A hatvanas években zajló csíki kézilabdaéletről Kopacz István egykori kézilabdakapussal beszélgettünk, aki megkeresésünkre elmondta, hogy a kézilabda egyfajta kiegészítő sportágként indult el a városban. „Azok a fiatalok, akik télen jégkorongoztak, nyáron kiegészítő sportként űzték a kézilabdát.
Valójában a '60-as évek közepétől indult el igazán a kézilabdaélet Csíkszeredában. A szakiskolák is akkortájt alakultak meg, és volt néhány olyan testnevelő tanár, aki a kézilabdát részesítette előnyben. Akkoriban volt egy-egy aszfaltozott pálya, amelyeken el lehetett kezdeni a munkát” – emlékezett vissza az első próbálkozásokra.
Az egykori kapus elmondása szerint a felnőtt férficsapat vegyes társaság volt. „Tulajdonképpen úgy kezdődött el a kézilabda az Akaratnál (Voința – szerk. megj.), hogy azoknak, akik a szövetkezeti hálózatban dolgoztak, előírás volt: vagy sportolniuk, vagy kulturális tevékenységekben kellett részt venniük valamilyen módon. Mi a sportot választottuk, télen hokiztunk, nyáron pedig kézilabdáztunk. A rendőrséggel szembeni egykori Voința-játékteret úgy alakították ki,
Néhány év leforgása alatt a férfiak az országos másodosztályig jutottak. „Májusban pontosan 48 esztendeje annak, hogy bejutottunk a másodosztályba. Az egész azzal a kezdeményezéssel kezdődött, hogy székelyudvarhelyi játékosokkal közösen létrehoztunk egy csapatot. Ezzel sikerült feljutni a másodosztályba. Annak idején ahhoz, hogy be lehessen kerülni a B osztályba, volt egy háromlépcsős selejtező. Első részben egy megyék közötti oda-vissza mérkőzés volt, aki azon túljutott, az került be a zóna négyes döntőjébe. Négy ilyen zónadöntő volt, s a négy győztes került be a másodosztályba. Ott egy idényt játszottunk együtt.
A nyolcvanas évek elején a Csíkszeredai Sportiskolánál edzőként tevékenykedő Halmágyi Zsolt a női kézilabdázásról beszélt lapunknak. „1981-ben kerültem Csíkszeredába, előtte Marosvásárhelyen kézilabdáztam. Akkor kezdtem el edzőként dolgozni, a sportiskolánál vettem át egy csapatot. A megyei bajnokságban szerepeltünk, ahol végig az élvonalban játszottunk, többször is megszereztük az előkelő második helyezést. Heti két edzést tartottunk a lányokkal, néha edzőtáborba is jártunk, az utolsó 1989-ben volt a tengerparton. Aztán szép csendesen megszűnt a sportiskolánál a kézilabda-szakosztály” – elevenítette fel az egykori edző.
Az ifjúsági csapat mellett felnőtt női csapat is működött a városban. „Ifi szinten a sportiskolánál játszottak a lányok, amikor kinőtték ezt a szintet, akkor a megyei bajnokságban szerepelő felnőtt csapathoz kerültek.
Valójában a csapat neve attól függően változott, hogy melyik gyár támogatta: vagy Akarat volt vagy Készruhagyár (Tricotaj), de volt olyan is, hogy egyszerre mindkettőnek működött csapata” – foglalta össze.
Az akkori csapatok feloszlása után egy évtizednyi szünet következett.
„A forradalom tájékán megszűnt a kézilabda. A 2000-es években, amikor felavatták az új csíkszeredai sportcsarnokot, a lányoknak egy része újra összeállt, és akkor megalakult a Csíkszeredai NKSZ, az öreglánycsapat. Néhány éve pedig működik a VSK-nál egy kézilabda-szakosztály” – zárta Halmágyi Zsolt.
A VSK Csíkszeredanál működő kézilabdáról Szabó Előd Zsolt edzővel beszélgettünk. „Csíkszeredában a kézilabda-oktatás újraindítását 2008 őszén kezdtük el, több helyi kézilabda-szerető felkérésére. A kollégámat, Erőss Leventét – aki a kolozsvári sportegyetemen végzett kézilabdaszakon – keresték fel azzal a kérdéssel, hogy elindítaná-e újra a kézilabdát Csíkszeredában. Ő megkért engem, hogy segítsek, így közösen kezdtük el az általános iskolás és középiskolás lányok oktatását heti egy alkalommal a sportcsarnokban” – foglalta össze a kezdeteket a tréner.
Egy év gyakorlás után elindultak a bajnokságban.
„2009 őszén beneveztünk az országos bajnokságba két korosztályban: ifjúsági 1 (17–18 évesek), illetve ifjúsági 2 (15–16 évesek). Kezdetben nem volt egyszerű, 15–18 éves lányokkal egy év kézilabdázás után elég nehéz volt. Persze iskolai szinten mindenki kézilabdázott valamennyit, de az nem elegendő egy országos szinthez, úgyhogy az első győzelemre több mint két évet kellett várni” – idézte fel a megmérettetéseken szerzett első tapasztalatokat Szabó.
Jelenleg négy korosztályban oktatják a kézilabdát a lányoknak. „2010 elején csatlakozott hozzánk Léstyán István, így most már hárman foglalkozunk a csapatokkal. Három korosztályban van csapatunk az országos bajnokságban: ifi 3 (13–14 évesek), ifi 4 (11–12 évesek), illetve ifi 5 (9–10 évesek). Ezenkívül van egy csoportunk, ahová a kisebbek járnak, akik még most ismerkednek az alapokkal. Van 5 éves kézilabdázónk is” – ismertette a jelenlegi helyzetet az edző.
A három tréner együtt edzi mindegyik csapatot. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy változatosabb mindenkinek, nekünk is, és talán a lányoknak is az, hogyha mindhárman foglalkozunk minden korosztállyal, mert így mindenki hozzá tud tenni egy kis pluszt. Korosztályonként van heti 3–4 másfél órás edzés, attól függően, hogy mire készülünk, van-e hétvégén meccs. Az edzéseket a József Attila Általános Iskola tornatermében tartjuk délutánonként. A lányokat együtt eddzük, tehát nincs például külön kapusedzésünk.
Van eredménye a folyamatos munkának. „Az országos bajnokságban a 2015/16-os szezonban ifi 5-ös korosztályban kijutottunk az országos elődöntő tornára, de nem sikerült bejutnunk a döntőbe. Idén ugyancsak ebben a korcsoportban ismét kijutottunk az országos elődöntőre, amelynek május 12–13-án az Erőss Zsolt Aréna ad otthont. Továbbá az ifi 5-ösöknél a zónadöntőn idén ötödik helyezést értünk el 16 csapat közül, illetve ifi 4–5-ben a megyei bajnokságot többször megnyertük. Mindemellett két éve részt veszünk egy barátságos nemzetközi kézilabdatornán Kaposváron, az Intersport szervezésében (Intersport Youth Handball Festival), amelyen
Rövid másodosztályú száműzetés után emelt fővel tér vissza a román labdarúgás élvonalába a Sepsi OSK. A gyors visszajutás örömét beárnyékolják az anyagi nehézségek. Exkluzív interjúnkban Diószegi László nyíltan beszél a Szuperliga jelentette kihívásokról.
Váratlan jelenet zavarta meg a Szebeni Kerékpáros Körverseny harmadik szakaszát: egy medvebocs szaladt át az úton közvetlenül a mezőny élén haladó versenyzők előtt.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!