No de hogyan? Úgy, hogy a Borac Banja Luka ellen játszott egy jó félidőt Kolozsváron (idegenben hosszabbítást követően utolsó pillanatokban szerzett góllal jutott tovább). A gibraltári félprofikkal keservesen megkínlódott, a svájci Young Boys ellen megint játszott egy viszonylag elfogadható első félidőt. A visszavágón, valamint a szerbek elleni mérkőzéseken viszont szinte lemosták őket a pályáról.
Szóval nem is annyira az eredmények, mint inkább a mutatott játék volt elfogadhatatlan. Valószínűleg nemcsak sok, a kolozsvári keretet és a játékosok tudásszintjét ismerő szakember, számos szurkoló, de még a klubot fenntartó tulajdonos szerint is (most hadd ne elemezzük az általa választott módszert, amellyel próbált megszabadulni a közelmúltban még nagyra tartott edzőtől).
A CFR-jelenséget jól ismerők lehet, már ezért is jósolták a nyáron, hogy Șumudică nem éri meg a telet a csapatnál. Hogy még az őszt sem sikerült, azért az talán mégis meglepetés.
De vajon miért menesztették a bukaresti származású menedzsert? A gyenge nemzetközi eredmények miatt? Vagy azért, mert megígérte, hogy az erdélyi klub kispadján, megnyilvánulásaiban és a sajtótájékoztatókon másképp fog viselkedni, mint korábban, és enyhén szólva sem sikerült magát ahhoz tartania? Ugyanis nemcsak az ellenfeleknek szólt be, nemcsak a korábbi edzők stílusára tett megjegyzést, hanem játékosait is kritizálta. Biztos elfelejtette, hogy év elején az egyik törökországi csapattól éppen ezért menesztették mintegy másfél hónapos munka után.
Vagy azért, mert összetűzésbe került Rondonnal, aki végül elkerült a klubtól? Esetleg azért, mert egy Chipciu–Hindrich közti alterkációt követően az egykori Steaua-játékost kitette a csapatból? (A vezetőség közbenjárására végül vissza kellett fogadnia, állítólag azért, mert a tulajdonos szerint a belga bajnokságból visszatérő veteránra háromnegyedmillió eurót költöttek eddig.)
Vagy talán azért, mert a belgrádi megsemmisítő vereséget követően néhány idősebb játékos az öltözőben már Șumudică búcsújáról „dalolt”?
Lehet, az utóbbiak közül egyik epizód sem játszott szerepet a szakember menesztésében. Még az sem, hogy a bajnokságban nyert ugyan a csapat, de mindegyik alkalommal nehezen, meggyőző játék nélkül (igaz, többnyire cserékkel).
Hogy mi az igazság? Nehezen lehet eldönteni. Tény, hogy a háromnaponta lejátszott eddigi 14 mérkőzést követően, egy rendkívül nehéz pályán, esőben, a belgrádiak elleni visszavágó utáni harmadik nap, edzői stáb nélkül Camora és társai lemosták a pályáról az FCSB-t.
Taktikailag és fizikailag is a bukarestiek fölé nőttek olyan játékkal, amelyre e szezonban nem volt példa. A „lustának” számító Alibec vagy Omrani is úgy futott a felázott gyepen, mintha az élete függött volna tőle.
Lehet, mindez véletlen. Esetleg beigazolódik az egyik egykori román válogatott kapus sejtése, miszerint a CFR-játékosok az edző ellen játszanak. Vagy lehet, hogy vasárnap este éppen a vasárnapi rangadó alkalmával a stadionban helyet foglaló Dan Petrescu előtti bizonyítási vágy látszott. Akármi is legyen, a következő mérkőzéseken kiderül.
Lejátszották a labdarúgó 2. Liga osztályozós párharcának visszavágóját, amelyen a Sellenberki SK került ki győztesen a Bukaresti Dinamo SK-val szemben.
A Bukaresti Dinamo és az FC Botoșani érdeklődése ellenére Denis Haruț a Sepsi OSK-nál folytathatja pályafutását. A 27 éves középhátvéd szerződése június 30-án lejár, azonban a játékos elárulta, hogy hamarosan új megállapodást írhat alá a klubbal.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!