A halálcsoport ugyanis eddig azt jelentette, hogy összesorsoltak olyan erős együtteseket, amelyek közül egynek vagy kettőnek ki kellett esnie, utána pedig a továbbjutók elmenetelhettek akár a döntőig is.
Ehhez képest azonban az F csoportból mind a három esélyes továbbjutott az egyenes kieséses szakaszba, s csak abból a szempontból volt halálcsoport, hogy a nyolcaddöntőben mindegyik meghalt.
Ugyanis a portugálokat követően a franciák is kiestek a jóval esélytelenebb svájciakkal szemben, majd később a németek is elvéreztek az angolokkal vívott csata után.
Szóval dehogy volt halálcsoport – mondhatnánk. Az eredmények alapján pedig akár az is kijelenthető: a legkönnyebb csoport, pihecsoport volt. Hiszen amíg az F jelű négyesből mindegyik csapat kiesett, addig a többi ötből legalább egy bejutott a negyeddöntőbe. Igaza volt Hajdú B. István közvetítőnek, aki a Wembley-ben az angol–német meccs lefújása előtt néhány perccel az említett halálcsoportra utalva kijelentette:
Valószínű – tennénk hozzá így utólag –, hogy Nagy Ádámék többet értek volna el.
De mi is történt a nyolcaddöntők során? Az, ami talán még soha: a lejátszott nyolc mérkőzésen majdnem négygólos átlag született, és egy meccset kivéve mindegyik rendkívül érdekes volt, az ember lélegzetvisszafojtva nézte a pályán történő csatákat. Az az egy unalmas talán a dán–walesi párharc volt, amely igencsak egyoldalúra sikeredett. A 4–0-s végeredmény és a pályán történtek egyértelműnek tűntek, csak Gareth Bale fogalmazott úgy, hogy szerinte a csapata jól játszott. Valószínű, nem hiába kapta meg a sajtótájékoztató végén az újságírói kérdést: és akkor ez volt az utolsó mérkőzése a válogatott színeiben?
Nagy csatát hozott a portugál–belga összecsapás: az évek óta focit csaló portugálok csupán a második félidőben ébredtek fel, de akkor már késő volt.
Ronaldo nem véletlenül csapta oda a végén csapatkapitányi karszalagját.
Nem lehetett panasz az olasz–osztrák párharcra sem, amely – másik két mérkőzéssel együtt – csak a hosszabbításban dőlt el.
Óriási meglepetéssel zárult a Budapesten megrendezett holland–cseh meccs. Azok után, hogy egyes holland politikusok miként nyilvánultak meg Magyarországgal kapcsolatban, a cseh csapat 2–0-s győzelmével rengeteg örömöt okozott a magyar szurkolóknak (arról, hogy a kulturált nyugat-európai narancsmezes drukkerek miként vizelték le a pesti belváros ingatlanait, most ne beszéljünk).
A nyolcaddöntők egyik legizgalmasabb mérkőzése volt a horvát–spanyol.
Az ibériai alakulat 3–1-nél már ünnepelt, így meglepetéssel tapasztalta, hogy lefújás előtt már 3–3-at mutatott a tábla. Szerencsére Alvaro Morata és társai a hosszabbításban megrázták magukat és az Eb eddigi leggólgazdagabb mérkőzésén végül nyertek. A rekordot eddig a Jugoszlávia–Franciaország elődöntő tartja még 1960-ból, a franciaországi Eb akkor még más néven futott, s akkor az elődöntőig oda-visszavágós rendszerben játszottak a csapatok.
Amúgy a spanyol válogatott az első csapat az 1958-as vb óta, amely két mérkőzésen is öt gólt szerzett nagy tornán,
63 éve ugyanis a braziloknak sikerült ez a bravúr, akik a franciák elleni elődöntőben és a svédek ellen döntőben rúgtak ötöt. Különben az sem mellékes, hogy egyenes kieséses szakaszban a horvátok eddig csak a vb döntőjében kaptak ki 90 perc alatt három évvel ezelőtt.
Óriási thriller zajlott Bukarestben: a forgatókönyvet valószínűleg a spanyol–horvátról másolták, azzal a különbséggel, hogy ezúttal 11-esekre került sor, s ahogy az lenni szokott, a legdrágább, legsztároltabb labdarúgó rontotta el a mindent eldöntő büntetőt (lásd pl. Baggio). Érdekes hozadéka volt az egésznek a Pogba, Rabiot és Mbappé szüleinek a Național Aréna lelátóin rendezett külön összeakaszkodása.
A címvédő és a vb-győztes búcsúzása után a halálcsoportból már csak a németek maradtak a porondon, de úgy tűnik, egyfajta átok ült az F kvartetten, mert akik a magyarokkal „összeakaszkodtak”, pórul jártak.
A Wembley-ben megszakadt egy hosszú átok angol szempontból is: az oroszlánok ugyanis 1966 óta nem tudták legyőzni a németeket. Most ez is sikerült nekik.
Ha thrillerként jellemeztük a bukaresti meccset, akciófilmként vonulhat be a focitörténelembe az ukrán-svéd mérkőzés, amelyen szinte minden történt: megpattanó lövéstől durva belemenésig, piros laptól kezdve hosszabbításig, s az utolsó utáni pillanatban szerzett, mindent eldöntő fejesig.
Ezek után már csak egy kérdés maradt hátra: ha ilyen nyolcaddöntőket láthattunk eddig, milyen negyeddöntőkre van kilátás?
Közös megegyezéssel szerződést bontott az FK Csíkszereda és Szabó István vezetőedző – közölte csütörtökön a labdarúgó Szuperligában szereplő klub.
Hamar megtalálta a távozó Szabó István utódját az FK Csíkszereda: a klub csütörtök délután bejelentette, hogy a csapatot korábban négy éven át irányító Valentin Suciu visszatér a szuperligás együttes kispadjára.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
