A hatvanas években zajló csíki kézilabdaéletről Kopacz István egykori kézilabdakapussal beszélgettünk, aki megkeresésünkre elmondta, hogy a kézilabda egyfajta kiegészítő sportágként indult el a városban. „Azok a fiatalok, akik télen jégkorongoztak, nyáron kiegészítő sportként űzték a kézilabdát.
Valójában a '60-as évek közepétől indult el igazán a kézilabdaélet Csíkszeredában. A szakiskolák is akkortájt alakultak meg, és volt néhány olyan testnevelő tanár, aki a kézilabdát részesítette előnyben. Akkoriban volt egy-egy aszfaltozott pálya, amelyeken el lehetett kezdeni a munkát” – emlékezett vissza az első próbálkozásokra.
Az egykori kapus elmondása szerint a felnőtt férficsapat vegyes társaság volt. „Tulajdonképpen úgy kezdődött el a kézilabda az Akaratnál (Voința – szerk. megj.), hogy azoknak, akik a szövetkezeti hálózatban dolgoztak, előírás volt: vagy sportolniuk, vagy kulturális tevékenységekben kellett részt venniük valamilyen módon. Mi a sportot választottuk, télen hokiztunk, nyáron pedig kézilabdáztunk. A rendőrséggel szembeni egykori Voința-játékteret úgy alakították ki,
Néhány év leforgása alatt a férfiak az országos másodosztályig jutottak. „Májusban pontosan 48 esztendeje annak, hogy bejutottunk a másodosztályba. Az egész azzal a kezdeményezéssel kezdődött, hogy székelyudvarhelyi játékosokkal közösen létrehoztunk egy csapatot. Ezzel sikerült feljutni a másodosztályba. Annak idején ahhoz, hogy be lehessen kerülni a B osztályba, volt egy háromlépcsős selejtező. Első részben egy megyék közötti oda-vissza mérkőzés volt, aki azon túljutott, az került be a zóna négyes döntőjébe. Négy ilyen zónadöntő volt, s a négy győztes került be a másodosztályba. Ott egy idényt játszottunk együtt.
A nyolcvanas évek elején a Csíkszeredai Sportiskolánál edzőként tevékenykedő Halmágyi Zsolt a női kézilabdázásról beszélt lapunknak. „1981-ben kerültem Csíkszeredába, előtte Marosvásárhelyen kézilabdáztam. Akkor kezdtem el edzőként dolgozni, a sportiskolánál vettem át egy csapatot. A megyei bajnokságban szerepeltünk, ahol végig az élvonalban játszottunk, többször is megszereztük az előkelő második helyezést. Heti két edzést tartottunk a lányokkal, néha edzőtáborba is jártunk, az utolsó 1989-ben volt a tengerparton. Aztán szép csendesen megszűnt a sportiskolánál a kézilabda-szakosztály” – elevenítette fel az egykori edző.
Az ifjúsági csapat mellett felnőtt női csapat is működött a városban. „Ifi szinten a sportiskolánál játszottak a lányok, amikor kinőtték ezt a szintet, akkor a megyei bajnokságban szerepelő felnőtt csapathoz kerültek.
Valójában a csapat neve attól függően változott, hogy melyik gyár támogatta: vagy Akarat volt vagy Készruhagyár (Tricotaj), de volt olyan is, hogy egyszerre mindkettőnek működött csapata” – foglalta össze.
Az akkori csapatok feloszlása után egy évtizednyi szünet következett.
„A forradalom tájékán megszűnt a kézilabda. A 2000-es években, amikor felavatták az új csíkszeredai sportcsarnokot, a lányoknak egy része újra összeállt, és akkor megalakult a Csíkszeredai NKSZ, az öreglánycsapat. Néhány éve pedig működik a VSK-nál egy kézilabda-szakosztály” – zárta Halmágyi Zsolt.
A VSK Csíkszeredanál működő kézilabdáról Szabó Előd Zsolt edzővel beszélgettünk. „Csíkszeredában a kézilabda-oktatás újraindítását 2008 őszén kezdtük el, több helyi kézilabda-szerető felkérésére. A kollégámat, Erőss Leventét – aki a kolozsvári sportegyetemen végzett kézilabdaszakon – keresték fel azzal a kérdéssel, hogy elindítaná-e újra a kézilabdát Csíkszeredában. Ő megkért engem, hogy segítsek, így közösen kezdtük el az általános iskolás és középiskolás lányok oktatását heti egy alkalommal a sportcsarnokban” – foglalta össze a kezdeteket a tréner.
