A Nemzetközi Labdarúgás Szabályalkotó Testülete (IFAB) a napokban ülésezett Belfastban, és változtatásokat is hozott egy-két dolgon. A legfajsúlyosabb a kapusokat érinti majd, az IFAB szombati döntése értelmében ugyanis a jövőben nem hat, hanem nyolc másodpercig tarthatják maguknál a labdát. A játékvezetőnek az utolsó öt másodpercet láthatóan jeleznie kell, és ha a kapus túllépi a megengedett időtartamot, akkor az ellenfél szögletrúgásával folytatódik a mérkőzés.
A cél az, hogy a kapusoknak minél kevesebb lehetőségük legyen az időhúzásra.
A jelenleg még érvényben lévő szabály ugyan sokkal szigorúbb – két másodperccel kevesebb ideig birtokolhatja a labdát a kapus, és a szöglet helyett közvetett szabadrúgást ítélnek –, de nem igazán alkalmazzák ezt a játékvezetők.
Az IFAB hipotézise szerint az enyhébb büntetés könnyebbé teszi majd a sípmestereket a szabály betartatását.
A kapusokkal kapcsolatos eddigi legnagyobb szabálymódosítást 1992-ben vezették be a hazaadás eltörlésével. Azóta a mezőnyjátékosok által hazapasszolt labdát nem veheti fel a hálóőr, mert a labda érintésének pontjától közvetett szabadrúgás jár érte.
Az új kapusszabályt angol és olasz utánpótlásligákban, illetve a máltai élvonalban is tesztelték, és több mint 400 mérkőzésen mindössze négy szögletet ítéltek meg időhúzás miatt.
A láthatóság érdekében a játékvezető az öt másodperc kezdetekor a magasba emeli a karját, majd amikor már csak egy másodperc van hátra, leengedi oldalra. Tekintettel arra, hogy a mai futballban mekkora veszélyt jelent egy-egy szöglet, a változtatás vélhetően előnyükre válik majd a mérkőzéseknek.
„Egyelőre ebből a szabályból mi is annyit tudunk, amit a sajtóban olvastunk. Majd valószínű, hogy ha beválik, akkor megkapjuk az alkalmazási módját.
Azzal, hogy hasonlóan, mint a teremlabdarúgómeccseken, itt is számolni fogjuk a másodperceket, mindenki láthatja, hogy mikortól meddig lehet a labda a kapusnál. Ezzel egyértelműen az időhúzást próbálják lecsökkenteni.
Eddig nem nagyon láthattuk, hogy a hat másodpercet valaki büntette volna közvetett szabadrúgással. Most azért meglehet, hogy jó párszor szögletet kell majd ítélnünk” – mondta el a meglátását Feleki Gellért, székelyudvarhelyi játékvezető, aki hétről-hétre dirigál találkozókat a 3. Ligában.
Nagy Barna szerint ezentúl a kapusoknak jobban oda kell figyeljenek, hogy így ne adjanak ajándékszögletet az ellenfélnek. „Ezentúl, amint hozzá kerül a labda, nagyobb kell legyen a koncentrációja. Ha nem tudja hátul gyorsan röviden lejátszani a labdát a védőknek, akkor hosszabb kirúgást kell alkalmaznia.
– mondta el a Székely Sport megkeresésére az FK Csíkszereda felnőtt csapatának kapusedzője.
Szerinte így a hálóőröknek nagyjából öt másodpercük lesz arra, hogy megkapják a jó megoldást: vagy röviden lejátssza a labdát egy csapattársnak, vagy ha nincs biztonságos opció, akkor legyen egy vészmegoldás – egy hosszú előrerúgás. Erre nemcsak a kapusnak, hanem az egész csapatnak fel kell készülnie. A kapusoknak pedig nem lesz lehetőségük nyugodtan letenni a labdát, mert így az ellenfél játékosai szorosan ott maradnak mellettük, hogy megakadályozzák a rövid passzokat. Emiatt nő a presszinglehetőség is.
– összegzett Nagy Barna.
Az új szabályt a június 14-én rajtoló klubvilágbajnokságon alkalmazzák először.
Nagyszerű hangulatot, magas szintű és minden elvárást kielégítő jégkorongot hozott a romániai bajnokság négyes döntőjének első elődöntője. A Gyergyói HK aranygóllal győzte le a Csíkszeredai Sportklubot, vasárnap első romániai bajnoki címét szerezheti meg.
Óriási csatában, hatalmasat küzdve, nyert a Gyergyói Hoki Klub a Brassói Coronával szemben a romániai jégkorongbajnokság döntőjében. Ezzel a gyergyóiak először szerezték meg a bajnoki címet.
Tűz ütött ki Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás utcában. A helyszínre érkezett tűzoltók nem tudták megmenteni a lakóházat.
Az Egyesült Államok romániai nagykövetsége vasárnap délután sorozatban a második napon tett közzé a romániaiaknak címzett figyelmeztetést a közösségi oldalán.
Az elmúlt másfél évtizedben 270 millió eurót költöttek a bukaresti Nemzet megváltása ortodox katedrális megépítésére, a költségek „több mint tíz százalékát” az egyház saját forrásaiból fedezte.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!