A kvartettben Portugália (6.) mellett Csehország (36.), Törökország (40.) és Grúzia (75.) szerepel. Ez utóbbi a legszínesebb foltja a mezőnynek, hiszen a kontinens keleti részén fekvő ország történetében először jutott ki az Eb-re.
Portugália
A luzitánok a bukmékerek szerint az egyik esélyesei a tornának. Tudásuk alapján egyértelmű, hogy szinte mindenki az elődöntőbe várja őket. Ráadásul sem a legutóbbi vb-jük (az elődöntőtől Marokkó ütötte el őket), sem a 2020-as Európa-bajnokság (13. helyezés) nem úgy sikerült számukra, ahogy azt szerették volna. Ezért még nagyobb erőbedobással készülnek a tornára.
A selejtezőkben Ronaldo és társai erődemonstrációt tartottak, mérlegük még a franciákénál is lenyűgözőbb: úgy végeztek a J-csoport élén, hogy mind a tíz mérkőzésüket megnyerték, gólkülönbségük pedig egyenesen elképesztő volt (36–2).
Igaz, megizzadniuk sem kellett: Szlovákiát, Luxemburgot, Izlandot, Boszniát és Liechtestein együttesét utasították maguk mögé.
Bernardo Silva csapattársai a decemberi sorsolás alkalmával sem panaszkodhattak, hiszen Fortuna ismét melléjük állt, a leggyengébb csoportba kerültek, ahol folytathatják erődemonstrációjukat. Az új szövetségi kapitánynak, Roberto Martineznek (aki korábban a Hazard–Kompany-féle belga aranygenerációt irányította) igencsak főhetett a feje a keret megnevezésekor, ugyanis több tucat kiváló játékosból kellett kiválasztania 26-ot.
A portugál futballakadémiák az utóbbi időszakban elképesztő mennyiségben „termelik” a jobbnál jobb labdarúgókat.
Európa bajnokságainak meghatározó csapatai szinte elképzelhetetlenek egy-két luzitán játékos nélkül.
Még a nemrég Konferencialigát nyert görög Olimpiakosz keretében is hét (!) ibériai szerepel.
A portugál keretben szerepel többek között a 39 éves, ötszörös aranylabdás Ronaldo, aki hatodik Európa-bajnokságán vehet részt, s ezzel rekorder, de a 41 éves Pepe is, aki szintén csúcsot dönt. A többi világsztárt talán kár is felsorolni, hiszen mindenki ismeri őket. Aki pedig kétségbe vonná Ronaldo fizikai felkészültségét és akaraterejét, annak érdemes lett volna követnie a szaudi kupadöntőt: CR7 a 120 percnyi jó játéka mellett a büntetőkkel elvesztett döntő után úgy zokogott, mintha még nem nyert volna egyetlen kupát sem.
A portugálok eddigi Eb-eredményeit két időszakra lehet osztani: 1984-ig nem jutottak ki a kontinenstornára, akkor viszont egyből bronzérmet szereztek. 1996-tól pedig minden alkalommal részesei a seregszemlének – nem akármilyen teljesítménnyel. 2016-ban aranyérmet, 2004-ben ezüstöt, 2000-ben és 2012-ben bronzérmet szereztek, ezen kívül kétszer negyeddöntőbe (1996, 2008), egyszer nyolcaddöntőbe jutottak (2020).
Csehország
A csehek állandó szereplői az európai tornáknak, ám általában sem a szakemberek, sem a szurkolók nem igazán számolnak velük. Még akkor sem, ha néha a csoportból is továbbjutnak. Erre pedig most is megvan az esélyük. Kérdés, hogy a csoportbeli nagy riválissal, a törökökkel, milyen eredményt érnek el.
Kisebb meglepetésre a csehek egy viszonylag könnyűnek mondható selejtezőcsoportból csupán másodikként jutottak tovább Albánia mögött (megelőzve Lengyelországot, Moldovát és Feröer-szigeteket).
Ivan Hasek szövetségi kapitány kerete főleg a hazai bajnokságban (elsősorban a két prágai csapatban) szereplő játékosokra épül, de érdemes egy-két külföldön légióskodó labdarúgót is megemlíteni.
