Felforgathatja a Novák-rendelet a romániai csapatsportokat
A romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól minden hivatalos mérkőzésen – legyen szó felnőtt- vagy utánpótláscsapatokról – legalább 40 százalékban román játékosokat kell pályára küldeniük. A részletszabályok kidolgozása a sportági szakszövetségekre vár, de már most biztos:
a döntés gyökeresen átalakítja a hazai csapatsportok működését.
A minimális arány betartását szigorúan ellenőrzik majd. Azok a klubok, amelyek nem teljesítik a 40 százalékos kvótát, 500 ezertől 1 millió lejig terjedő büntetésre számíthatnak. Nem tisztázott azonban, hogy a bírságot minden egyes meccs után kiszabják-e, vagy a szezon végén összesítik az esetleges kihágásokat.
Alapjaiban változhat meg a sportágak egyensúlya
A törvény valamennyi csapatsportot érinti: labdarúgást, kézilabdát, kosárlabdát, röplabdát, teremlabdarúgás és jégkorongot.
Azok a klubok, amelyek eddig nagyrészt külföldi sportolókra építették sikereiket, radikálisan kénytelenek lesznek átalakítani kereteiket.
Ovidiu Mihăilă, a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint a szabály alkalmat adhat az önbizalom visszaszerzésére: „A játékosoknak így is, úgy is a teljesítményük alapján kell bekerülniük a csapatba. A törvény adhat egyfajta biztonságérzetet, de tudniuk kell kezelni ezt, és nem a szabály miatt, hanem a saját értékük alapján kell pályára lépniük.”
Nemzetközi porondon hátrányba kerülhetnek a román klubok
A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy az előírt arány sértheti a munkaerő szabad áramlásának európai elvét, valamint hátrányos helyzetbe hozhatja a román klubokat a nemzetközi mezőnyben.
Kiemelt példa a kosárlabda ikonikus hazai együttese, a Kolozsvári U-BT, amely az EuroCupban és az ABA Ligában rendre erős, külföldiekkel tűzdelt kerettel versenyez.
A 40 százalékos kvóta csökkentheti a keretépítés rugalmasságát, ronthatja a nemzetközi szereplés esélyeit, gyengítheti a klub hosszú távú versenyképességét.
A probléma gyökere szerintük az, hogy a szabály csak Romániában érvényes, miközben az európai klubok szabadon válogathatnak a világpiacról. Az így kialakuló egyenlőtlenség tovább mélyítheti a már meglévő szakadékot.
A kritikusok szerint a törvény tüneti kezelés, nem megoldás.
Szakértők rámutatnak: a kvóta bevezetése nem pótolja a valódi állami felelősségvállalást. A sport fejlődésének alapjai ugyanis máshol keresendők: modern létesítményekben, utánpótlásközpontokban, edzőképzésben, rendszerszintű támogatásban és hosszú távú stratégiában.
A 40 százalékos játékoskóta bevezetése egyszerre jelent politikai és sportpolitikai döntést. Rövid távon növelheti a hazai játékosok szerepét, hosszú távon viszont csökkentheti a hazai bajnokság színvonalát, visszavetheti a nemzetközi eredményességet, felerősítheti az egyenlőtlenségeket és diszkriminatív jellege miatt akár uniós jogi vitákat is gerjeszthet.
A jelenlegi megengedett idegenlégiósszámok
A labdarúgást az FK Csíkszereda kapcsán írt cikkünkben már érintettük. A jégkorongnál nem kavarja fel az állóvizet, miután a romániai bajnokság versenykiírása szerint az idegenlégiósokra vonatkozó szabály: csapatonként legfeljebb három külföldi játékos szerepelhet, kapusposzton pedig csak román állampolgárságú, vagy kettős állampolgárként más válogatottban nem szereplő sportoló nevezhető a találkozóra.
A kosárlabda bajnoki találkozóira – mind a nőknél, mind a férfiaknál – a játélvezetői lapon hat román játékosnak kell szerepelnie a tizenkettőből, egyszerre a pályán pedig ezekből kötelezően kettőnek fenn kell lennie. Tehát itt sem kell nagyon feje tetejére forgatni a jövő idénybeli kereteket.
A teremlabdarúgó-élvonalban négy idegenlégiós nevezhető a bajnoki összecsapásokra, de ezek egyszerre a pályán lehetnek – talán itt majd kell szabályozás, hogy lecsökkentsék ezt kettőre.
Az asztalitenisz Szuperligában egy csapatban a Szuperliga-meccseken egyetlen idegenlégiós nevezhető – a háromból –, tehát itt sem szorul nagy módosításra a kiírás.
Négyből semmi, Gyökeres gólja a kiesés szélére sodorta a román válogatottat
Negyedik mérkőzésén is pont nélkül maradt Románia a labdarúgó Nemzetek Ligájában. Gheorghe Hagi együttese hétfő este 1–0-ra kikapott Svédországtól Bukarestben, így továbbra is sereghajtó a B divízió 4-es csoportjában.
Példátlan összeomlások és fordítások az Udvarhely körzetiben
A hétvégi fordulót követően Lövéte vette át az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság A csoportjának vezetését. A játéknapon két, ritkán látható fordítás is történt, Homoródalmás és Oklánd hajtotta végre a nem mindennapi teljesítményt.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
