D csoport: a legerősebb négyes

Amennyiben viszont az együttesek világranglistás helyezését nézzük, a négyes akár bonyolult is lehet. A szakemberek szerint ugyanis ez a kvartett a mezőny legerősebbje: a franciák (2. helyezettek), a hollandok (7.), az osztrákok (25.) és a lengyelek (28.) átlaga az összes csoport közül a legalacsonyabb (15,5), vagyis a legjobb.

A kékek egyértelmű esélyesei a csoportnak, a bukmékerek pedig egyenesen a döntőbe várják őket, ami nem csoda, hiszen a legutóbbi világbajnokságon Didier Deschamps és tanítványai csupán büntetőrúgásokkal maradtak alul a fináléban az argentinokkal szemben, az azt megelőző Eb-n viszont már a nyolcaddöntőben búcsúztak.

Tehát most mindenképpen szeretnének egyrészt javítani, másrészt ismét bizonyítani.

Ezt tették már a selejtezők alkalmával is. A Giroud-val, Mbappéval, Griezmannal és a többi sztárral felálló galaktikusok magabiztosan nyerték csoportjukat a hollandok, valamint a görögök, írek és Gibraltár előtt úgy, hogy a nyolc meccsükön 29 gólt lőttek és csupán hármat kaptak. Ezek a mutatók az összes selejtezőcsoport legimpozánsabb teljesítményét jelentik. Biztos, hogy a tavalyi formájukat szeretnék átmenteni az Eb idejére is.

A gall keret különben az egész mezőny egyik legerősebb játékosállománya.

A válogatott több mint háromnegyed része ugyan inkább a frank gyarmatbirodalmat képviseli (a 25 fős állományból 19 színesbőrű), ám ez nem azt jelenti, hogy a különböző származási háttérrel rendelkező játékosok félvállról vennék a francia nemzeti színek képviseletét.

Deschamps keretében kevés a meglepetés: Barcola, a PSG játékosa először kapott meghívót, míg Mendy (Real Madrid) és Kanté (Al-Ittihad) visszatérő a Les Bleus-ben. A többi nagy sztár a már említett PSG és Real Madrid mellett a Bayern München, Internazionale, Barcelona, Milan, Arsenal, Liverpool, Atletico Madrid játékosa – kizárólag topcsapatok meghatározó futballistái. A francia kispadon ülő szakembernek a kezdő tizenegy kiválasztásakor egyrészt könnyű (tud válogatni), másrészt nehéz (de kit tegyen be?) feladata van, de az biztos: az Eb-n akár két ütőképes csapatot is kiállíthatna. Így nehéz lenne elképzelni, hogy a gall kakasok ne az első helyről jussanak tovább.

A franciák eddigi Eb-mérlege kissé furának tűnhet, hiszen 1992-ig csupán kétszer jutottak a legjobbak közé, hat alkalommal hiányoztak a kontinenstornáról,

viszont az eredményeik igencsak megsüvegelendők:

két aranyérem mellett (1984, 2000) 2016-ban ezüstöt, 1966-ban bronzérmet nyertek, 1960-ban a negyedik helyen végeztek, és csak kétszer maradtak csoportkörösök.

A németalföldiek a felemásra sikeredett vb-t követően (a későbbi győztes argentin válogatott büntetőkkel búcsúztatta őket) új szövetségi kapitánnyal vágtak neki a Eb-nek. Ronald Koeman tanítványai a selejtező B csoportjából másodikként jutottak ki a kontinenstornára a franciák mögött.

Szerencsétlenségükre itt is összekerültek egymással.

Bár lehet, hogy a franciáktól tavaly elszenvedett két vereségük tanulópénzül szolgál majd, s a hibákból tanulva igyekeznek minél szorosabb mérkőzést vívni velük: valószínű, hogy a két együttes egymás elleni összecsapásától függ majd a csoportelsőség is.

Ronald Koeman, aki 2018 és 2020 között már irányította a flamand csapatot,

a keretébe hívott játékosok közül rendkívül erős hátvédsort és megbízható középpályát tud kialakítani,

hiszen olyan nevek kerülhetnek be a kezdőtizenegybe, mint Van Dijk (Liverpool), Ake (City), De Ligt (Bayern), középen pedig De Jong (Barcelona), Reijnders (Milan), Gravenberch (Liverpool). Kapusposzton nem erősek és elöl is elkelne egy igazi gólvágó (Van Basten-, Van Nistelrooy- vagy Van Persie-típusú csatáruk rég nem volt), éppen ezért kijelenthető: a tulipánországiak hosszú menetelésre nem lesznek képesek.

