Skudra Kevin Constantine helyét vette át a kispadon, és második csíkszeredai napján őszintén beszélt arról, hogyan látja a csapatot, mit gondol a romániai és a székelyföldi jégkorongról, valamint külön szólt a híres csíki szurkolókhoz is.
– Isten hozta Csíkszeredában. Járt korábban Romániában vagy Székelyföldön?
– Köszönöm szépen. Nem, most vagyok itt először, minden új számomra, és nagyon izgatott vagyok, hogy megismerjem ezt a régiót, az itteni embereket és természetesen a Sportklubot. Volt alkalmam némi információt gyűjteni, de főként a játékosokat próbálom megismerni: nagyszerű személyiségek, és szeretném megtalálni a legjobb módját annak, hogyan dolgozzunk együtt.

– Milyen ismeretei vannak a romániai vagy a székelyföldi hokiról?
– Volt lehetőségem követni és megfigyelni, hogy Románia és Magyarország is szépen fejlődik a jégkorong terén. Tudom, hogy az utolsó világbajnokság nem sikerült a legjobban hazai pályán, és a szurkolók valószínűleg csalódottak voltak. De a fejlődést, ami az utóbbi időben történt, szerintem nem lehet tagadni.

– Első ránézésre milyennek látja a csapatot?
– Gyorsnak. Tetszik, ahogy a fiúk együtt korcsolyáznak. Megvan a munkabírás, tetszik a hozzáállásuk. Úgy látom, profi játékosok, megvan bennük a motiváció. Nehéz még pontos képet alkotni, hiszen csak néhány nap telt el, és próbálok minél több egyéni beszélgetést folytatni velük, hogy megértsem a gondolkodásmódjukat, mit éreznek, hogyan látják a dolgokat. Ez nekem nagyon fontos. Hiszek abban, hogy egy csapat akkor tud jól játszani, ha az öltözőben mentálisan rend van, egyénileg is. Ha jól akarsz játszani, boldognak kell lenned, értened kell a helyzeted, a szereped. Most elsősorban próbálok minél többet megtudni róluk, tanulni tőlük és segíteni, hogy felszabadultan játszhassanak.

– Mi a legfontosabb Önnek, amikor egy új csapattal kezd dolgozni?
– Az biztos, hogy nem akarok túl sok információt rájuk önteni. Ismerem Kevin Constantine-t – dolgoztunk már együtt, három évig voltam a játékosa Pittsburgh-ben. Tudom, milyen keményen dolgozik a részletes rendszerekkel, ezért most nem akarok azonnal túl sok új dolgot adni a srácoknak. Ugyanakkor úgy érzem, hogy kicsit ki kell tisztítani a fejeket. Néhány játékos – legalábbis most így látom – túlgondolja a dolgokat. Nem játszanak, hanem gondolkodnak túl sokat. Pedig ez alapvetően játék.
Nem azt mondom, hogy mindent át akarok írni, de szeretném őket egy olyan irányba terelni, ahol többet játszanak, és nem gondolják túl a dolgokat.

– Hallott a csíkszeredai szurkolókról?
– Sajnos nem túl sokat, de láttam néhány videót a tavalyi döntőkről. A hangulat fantasztikus volt, a szurkolók óriási támogatást adtak. Ők a játék nagyon fontos részei. Nincs értelme nélkülük játszani – értük is játszol, egy csapatot alkotsz velük. El sem tudom képzelni a profi sportot szurkolók nélkül. Ők adják az energiát, a szikrát. Remélem, minél több embert látok majd a lelátón. De ezért dolgoznunk kell. Ki kell érdemelnünk a telt házat: a játékunkkal, a munkánkkal, az eredményeinkkel.

Az új vezetőedző kedden mutatkozhat be, amikor a Sportklub a Sapientia vendége lesz a romániai bajnokságban, a jövő hétvégén pedig magyarországi túra vár a csapatra, november 21-én, pénteken az Újpestnél, 23-án, vasárnap pedig a BJAHC-nál játszik a csapat.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!