Csúcsra ér az egyik főesélyes, vagy lesz meglepetés? – a labdarúgó Eb felvezetője

Idén nyáron „hagyományos” Eb-t láthatunk. Vagyis nem két ország vagy 11 különböző város rendezi a tornát (ahogy történt ez legutóbb), hanem Németország látja vendégül a kontinens legjobb 24 csapatát. Az UEFA által szervezett 17. Európa-bajnokságnak Németország harmadszor házigazdája, a jelenlegi címvédő pedig Olaszország. A németeknek nem volt nehéz megnyerniük a rendezésért vívott harcot, hiszen hét évvel ezelőtt csupán Törökország nyújtotta be kérelmét az UEFA-hoz.

A német földön megrendezésre kerülő Eb immár a harmadik olyan torna, amikor nem 16 csapat, hanem 24 együttes vesz részt. A csoportok hónapok óta ismertek, a teljes képet csupán a márciusra maradt pótselejtezők nyertesei egészítették ki.

Az Eb lebonyolítása a legutóbbihoz hasonlóan történik: 6 négycsapatos csoportban körmérkőzést rendeznek, az első és a második helyezettek, valamint a legjobb négy csoportharmadik jut be a legjobb 16 közé.

A június 14-i nyitómeccs után 26-ig mindennap legalább két mérkőzést játszanak, a csoportkör június 26-án ér véget. Azt követően kieséses formában folytatódik a torna. A nyitómérkőzést Münchenben rendezik, a döntőre Berlinben kerül sor.

A találgatások nyilván rég megindultak, bár az erőviszonyok folyamatosan alakultak, hiszen a bajnokságokban sorozatosan sérültek le játékosok, így a válogatottak keretei folyamatosan változtak, ezzel pedig a csapatok hatékonysága is. Ami talán megjósolható: olyan kiscsapat, mint 1992-ben Dánia, amely utolsó pillanatban ugrott be a jugoszlávok kizárását követően (vagy Görögország 2004-ben), nem fog Eb-t nyerni. A „nagy csapatok” már túl jók ahhoz, hogy a kicsik megszorongassák őket. Bár csoda néha történhet, kérdés, idén nyáron lesz-e.

A legjobb keretük a franciáknak, a portugáloknak és az angoloknak van, ilyen alapon nekik kellene játszaniuk az elődöntőben, és persze a németeket se becsüljük le,

akik Julian Nagelsmann szövetségi kapitánnyá való kinevezése után visszatértek a győzelmek útjára, ráadásul hazai pályán játszanak.

Komoly játékerőt képviselnek a belgák, a hollandok, a horvátok és persze a spanyolok is. Ám az ibériaiak kerete nem olyan erős, mint akkor, amikor 2012-ben címvédőként (2008 után ismét) megnyerték a kontinenstornát. S ha már címvédés: erre fognak hajtani az olaszok, akik szurkolóikkal feledtetni akarják, hogy az utóbbi két alkalommal nem jutottak ki világbajnokságra. Az más kérdés, hogy keretük alapján nincsenek a legjobbak között. Érdemes még megemlíteni, hogy eddig a spanyolok és németek háromszor, az olaszok kétszer nyerték meg az Eb-t.

Az erőviszonyok alapján már meg is neveztük a legjobbakat, ám egy világversenyen nem mindig ez alapján alakul ki a végső sorrend.

Ugyanis lehetnek meglepetéscsapatok, amelyek boríthatják a papírformát. Mi, magyarok optimistán azt reméljük, ezúttal Marco Rossi csapata lesz, amelytől minden szurkoló azt várja, hogy legalább a csoportból továbbjusson. A meglepetéshez azonban ennél sokkal többre lesz majd szükség.

A kontinenstornán 19 játékvezető fújja a sípot. A francia, német, olasz és angol bajnokság két-két bírót delegál, a többi ország egyet-egyet. Romániát a nagykárolyi születésű Kovács István képviseli, az ő munkáját segíti széleken Ovidiu Artene és Vasile Marinescu. A többi játékvezető: Artur Soares Dias (Portugália), Jesus Gil Manzano (Spanyolország), Marco Guida és Daniele Orsato (Olaszország), Ivan Kruzliak (Szlovákia), Francios Letexier, Clément Turpin (Franciaország), Danny Makkelie (Hollandia), Szymon Marciniak (Lengyelország), Halil Ulmut Meler (Törökország), Glenn Nyberg (Svédország), Michael Oliver és Anthony Taylor (Anglia), Daniel Siebert és Felix Zwayer (Németország), Slavko Vincic (Szlovénia). Érdekesség, hogy a 19 játékvezető között nem csupán európai bíró szerepel, ugyanis az UEFA meghívta Dél-Amerikából az argentin Facundo Tello sípmestert is.

A nyári kontinensviadalon a játékvezetéssel kapcsolatban némi változás is történik. Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetésért felelős vezetője szerint ugyanis, ha a csapatkapitányon kívül bármely más játékos a bíróhoz közeledik és a tiszteletlenség vagy ellenszegülés bármilyen jelét mutatja, sárga lapot fog kapni.

