A halálcsoport ugyanis eddig azt jelentette, hogy összesorsoltak olyan erős együtteseket, amelyek közül egynek vagy kettőnek ki kellett esnie, utána pedig a továbbjutók elmenetelhettek akár a döntőig is.
Ehhez képest azonban az F csoportból mind a három esélyes továbbjutott az egyenes kieséses szakaszba, s csak abból a szempontból volt halálcsoport, hogy a nyolcaddöntőben mindegyik meghalt.
Ugyanis a portugálokat követően a franciák is kiestek a jóval esélytelenebb svájciakkal szemben, majd később a németek is elvéreztek az angolokkal vívott csata után.
Szóval dehogy volt halálcsoport – mondhatnánk. Az eredmények alapján pedig akár az is kijelenthető: a legkönnyebb csoport, pihecsoport volt. Hiszen amíg az F jelű négyesből mindegyik csapat kiesett, addig a többi ötből legalább egy bejutott a negyeddöntőbe. Igaza volt Hajdú B. István közvetítőnek, aki a Wembley-ben az angol–német meccs lefújása előtt néhány perccel az említett halálcsoportra utalva kijelentette:
Valószínű – tennénk hozzá így utólag –, hogy Nagy Ádámék többet értek volna el.
De mi is történt a nyolcaddöntők során? Az, ami talán még soha: a lejátszott nyolc mérkőzésen majdnem négygólos átlag született, és egy meccset kivéve mindegyik rendkívül érdekes volt, az ember lélegzetvisszafojtva nézte a pályán történő csatákat. Az az egy unalmas talán a dán–walesi párharc volt, amely igencsak egyoldalúra sikeredett. A 4–0-s végeredmény és a pályán történtek egyértelműnek tűntek, csak Gareth Bale fogalmazott úgy, hogy szerinte a csapata jól játszott. Valószínű, nem hiába kapta meg a sajtótájékoztató végén az újságírói kérdést: és akkor ez volt az utolsó mérkőzése a válogatott színeiben?
Nagy csatát hozott a portugál–belga összecsapás: az évek óta focit csaló portugálok csupán a második félidőben ébredtek fel, de akkor már késő volt.
Ronaldo nem véletlenül csapta oda a végén csapatkapitányi karszalagját.
Nem lehetett panasz az olasz–osztrák párharcra sem, amely – másik két mérkőzéssel együtt – csak a hosszabbításban dőlt el.
Óriási meglepetéssel zárult a Budapesten megrendezett holland–cseh meccs. Azok után, hogy egyes holland politikusok miként nyilvánultak meg Magyarországgal kapcsolatban, a cseh csapat 2–0-s győzelmével rengeteg örömöt okozott a magyar szurkolóknak (arról, hogy a kulturált nyugat-európai narancsmezes drukkerek miként vizelték le a pesti belváros ingatlanait, most ne beszéljünk).
A nyolcaddöntők egyik legizgalmasabb mérkőzése volt a horvát–spanyol.
Az ibériai alakulat 3–1-nél már ünnepelt, így meglepetéssel tapasztalta, hogy lefújás előtt már 3–3-at mutatott a tábla. Szerencsére Alvaro Morata és társai a hosszabbításban megrázták magukat és az Eb eddigi leggólgazdagabb mérkőzésén végül nyertek. A rekordot eddig a Jugoszlávia–Franciaország elődöntő tartja még 1960-ból, a franciaországi Eb akkor még más néven futott, s akkor az elődöntőig oda-visszavágós rendszerben játszottak a csapatok.
Amúgy a spanyol válogatott az első csapat az 1958-as vb óta, amely két mérkőzésen is öt gólt szerzett nagy tornán,
63 éve ugyanis a braziloknak sikerült ez a bravúr, akik a franciák elleni elődöntőben és a svédek ellen döntőben rúgtak ötöt. Különben az sem mellékes, hogy egyenes kieséses szakaszban a horvátok eddig csak a vb döntőjében kaptak ki 90 perc alatt három évvel ezelőtt.
Óriási thriller zajlott Bukarestben: a forgatókönyvet valószínűleg a spanyol–horvátról másolták, azzal a különbséggel, hogy ezúttal 11-esekre került sor, s ahogy az lenni szokott, a legdrágább, legsztároltabb labdarúgó rontotta el a mindent eldöntő büntetőt (lásd pl. Baggio). Érdekes hozadéka volt az egésznek a Pogba, Rabiot és Mbappé szüleinek a Național Aréna lelátóin rendezett külön összeakaszkodása.
A címvédő és a vb-győztes búcsúzása után a halálcsoportból már csak a németek maradtak a porondon, de úgy tűnik, egyfajta átok ült az F kvartetten, mert akik a magyarokkal „összeakaszkodtak”, pórul jártak.
A Wembley-ben megszakadt egy hosszú átok angol szempontból is: az oroszlánok ugyanis 1966 óta nem tudták legyőzni a németeket. Most ez is sikerült nekik.
Ha thrillerként jellemeztük a bukaresti meccset, akciófilmként vonulhat be a focitörténelembe az ukrán-svéd mérkőzés, amelyen szinte minden történt: megpattanó lövéstől durva belemenésig, piros laptól kezdve hosszabbításig, s az utolsó utáni pillanatban szerzett, mindent eldöntő fejesig.
Ezek után már csak egy kérdés maradt hátra: ha ilyen nyolcaddöntőket láthattunk eddig, milyen negyeddöntőkre van kilátás?
Egy évre szóló eltiltással és 1100 lejes pénzbírsággal sújtotta a Brassó Megyei Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága a Sárkány SE (Șercaia) játékosát, Ioan Racoțit, aki a Brassó megyei 5. Liga első fordulójában megütötte a játékvezetőt.
A harmadik játéknap mérkőzéseit rendezték az elmúlt hétvégén a Hargita megyei 4. Liga labdarúgó-bajnokságban. Három csapat veretlen még az idei kiírásban.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
