A Nemzetközi Labdarúgás Szabályalkotó Testülete (IFAB) a napokban ülésezett Belfastban, és változtatásokat is hozott egy-két dolgon. A legfajsúlyosabb a kapusokat érinti majd, az IFAB szombati döntése értelmében ugyanis a jövőben nem hat, hanem nyolc másodpercig tarthatják maguknál a labdát. A játékvezetőnek az utolsó öt másodpercet láthatóan jeleznie kell, és ha a kapus túllépi a megengedett időtartamot, akkor az ellenfél szögletrúgásával folytatódik a mérkőzés.
A cél az, hogy a kapusoknak minél kevesebb lehetőségük legyen az időhúzásra.
A jelenleg még érvényben lévő szabály ugyan sokkal szigorúbb – két másodperccel kevesebb ideig birtokolhatja a labdát a kapus, és a szöglet helyett közvetett szabadrúgást ítélnek –, de nem igazán alkalmazzák ezt a játékvezetők.
Az IFAB hipotézise szerint az enyhébb büntetés könnyebbé teszi majd a sípmestereket a szabály betartatását.
A kapusokkal kapcsolatos eddigi legnagyobb szabálymódosítást 1992-ben vezették be a hazaadás eltörlésével. Azóta a mezőnyjátékosok által hazapasszolt labdát nem veheti fel a hálóőr, mert a labda érintésének pontjától közvetett szabadrúgás jár érte.
Az új kapusszabályt angol és olasz utánpótlásligákban, illetve a máltai élvonalban is tesztelték, és több mint 400 mérkőzésen mindössze négy szögletet ítéltek meg időhúzás miatt.
A láthatóság érdekében a játékvezető az öt másodperc kezdetekor a magasba emeli a karját, majd amikor már csak egy másodperc van hátra, leengedi oldalra. Tekintettel arra, hogy a mai futballban mekkora veszélyt jelent egy-egy szöglet, a változtatás vélhetően előnyükre válik majd a mérkőzéseknek.
„Egyelőre ebből a szabályból mi is annyit tudunk, amit a sajtóban olvastunk. Majd valószínű, hogy ha beválik, akkor megkapjuk az alkalmazási módját.
Azzal, hogy hasonlóan, mint a teremlabdarúgómeccseken, itt is számolni fogjuk a másodperceket, mindenki láthatja, hogy mikortól meddig lehet a labda a kapusnál. Ezzel egyértelműen az időhúzást próbálják lecsökkenteni.
Eddig nem nagyon láthattuk, hogy a hat másodpercet valaki büntette volna közvetett szabadrúgással. Most azért meglehet, hogy jó párszor szögletet kell majd ítélnünk” – mondta el a meglátását Feleki Gellért, székelyudvarhelyi játékvezető, aki hétről-hétre dirigál találkozókat a 3. Ligában.
Nagy Barna szerint ezentúl a kapusoknak jobban oda kell figyeljenek, hogy így ne adjanak ajándékszögletet az ellenfélnek. „Ezentúl, amint hozzá kerül a labda, nagyobb kell legyen a koncentrációja. Ha nem tudja hátul gyorsan röviden lejátszani a labdát a védőknek, akkor hosszabb kirúgást kell alkalmaznia.
– mondta el a Székely Sport megkeresésére az FK Csíkszereda felnőtt csapatának kapusedzője.
Szerinte így a hálóőröknek nagyjából öt másodpercük lesz arra, hogy megkapják a jó megoldást: vagy röviden lejátssza a labdát egy csapattársnak, vagy ha nincs biztonságos opció, akkor legyen egy vészmegoldás – egy hosszú előrerúgás. Erre nemcsak a kapusnak, hanem az egész csapatnak fel kell készülnie. A kapusoknak pedig nem lesz lehetőségük nyugodtan letenni a labdát, mert így az ellenfél játékosai szorosan ott maradnak mellettük, hogy megakadályozzák a rövid passzokat. Emiatt nő a presszinglehetőség is.
– összegzett Nagy Barna.
Az új szabályt a június 14-én rajtoló klubvilágbajnokságon alkalmazzák először.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!