Egyéves csúszással ugyan, de beteljesül a korábbi UEFA-elnök, Michel Platini álma. Az időközben korrupciós botrányba keveredett és 2023-ig minden futballal kapcsolatos tevékenységtől eltiltott francia sportvezető 2012-ben azzal a merész ötlettel állt elő, hogy az európai futball nagy ünnepének egyszerre tucatnyi ország legyen a házigazdája.
A különböző csomagokra egy híján húsz város pályázott, végül tizenegyen maradtak: Budapesten, Bukarestben, Koppenhágában, Amszterdamban, Glasgow-ban és a Bilbao helyett beugró Sevillában csoportmeccseket és nyolcaddöntős ütközeteket, Münchenben, Szentpéterváron, Rómában és Bakuban a csoporttalálkozók mellett negyeddöntős mérkőzéseket rendeznek, míg a „döntő csomagot” elnyerő London a csoportkörből, majd a kieséses szakaszból is bőven kiveszi részét. Két nyolcaddöntő, az elődöntők és a döntő helyszíne egyaránt a legendás Wembley Stadion, a finálét pontosan egy hónap múlva, július 11-én tartják.
A tavalyról idén nyárra halasztott foci-Eb nemcsak különlegesnek, hanem különösnek is ígérkezik.
Az erőltetett menetben lezajlott klubszezon után a labdarúgókat a kiégettség veszélyezteti, ugyanakkor a felkészülési időszakot is sokkal rövidebbre kellett szabni a megszokottnál. A topválogatottak zöme hónapokkal a torna előtt igencsak izzadtságszagú játékkal rukkolt elő, de az utolsó tesztmeccsekre legtöbben azért összekapták magukat.
A jelenlegi körülmények és a sűrű csúcsmezőny miatt szinte lehetetlen megjósolni a végső győztest, a világbajnok franciáktól kezdve a címvédő portugálokon, a németeken és az olaszokon át sok válogatott felmerülhet az esélylatolgatásnál.
A kaliforniai székhelyű Gracenote Sports adatszolgáltató és elemző cég a várható eredményeket milliószor lefuttatva azt is kiszámolta, hogy legnagyobb eséllyel Belgium és Anglia válogatottja találkozik majd a döntőben. Ha ez beteljesülne, új bajnokot avatnának az Eb-n, ugyanis korábban sem a Vörös Ördögök, sem a „háromoroszlánosok” nem hódították el a serleget. Kétségtelen, hogy mindkét nemzeti csapatot a favoritok közé sorolhatjuk, és az említettek mellett még Spanyolország és Hollandia szerepel a nyolc legesélyesebb együttes között.
Nem zárhatjuk ki teljesen a bombameglepetést sem, itt elsősorban Dánia, Horvátország, Törökország vagy akár Svájc jöhetne szóba. Az öt éve felduzzasztott mezőny mindenesetre nagy szintkülönbségeket eredményezett, a torna több mérkőzésén a domináns támadófutball és a bunkerfoci csatáját láthatjuk.
A magyar válogatottnak pokolian nehéz a küldetése, hogy kiharcolja a továbbjutást az F csoportban, ahol sorrendben Portugáliával (június 15-én), négy nappal később Franciaországgal, majd június 23-án Németországgal mérkőzik meg. Az első két találkozót a budapesti Puskás Arénában, utóbbit Münchenben rendezik.
Marco Rossi együttese 11 mérkőzése tartó veretlenségi sorozattal várja a tornát, de az olyan kulcsjátékosok nélkül, mint a hiányzók álomcsapatába beválogatott Szoboszlai Dominik, illetve a szintén sérült Kalmár Zsolt, elsősorban a csapategységben bízhat.
A román labdarúgó-válogatott nem jutott ki a tornára, az országot mindössze játékvezetők képviselik az eseményen, az aradi Ovidiu Hațegan, illetve az első felnőtt Eb-jén sípmesterkedő nagykárolyi Kovács István, valamint segítőik személyében.
A torna nyitómérkőzését ma este 10 órától rendezik a római Olimpico Stadionban, ahol a házigazda Olaszország és Törökország találkoznak.
A mérkőzéseket Romániában a Pro TV közvetíti, de magyar kommentárral az M4 Sporton is követhetők lesznek a találkozók.
Egy találkozót elhalasztottak, a többit lejátszották az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság nyitófordulójából. Két bögözi játékos cserben hagyta társait, miután nem értettek szót egymással.
Sokkal többet tett a győzelemért az FK Csíkszereda, mint ellenfele a Galaci Oțelul a labdarúgó Szuperliga nyolcadik fordulójának meccsén. A jutalma egy pont lett, elmozdult az utolsó helyről a székelyföldi gárda.
Öngyilkosságot kísérelt meg egy 17 éves fiú a székelyudvarhelyi kórházban vasárnap éjjel. Jelenleg élet-halál között fekszik az egészségügyi intézmény intenzív osztályán.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Bezártak a polgármesteri hivatalok, a tanárok a tanévkezdés bojkottjára készülnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!