Felforgathatja a Novák-rendelet a romániai csapatsportokat
A romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól minden hivatalos mérkőzésen – legyen szó felnőtt- vagy utánpótláscsapatokról – legalább 40 százalékban román játékosokat kell pályára küldeniük. A részletszabályok kidolgozása a sportági szakszövetségekre vár, de már most biztos:
a döntés gyökeresen átalakítja a hazai csapatsportok működését.
A minimális arány betartását szigorúan ellenőrzik majd. Azok a klubok, amelyek nem teljesítik a 40 százalékos kvótát, 500 ezertől 1 millió lejig terjedő büntetésre számíthatnak. Nem tisztázott azonban, hogy a bírságot minden egyes meccs után kiszabják-e, vagy a szezon végén összesítik az esetleges kihágásokat.
Alapjaiban változhat meg a sportágak egyensúlya
A törvény valamennyi csapatsportot érinti: labdarúgást, kézilabdát, kosárlabdát, röplabdát, teremlabdarúgás és jégkorongot.
Azok a klubok, amelyek eddig nagyrészt külföldi sportolókra építették sikereiket, radikálisan kénytelenek lesznek átalakítani kereteiket.
Ovidiu Mihăilă, a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint a szabály alkalmat adhat az önbizalom visszaszerzésére: „A játékosoknak így is, úgy is a teljesítményük alapján kell bekerülniük a csapatba. A törvény adhat egyfajta biztonságérzetet, de tudniuk kell kezelni ezt, és nem a szabály miatt, hanem a saját értékük alapján kell pályára lépniük.”
Nemzetközi porondon hátrányba kerülhetnek a román klubok
A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy az előírt arány sértheti a munkaerő szabad áramlásának európai elvét, valamint hátrányos helyzetbe hozhatja a román klubokat a nemzetközi mezőnyben.
Kiemelt példa a kosárlabda ikonikus hazai együttese, a Kolozsvári U-BT, amely az EuroCupban és az ABA Ligában rendre erős, külföldiekkel tűzdelt kerettel versenyez.
A 40 százalékos kvóta csökkentheti a keretépítés rugalmasságát, ronthatja a nemzetközi szereplés esélyeit, gyengítheti a klub hosszú távú versenyképességét.
A probléma gyökere szerintük az, hogy a szabály csak Romániában érvényes, miközben az európai klubok szabadon válogathatnak a világpiacról. Az így kialakuló egyenlőtlenség tovább mélyítheti a már meglévő szakadékot.
A kritikusok szerint a törvény tüneti kezelés, nem megoldás.
Szakértők rámutatnak: a kvóta bevezetése nem pótolja a valódi állami felelősségvállalást. A sport fejlődésének alapjai ugyanis máshol keresendők: modern létesítményekben, utánpótlásközpontokban, edzőképzésben, rendszerszintű támogatásban és hosszú távú stratégiában.
A 40 százalékos játékoskóta bevezetése egyszerre jelent politikai és sportpolitikai döntést. Rövid távon növelheti a hazai játékosok szerepét, hosszú távon viszont csökkentheti a hazai bajnokság színvonalát, visszavetheti a nemzetközi eredményességet, felerősítheti az egyenlőtlenségeket és diszkriminatív jellege miatt akár uniós jogi vitákat is gerjeszthet.
A jelenlegi megengedett idegenlégiósszámok
A labdarúgást az FK Csíkszereda kapcsán írt cikkünkben már érintettük. A jégkorongnál nem kavarja fel az állóvizet, miután a romániai bajnokság versenykiírása szerint az idegenlégiósokra vonatkozó szabály: csapatonként legfeljebb három külföldi játékos szerepelhet, kapusposzton pedig csak román állampolgárságú, vagy kettős állampolgárként más válogatottban nem szereplő sportoló nevezhető a találkozóra.
A kosárlabda bajnoki találkozóira – mind a nőknél, mind a férfiaknál – a játélvezetői lapon hat román játékosnak kell szerepelnie a tizenkettőből, egyszerre a pályán pedig ezekből kötelezően kettőnek fenn kell lennie. Tehát itt sem kell nagyon feje tetejére forgatni a jövő idénybeli kereteket.
A teremlabdarúgó-élvonalban négy idegenlégiós nevezhető a bajnoki összecsapásokra, de ezek egyszerre a pályán lehetnek – talán itt majd kell szabályozás, hogy lecsökkentsék ezt kettőre.
Az asztalitenisz Szuperligában egy csapatban a Szuperliga-meccseken egyetlen idegenlégiós nevezhető – a háromból –, tehát itt sem szorul nagy módosításra a kiírás.
A GYHK volt edzője nem is gondolta volna, hogy menesztik a kupafiaskó után
A Gyergyói Hoki Klub vezetősége néhány nappal ezelőtt menesztette Markus Juurikkala vezetőedzőt, aki a tavaly mindent megnyert, amit lehetett a piros-fehérekkel. A távozó szakember büszke arra, ahogy a csapat reagált a menesztése hírére.
Ebben a szezonban már nem vezethet meccset a hatalmasat hibázó román bíró (videóval)
Súlyos következményekkel járt Radu Petrescu számára a Petrolul Ploiești–FC Argeș mérkőzésen elkövetett hibája. A román sajtó információi szerint a játékvezetőt 12 fordulóra tiltották el, így számára véget érhetett az idei Szuperliga-szezon.
Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
A Securitate egykori Kovászna megyei parancsnokával készült életútinterjút közöl a Krónika
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
TWM, The world is mine, ez lesz a Bentley rendszáma. Megdolgoztam érte, nem szégyellek negyvenkilenc évesen nyugdíjba menni
„Hát szerinted lenne autópálya, gyár, új lakónegyed, pláza ebben az országban, ha hagynánk, hogy mindenki, bárki beleszóljon? Ha hagynánk, hogy az az ember, aki meg tudja csinálni és aki meg is csinálja, elbukjon valami rongyos egy-két milliós tyúkperen?”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
