Egyéves csúszással ugyan, de beteljesül a korábbi UEFA-elnök, Michel Platini álma. Az időközben korrupciós botrányba keveredett és 2023-ig minden futballal kapcsolatos tevékenységtől eltiltott francia sportvezető 2012-ben azzal a merész ötlettel állt elő, hogy az európai futball nagy ünnepének egyszerre tucatnyi ország legyen a házigazdája.
A különböző csomagokra egy híján húsz város pályázott, végül tizenegyen maradtak: Budapesten, Bukarestben, Koppenhágában, Amszterdamban, Glasgow-ban és a Bilbao helyett beugró Sevillában csoportmeccseket és nyolcaddöntős ütközeteket, Münchenben, Szentpéterváron, Rómában és Bakuban a csoporttalálkozók mellett negyeddöntős mérkőzéseket rendeznek, míg a „döntő csomagot” elnyerő London a csoportkörből, majd a kieséses szakaszból is bőven kiveszi részét. Két nyolcaddöntő, az elődöntők és a döntő helyszíne egyaránt a legendás Wembley Stadion, a finálét pontosan egy hónap múlva, július 11-én tartják.
A tavalyról idén nyárra halasztott foci-Eb nemcsak különlegesnek, hanem különösnek is ígérkezik.
Az erőltetett menetben lezajlott klubszezon után a labdarúgókat a kiégettség veszélyezteti, ugyanakkor a felkészülési időszakot is sokkal rövidebbre kellett szabni a megszokottnál. A topválogatottak zöme hónapokkal a torna előtt igencsak izzadtságszagú játékkal rukkolt elő, de az utolsó tesztmeccsekre legtöbben azért összekapták magukat.
A jelenlegi körülmények és a sűrű csúcsmezőny miatt szinte lehetetlen megjósolni a végső győztest, a világbajnok franciáktól kezdve a címvédő portugálokon, a németeken és az olaszokon át sok válogatott felmerülhet az esélylatolgatásnál.
A kaliforniai székhelyű Gracenote Sports adatszolgáltató és elemző cég a várható eredményeket milliószor lefuttatva azt is kiszámolta, hogy legnagyobb eséllyel Belgium és Anglia válogatottja találkozik majd a döntőben. Ha ez beteljesülne, új bajnokot avatnának az Eb-n, ugyanis korábban sem a Vörös Ördögök, sem a „háromoroszlánosok” nem hódították el a serleget. Kétségtelen, hogy mindkét nemzeti csapatot a favoritok közé sorolhatjuk, és az említettek mellett még Spanyolország és Hollandia szerepel a nyolc legesélyesebb együttes között.
Nem zárhatjuk ki teljesen a bombameglepetést sem, itt elsősorban Dánia, Horvátország, Törökország vagy akár Svájc jöhetne szóba. Az öt éve felduzzasztott mezőny mindenesetre nagy szintkülönbségeket eredményezett, a torna több mérkőzésén a domináns támadófutball és a bunkerfoci csatáját láthatjuk.
A magyar válogatottnak pokolian nehéz a küldetése, hogy kiharcolja a továbbjutást az F csoportban, ahol sorrendben Portugáliával (június 15-én), négy nappal később Franciaországgal, majd június 23-án Németországgal mérkőzik meg. Az első két találkozót a budapesti Puskás Arénában, utóbbit Münchenben rendezik.
Marco Rossi együttese 11 mérkőzése tartó veretlenségi sorozattal várja a tornát, de az olyan kulcsjátékosok nélkül, mint a hiányzók álomcsapatába beválogatott Szoboszlai Dominik, illetve a szintén sérült Kalmár Zsolt, elsősorban a csapategységben bízhat.
A román labdarúgó-válogatott nem jutott ki a tornára, az országot mindössze játékvezetők képviselik az eseményen, az aradi Ovidiu Hațegan, illetve az első felnőtt Eb-jén sípmesterkedő nagykárolyi Kovács István, valamint segítőik személyében.
A torna nyitómérkőzését ma este 10 órától rendezik a római Olimpico Stadionban, ahol a házigazda Olaszország és Törökország találkoznak.
A mérkőzéseket Romániában a Pro TV közvetíti, de magyar kommentárral az M4 Sporton is követhetők lesznek a találkozók.
Pragmatikus játékkal, kihasználva ellenfele nagy megingásait az FK Csíkszereda szép győzelmet aratott a Nagyszebeni Hermannstadt FC otthonában a labdarúgó élvonal tizenharmadik fordulójának hétfői meccsén.
A labdarúgó Szuperliga 14. fordulójában pénteken délután a Petrolul Ploiești látogat Csíkszeredába. Ilyés Róbert vezetőedző és játékosai a mérkőzést megelőzően a sűrű programról és a rájuk váró újabb hazai kihívásról beszéltek.
Lőtt sebek voltak annak a két fiatalnak a testén, akiket szerda este holtan találtak a szépvízi víztározó közelében, egy személyautóban.
A legfontosabb változás, hogy vidéki környezetben csak tervhez és bejelentéshez lenne kötött a legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű, egyszintes önálló lakóházak építése, nem kellene építkezési engedélyt is kiváltani.
Drámai fordulat állt be az elmúlt két évben a külföldön élő románok hazatérésének trendjében, amely 2022-ig egyértelmű volt – közölte hétfőn a Profit.ro gazdasági portál.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!