– közölte Rosetti.

Az olasz szakember elmondta, a játékvezetők nagy nyomás alatt bíráskodnak, mérkőzésenként rengeteg döntést hoznak, sok esetben ellentmondásos helyzetekben. A döntéseket pedig nem lehet úgy elmagyarázni, hogy a játékosok körbeveszik a bírókat. Ezért szeretnék, hogy csupán a csapatkapitány kérdezzen rá a vitatott esetekre. Ha pedig a kapus a kapitány, a mezőnyjátékosok közül kell valakit megbízni.

– hangsúlyozta Rosetti.

Az UEFA célja az 51 mérkőzésből álló tornán az, hogy a bírók és a csapatkapitányok közötti kommunikáció elősegítse a pályán levő „egészséges légkört”.

Az Eb résztvevői között 371 millió eurót osztanak szét. Minden résztvevő ország szövetsége 9,25 millió eurós pénzdíjban részesül. A csoportkörben a győzelmekért 1,5 millió eurót, a döntetlenért 750 ezer eurót fizet az UEFA. Az egyenes kieséses szakaszban körönként egyre magasabb összegeket kapnak a résztvevők, a döntő győztese mindenen felül 10 millió eurót kap.

Stadionok

A tornára kijutott együttesek tíz stadionban játszanak majd.

A legjelentősebb a berlini Olympiastadion, amelyet az 1936-os olimpiára építették. Helyszíne volt a 2006-os világbajnokságnak is, amikor több kritikát is kapott, hiszen egyesek szerint az építmény még mindig magán viseli a nácik építkezési stílusát. Eredetileg 110 ezer ember befogadására volt képes, az idők folyamán átalakították, jelenleg mintegy 75 ezer férőhelyes.

Formája után gumicsónaknak is becézik a müncheni 70 ezer férőhelyes Allianz Arénát, amely az ország egyik legszebb, legmodernebb stadionja.

Elkészültével nemcsak új futballstadion született, hanem egy új, München város nevéhez fűződő jellegzetesség is.

Külső burkolata különleges, 2874 „légpárnából” áll, ezek piros, fehér és kék színekben is képesek pompázni. Az Allianz ad helyet majd a nyitómérkőzésnek.

A Westfalenstadion a Borussia Dortmund együttes otthonául szolgáló létesítmény, s az ország legnagyobb – kizárólag a labdarúgást szolgáló – építménye. Néhány évig a Signal Iduna Park nevet viselte, amelyet egy biztosítótársaság után kapott.

Az 54 ezer férőhelyes arénát a németek az 1974-es világbajnokság alkalmából építették.

Gelsenkirchenben található a Veltins Arena amelyet 2001-ben adtak át, s a létesítmény a világ legmodernebb labdarúgó stadionjai közé tartozik. Az UEFA-ranglistán 5 csillaggal kitüntetett pályán nemcsak labdarúgó mérkőzéseket, hanem más sport- és kulturális eseményeket is rendeznek. Számos érdekesség található a fedett (54 ezer férőhelyes) stadionban: a lelátók alatti kápolnában például esküvőket is szoktak tartani. Az aréna a Veltins sörgyárról kapta a nevét, a létesítményben lévő büféket egy egységes csőrendszeren át látják el sörrel.

Frankfurtban található a Deutsche Bank Park, a stadiont eredetileg 1925-ben építették, 1945-ben az amerikai hadsereg egy évre lefoglalta, az idők folyamán többször átalakították. A stadion tetőszerkezete nyitható-csukható, a pálya fűtött, a lelátón 54 ezer néző foglalhat helyet. Szintén mintegy 54 ezer férőhelyes a stuttgarti MHPArena is, amely 1933-ban készült el, itt játssza mérkőzéseit a helyi VFB csapat.

A hamburgi Volksparkstadion 1925-ben épült, ám 2001-ben helyére új, 52 ezer férőhelyest építettek. Ezt követően több támogatónak a nevét is viselte, 2015-ben Klaus-Michael Kühne német milliárdos a névhasználati jogot 16 millió euróért megvásárolta, és

a szurkolók nagy örömére visszaadta a stadion eredeti nevét.

Kölnben a stadion 1924-ben épült, legutóbb 2001-ben újították fel, akkor kapta a RheinEnergieStadion megnevezést. A mintegy 50 ezer férőhelyes létesítményben számos híres együttes rendszeresen koncertezik. Hasonló nagyságú a 2004-ben épült düsseldorfi stadion is, amely jelenleg a Merkur-Spiel Arena nevet viseli, itt tartották 2011-ben az Euróvíziós Dalfesztivált. A stadionok közül a legkisebb a 42 ezer férőhelyes lipcsei. Az 1954-ben épült Zentralstadiont 2004-ben újították fel, 2010-től a szponzor után a Red Bull Arena nevet viseli, az évek során itt számos híres együttes koncertezett.