomnak az egyik ága, korábban extrém szlalomnak is nevezték, ez egy rendkívül látványos sportág, egy-egy futamon négy, egyszerre indított kajakozó méri össze a tudását egy akadályokkal tarkított pályán. Vannak kieső sportágak is, a mostani seregszemlén nem találkozhatunk a baseballal, a karatéval és az 50 kilométeres gyaloglással sem.

A magyar színeket 21 sportági szakágban 180 sportoló képviseli a francia fővárosban, a megnyitón Böde-Bíró Blanka kézilabdázó és Tóth Krisztián cselgáncsozó viszik majd a magyar zászlót.

Az érmes helyezések jelentős részének megszerzésére a korábbi olimpiákhoz hasonlóan ezúttal is a három sikersportágban van a legnagyobb esély: kajak-kenuban, vívásban és úszásban.

A kajak-kenusoknál Csipes Tamara kiváló formában érkezett meg az olimpiára és egyéniben az aranyérmet célozta meg, akárcsak Kopasz Bálint, aki három évvel ezelőtt Tokióban felállt a dobogó legmagasabb fokára. A női kajaknégyes sorozatban háromszor győzött az olimpián, de ezúttal jóval nehezebb feladata lesz felérni a csúcsra, a csapatból hiányzik ugyanis a hatszoros ötkarikás bajnok Kozák Danuta.

A férfi kardválogatott a közelmúltban világbajnokságot és Európa-bajnokságot is nyert, így nagy favorit az éremszerzésre,

mint ahogyan a szintén világbajnok női kardcsapat és a férfi pábajtőrcsapat is, és természetesen a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron egyéniben most is a legfényesebb medál elhódításáért küzd.

Az úszóknál a három éve Japánban olimpiai bajnoki címert nyert Milák Kristóf mellett a feltörekvő Kós Hubert abszolút odaérhet a dobogóra, nyílt vízen pedig Rasovszky Kristóf sikeréért lehet szurkolni.

A 2004-es athéni olimpia óta most először fordul elő, hogy négy magyar csapat is kijutott a játékokra,

a vízilabdázóknál és a kézilabdázóknál a férfi és a női válogatott is érdekelt Párizsban. A nagyobb esélyekkel a vízilabdázók indulnak, az előző olimpián a férfi és a női csapat is érmet szerzett, amire korábban soha nem volt példa, míg a kézilabdázók sikeres szereplése kellemes meglepetésnek számítana.

Mindemellett több más sportágban is nyerhetnek érmet a magyar sportolók, akik öttusában, birkózásban, taekwondóban, cselgáncsban, vagy hegyikerékpározásban szintén az élmezőnyhöz tartoznak.

Romániát 107 versenyző képviseli 18 sportágban, a zászlóvivők pedig Ionela és Marius Cozmiuc evezősök, férj és feleség lesznek, akik történelmet írnak, hiszen először szerepel zászlóvivőként egy család az olimpiák történetében.

Az evezős szakág messze a legnépesebb a román küldöttségben, nagy reményeket fűznek hozzájuk, hogy minél több dobogós helyet szerezzenek.

Nagy meglepetésre viszont az olimpiai bajnoki címvédő kettős, Ancuța Bodnar és Simona Radiș nem együtt indulnak, előbbi társa Andrada-Maria Moroșanu lesz a női kétpárevezősöknél, míg utóbbi a 8+1-es női kormányos csapatban versenyez.

Úszásban a két évvel ezelőtt berobbant David Popovici világbajnok volt férfi 100 és 200 méter gyorson, júniusban pedig mindkét számban Eb-címet szerzett, így az olimpián is esélye van az éremre. Kajak-kenuban nagyok az elvárások Cătălin Chirilăvel szemben, aki tavaly 1000 méteren ezüstérmes volt a világbajnokságon. Rajtuk kívül az atléták, a birkózók, a súlyemelők és a női asztalitenisz-válogatott tagjai lehetnek versenyben a dobogós helyekért.

Románia színeiben öt erdélyi magyar sportoló vesz részt az olimpián,

a sepsiszentgyörgyi Incze Kriszta birkózó és Molnár Ede hegyikerékpározó, a marosvásárhelyi Szőcs Bernadette asztaliteniszező, a kolozsvári Miklós Andrea síkfutó és az aradi Vancsik Levente vízilabdázó, valamint a küldöttséget birkózóbíróként és hivatalos személyként képviseli a marosvásárhelyi Gyarmati Ferenc és a sepsiszentgyörgyi Györgyi Viola kosárlabda-játékvezető is.

Közülük a pályafutása második olimpiájára készülő Incze Krisztának a női birkózók 62 kg-os súlycsoportjában egyértelműen az a célja, hogy dobogós legyen és ezúttal olimpiai éremmel térjen haza. Mellette valóra váltaná álmát az immár harmadik ötkarikás viadalán induló Szőcs Bernadette is, aki az asztaliteniszezőknél három versenyszámban, női egyéniben, vegyesben és csapatban is érdekelt lesz, a kiemelés szerint mindegyikben az élmezőnyben foglal helyet és esélyes az éremszerzésre.