Egyéves csúszással ugyan, de beteljesül a korábbi UEFA-elnök, Michel Platini álma. Az időközben korrupciós botrányba keveredett és 2023-ig minden futballal kapcsolatos tevékenységtől eltiltott francia sportvezető 2012-ben azzal a merész ötlettel állt elő, hogy az európai futball nagy ünnepének egyszerre tucatnyi ország legyen a házigazdája.
A különböző csomagokra egy híján húsz város pályázott, végül tizenegyen maradtak: Budapesten, Bukarestben, Koppenhágában, Amszterdamban, Glasgow-ban és a Bilbao helyett beugró Sevillában csoportmeccseket és nyolcaddöntős ütközeteket, Münchenben, Szentpéterváron, Rómában és Bakuban a csoporttalálkozók mellett negyeddöntős mérkőzéseket rendeznek, míg a „döntő csomagot” elnyerő London a csoportkörből, majd a kieséses szakaszból is bőven kiveszi részét. Két nyolcaddöntő, az elődöntők és a döntő helyszíne egyaránt a legendás Wembley Stadion, a finálét pontosan egy hónap múlva, július 11-én tartják.
A tavalyról idén nyárra halasztott foci-Eb nemcsak különlegesnek, hanem különösnek is ígérkezik.
Az erőltetett menetben lezajlott klubszezon után a labdarúgókat a kiégettség veszélyezteti, ugyanakkor a felkészülési időszakot is sokkal rövidebbre kellett szabni a megszokottnál. A topválogatottak zöme hónapokkal a torna előtt igencsak izzadtságszagú játékkal rukkolt elő, de az utolsó tesztmeccsekre legtöbben azért összekapták magukat.
A jelenlegi körülmények és a sűrű csúcsmezőny miatt szinte lehetetlen megjósolni a végső győztest, a világbajnok franciáktól kezdve a címvédő portugálokon, a németeken és az olaszokon át sok válogatott felmerülhet az esélylatolgatásnál.
A kaliforniai székhelyű Gracenote Sports adatszolgáltató és elemző cég a várható eredményeket milliószor lefuttatva azt is kiszámolta, hogy legnagyobb eséllyel Belgium és Anglia válogatottja találkozik majd a döntőben. Ha ez beteljesülne, új bajnokot avatnának az Eb-n, ugyanis korábban sem a Vörös Ördögök, sem a „háromoroszlánosok” nem hódították el a serleget. Kétségtelen, hogy mindkét nemzeti csapatot a favoritok közé sorolhatjuk, és az említettek mellett még Spanyolország és Hollandia szerepel a nyolc legesélyesebb együttes között.
Nem zárhatjuk ki teljesen a bombameglepetést sem, itt elsősorban Dánia, Horvátország, Törökország vagy akár Svájc jöhetne szóba. Az öt éve felduzzasztott mezőny mindenesetre nagy szintkülönbségeket eredményezett, a torna több mérkőzésén a domináns támadófutball és a bunkerfoci csatáját láthatjuk.
A magyar válogatottnak pokolian nehéz a küldetése, hogy kiharcolja a továbbjutást az F csoportban, ahol sorrendben Portugáliával (június 15-én), négy nappal később Franciaországgal, majd június 23-án Németországgal mérkőzik meg. Az első két találkozót a budapesti Puskás Arénában, utóbbit Münchenben rendezik.
Marco Rossi együttese 11 mérkőzése tartó veretlenségi sorozattal várja a tornát, de az olyan kulcsjátékosok nélkül, mint a hiányzók álomcsapatába beválogatott Szoboszlai Dominik, illetve a szintén sérült Kalmár Zsolt, elsősorban a csapategységben bízhat.
A román labdarúgó-válogatott nem jutott ki a tornára, az országot mindössze játékvezetők képviselik az eseményen, az aradi Ovidiu Hațegan, illetve az első felnőtt Eb-jén sípmesterkedő nagykárolyi Kovács István, valamint segítőik személyében.
A torna nyitómérkőzését ma este 10 órától rendezik a római Olimpico Stadionban, ahol a házigazda Olaszország és Törökország találkoznak.
A mérkőzéseket Romániában a Pro TV közvetíti, de magyar kommentárral az M4 Sporton is követhetők lesznek a találkozók.
Végig alárendelt szerepet játszott hazai pályán a bajnok FCSB ellen az FK Csíkszereda, amely azonban kihúzta kapott gól nélkül, majd a végjátékban a csapatkapitány találatával bravúrgyőzelmet szerzett.
Vezetett, majd kétszer egyenlített Kína ellen Románia válogatottja a divízió I/B jégkorong-világbajnokság második játéknapján. Végül hosszabbítás után a házigazdák örülhettek, egy pontot szereztek a mieink.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!