Coufal és Soucek a West Ham csapatát erősíti, Barák a Konferencialiga döntőt játszó Fiorentina játékosa, Schick pedig a Bundesligát veretlenül záró Leverkusen csatára (igaz, a cseh játékos kevés játékpercet kapott Xabi Alonsótól). Keretük alapján talán nem sokat várnak tőlük, de csapategységük, szívósságuk és Eb-tapasztalatuk lehetővé teszi, hogy legalább a csoportból továbbjussanak.
A csehek (az ország megalakulását követően) minden egyes Eb-n részt vettek. Első alkalommal 1996-ban Poborsky, Nedved és társai egyenesen az ezüstéremig jutottak. Azt követően három alkalommal a csoportkörben zártak (2000, 2008, 2016), kétszer negyeddöntőt játszottak (2012, 2020), 2004-ben pedig bronzérmet szereztek.
Törökország
A törökök a 2002-es vb-bronzuk óta nem jutottak ki világbajnokságra, és a kontinenstornákon sem remekeltek eddig. Most azonban lehetőségük van valamivel többet mutatni, hiszen egyrészt könnyű csoportba kerültek, másrészt új szövetségi kapitányukkal meggyőző játékot mutatnak (bár egy márciusi barátságos mérkőzésen Szoboszlaiéktól Budapesten vereséget szenvedtek).
Meglepő módon Vincenzo Montella együttese a selejtezők alkalmával csoportgyőztesként, szinte az elsők között kvalifikálta magát az Eb-re megelőzve a jobb játékerőt képviselő horvátokat, Wales, valamint Örményország és Lettország együttesét.
Az olaszországi mester kerete rendkívül színes: a hazai játékosok mellett a topbajnokságok csapataiban szereplő futballisták is megtalálhatók.
A behívottak között a legnagyobb név a Serie A-győztes Inter-játékos, Calhanoglu, és érdemes megemlíteni a török futball új üdvöskéjét, a mindössze 18 éves Real Madrid-tehetséget, Arda Gülert is. A Montella-csapat nem világverő együttes, ám ebből a csoportból egy kis szerencsével akár tovább is juthat.
A félholdasok eddigi Eb-mérlege igencsak szerényre sikeredett: 1996-ban jutottak ki először kontinenstornára, azóta négyszer szerepeltek Eb-n, legjobb eredményüket 2008-ban értek el, amikor bekerültek az elődöntőbe, és az oroszokkal együtt a 3–4. helyen végeztek.
Georgia
Történelmet írt a grúz válogatott azzal, hogy az ország történetében először jutott ki egy világversenyre: korábban sem világbajnokságon, sem pedig Eb-n nem szerepelt.
Németországba a Nemzetek Ligájában elért eredményei alapján pótselejtező megvívását követően jutott ki, selejtezőcsoportjában ugyanis csak a negyedik helyen zárt Spanyolország, Skócia, Norvégia mögött és Ciprus előtt. A pótselejtező C-ágán először Luxemburgot, majd a döntőben a sokkal esélyesebb Görögországot győzte le (büntetőpárbaj után).
Willy Sagnol (játékosként 2006-ban a francia válogatottal világbajnoki ezüstérmet szerzett) szövetségi kapitány keretében nyilván nem a sztárok hemzsegnek.
Legnagyobb név a tavalyi Serie A-bajnok Napoli-játékos, Kvarachelia. Számunkra pedig ismerősen csenghet a Craiovától Anzor Mekvabishvili neve, valamint korábban a magyar bajnokságban is megforduló Zivzivadze (Karlsruhe).
Bár a leggyengébb csoportba kerültek, továbbjutásuk még így is csoda kategóriába tartozna, hiszen nehéz elképzelni azt, hogy akár a portugáloktól, akár a másik két csapattól pontokat tudnának szerezni. Willy Sagnol tanítványai az Eb-n valószínűleg a tisztes helytállást tűzték ki célul, számukra már az is nagy dolog, hogy idáig eljutottak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.