Egy év gyakorlás után elindultak a bajnokságban.
„2009 őszén beneveztünk az országos bajnokságba két korosztályban: ifjúsági 1 (17–18 évesek), illetve ifjúsági 2 (15–16 évesek). Kezdetben nem volt egyszerű, 15–18 éves lányokkal egy év kézilabdázás után elég nehéz volt. Persze iskolai szinten mindenki kézilabdázott valamennyit, de az nem elegendő egy országos szinthez, úgyhogy az első győzelemre több mint két évet kellett várni” – idézte fel a megmérettetéseken szerzett első tapasztalatokat Szabó.
Jelenleg négy korosztályban oktatják a kézilabdát a lányoknak. „2010 elején csatlakozott hozzánk Léstyán István, így most már hárman foglalkozunk a csapatokkal. Három korosztályban van csapatunk az országos bajnokságban: ifi 3 (13–14 évesek), ifi 4 (11–12 évesek), illetve ifi 5 (9–10 évesek). Ezenkívül van egy csoportunk, ahová a kisebbek járnak, akik még most ismerkednek az alapokkal. Van 5 éves kézilabdázónk is” – ismertette a jelenlegi helyzetet az edző.
A három tréner együtt edzi mindegyik csapatot. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy változatosabb mindenkinek, nekünk is, és talán a lányoknak is az, hogyha mindhárman foglalkozunk minden korosztállyal, mert így mindenki hozzá tud tenni egy kis pluszt. Korosztályonként van heti 3–4 másfél órás edzés, attól függően, hogy mire készülünk, van-e hétvégén meccs. Az edzéseket a József Attila Általános Iskola tornatermében tartjuk délutánonként. A lányokat együtt eddzük, tehát nincs például külön kapusedzésünk.
Van eredménye a folyamatos munkának. „Az országos bajnokságban a 2015/16-os szezonban ifi 5-ös korosztályban kijutottunk az országos elődöntő tornára, de nem sikerült bejutnunk a döntőbe. Idén ugyancsak ebben a korcsoportban ismét kijutottunk az országos elődöntőre, amelynek május 12–13-án az Erőss Zsolt Aréna ad otthont. Továbbá az ifi 5-ösöknél a zónadöntőn idén ötödik helyezést értünk el 16 csapat közül, illetve ifi 4–5-ben a megyei bajnokságot többször megnyertük. Mindemellett két éve részt veszünk egy barátságos nemzetközi kézilabdatornán Kaposváron, az Intersport szervezésében (Intersport Youth Handball Festival), amelyen
Az FK Csíkszereda keretének átalakítása egyre hangsúlyosabban jelenik meg Ilyés Róbert nyilatkozataiban. A vezetőedző célja, hogy minőségi futballistákkal dolgozzon, ugyanakkor a klub filozófiáját és irányelveit is szem előtt kell tartania.
Újabb pénzbírságot szabott ki a fegyelmi bizottság az FK Csíkszeredára a FC Argeș elleni bajnoki mérkőzést követően. A szerdai büntetés sorozatban a negyedik amelyet a székely és magyar szimbólumok használata miatt róttak ki a klubra.
Három autó is érintett abban a balesetben, amely a 13A jelzésű országúton történt, Székelyudvarhely Farkaslaka felőli kijáratának közelében, a Szejkefürdőn kedden kora reggel. A forgalmat az érintett szakaszon lezárták.
A Recorder dokumentumfilmjében feltárt rendellenességek rávilágítanak a román igazságszolgáltatás súlyos rendszerszintű problémáira – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfő este.
A MOGYE beolvasztása után a román többségű marosvásárhelyi „mamutegyetem” soraiba kívánja olvasztani a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet is. Az egyetemi egyesítés hírét keményen bírálja az Erdélyi Magyar Szövetség.
Komoly vádakat emeltek és házkutatások tartottak egy Temes megyei öregotthon állapotának kapcsán. Meglepő összegeket szednek be a kéregetők az utcán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!