A hollandok Eb-mérlege igencsak érdekes:

a 16 tornából tízen vettek részt, ebből négyszer is bronzérmet szereztek, 1988-ban pedig megnyerték a tornát, ezen kívül kétszer negyedöntősök (1996, 2008-ban hazai pályán), legutóbb nyolcaddöntősök és két alkalommal (1980, 2012) csoportkörösök voltak.

Azok a szurkolók, akik rendszeresen figyelemmel kísérik a futballvilágban történő dolgokat, viszonylag jól ismerik a játékospiacot, nehezen tudják elképzelni, hogy az osztrák válogatott a világranglistán a 25. helyet foglalja el. Márpedig ez a helyzet, még akkor is, ha a sógorok negyed évszázada nem voltak világbajnokságon, és az Eb-ken sem remekeltek, ráadásul topcsapatokban futballozó sztárjaik sincsenek.

Az osztrák válogatott a FIFA-rangsor szerint mégis előkelő helyen áll – annak ellenére, hogy selejtezőcsoportjukból is csupán másodikként jutottak tovább a belgák mögött. Igaz, a vörös ördögök mögött csak egy ponttal voltak lemaradva, és nyolc mérkőzésükből csak egyet vesztettek el megelőzve Svédországot, Azerbajdzsánt és Észtországot.

Keretüket tekintve senki sem esik hasra.

Legnagyobb sztárjuk, David Alaba – aki a Real Madridnál tavaly hosszú időre lesérült – nem is tagja a behívottaknak. Ismertebb játékosuk két középpályás: Konrad Leimer a Bayern Münchennél, Marcel Sabitzer pedig a Borussia Dortmundnál légióskodik. A többi hazai, de főleg Bundesliga-csapatokban rúgja a bőrt, veterán csatáruk, Arnautovic pedig az Internazionale tagja.

Habár a játékosok nem igazán ismertek, Ralf Ragninck jól összerakta az együttest.

A német szakember tudása, valamint az osztrák játékosok közti csapategység a garancia arra, hogy a sógorok kemény diónak bizonyulhatnak majd a csoportmeccsek során. Ám, hogy a hollandok és franciák ellen tudnak-e pontot szerezni, az más kérdés.

Eb-mérlegük kimondottan szerény,

2008-ban és 2016-ban csoportkörösök maradtak (akkor éppen a magyarok négyesében maradtak utolsók), legutóbb a nyolcaddöntőben búcsúztak (a 12. helyen végeztek).

A polszkik az osztrákokhoz hasonlóan ugyancsak elöl szerepelnek a FIFA-ranglistán, mégis a csoport szürke eminenciásának számítanak: 28. helyük és a La Liga tavalyi gólkirályának, Lewandowskinak dacára nagyjából mindenki a negyedik helyre sorolja őket.

A lengyelek már a selejtezők során gyengélkedtek, hiszen csoportjukban az albánok és a csehek mögött a harmadik helyen végeztek csupán Moldovát és Feröer-szigeteket megelőzve. Végül a bonyolult – Nemzetek Ligájában is elért eredményeket figyelembe véve – számítások következtében pótselejtezőt kellett vívniuk, először Észtországot, utána Wales együttesét győzték le büntetőpárbajban utolsó csapatként jutva ki a kontinensviadalra.

Ilyen előzmények után nehezen elképzelhető, hogy Michal Probierz szövetségi kapitány és tanítványai vérmes reményeket fűznének a továbbjutáshoz.

Egyetlen pontszerzési lehetőségük valószínűleg az osztrákok elleni összecsapáshoz kapcsolódik majd.

A keret a szurkolók szempontjából kevésbé ismert játékosokból áll.

A kapusposzton Szczesny kihagyhatatlan, mint ahogy elöl a nagy öreg gólvágó, Lewandowski is. Ismerősen csenghet még a Juventusból Milik, a Nápolyból Zielinski és az egykor még a Milant is megjárt Piatek (Basaksehir Istanbul) neve. A többiek főleg olasz, török, francia és angol csapatok játékosai.

A lengyelek Eb-mérlege sem lenyűgöző,

az utóbbi négy kontinenstornára ugyan kijutottak, de csak 2016-ban élték túl a csoportot, legutóbb a 21. helyen végeztek.