– Milyennek látja a csapat negyedik évadját?
– Mindenképp azt mondanám, hogy sikerült előre lépnünk ebben az idényben. Érdekes folyamat a mi utunk, kezdtünk egy bővebb költségvetéssel, ami aztán picivel több is lett, majd csökkentek a lehetőségeink, de ezeket megpróbáltuk úgy felhasználni, hogy a lehető legjobban teljesítsen a csapat. Továbbra is a meglévő játékosállományunk fejlesztése a fő célunk, mindemellett úgy gondolom, hogy az ötödik hely és az, hogy kopogtattunk a négyes döntő kapuján, nagy teljesítmény részünkről. Idegenlégiósok nélkül vágtunk neki a szezonnak, csökkentettük az edzői létszámot is, összehúztuk a nadrágszíjat, ennek ellenére a fejlődés látszik a fiataljainkon, és büszkék vagyunk, hogy feltudtuk venni a versenyt olyan csapatokkal, mint a Steaua vagy a Galac, akik köztudottan 5-6 légióssal állnak ki ellenünk.
– Kellemetlen, hogy az utolsó pillanatban úszott el a négyes döntő.
– Álmodni lehet, álmodni szabad, viszont a realitás talaján maradva: érvényesült a papírforma, ha mi jutottunk volna a négyes döntőbe az nagy meglepetés lett volna. Dicséretes, hogy ennyire közel kerültünk hozzá, sajnos csapatunk fiatalsága nem bírta meg azt a nyomást, amit az utolsó meccs jelentett, és nem tudtuk teljesíteni a végcélt.
– A Román Kupában ellenben sikerült teljesíteni a célt, csoportelsőként jutottak be a négyes döntőbe.
– A kupasorozat javarészt az őszi periódusban zajlott, amikor még számíthattunk Molnár Zoltánra, Részegh Zsoltra és Barkó Gergelyre, akik aztán térdszalagszakadás, agyrázkódás, illetve kulcscsonttörés miatt a szezon második felére kiestek a csatasorból, és nagyon hiányzott az a plusz, amit tőlük megszoktunk. Tudtuk, hogy a bajnokságban nehezebb lesz, több alkalommal is előfordult, hogy gyakorlatilag az első sorunk hiányzott.
– Fejben már a következő idényt készíti elő?
– Mindig. Minden jelenlegi mozdulatunknak biztos hozama van a jövőben. Mindig hosszútávon gondolkodunk, hosszabb távra szerződünk a játékosokkal, így van ez most is. Idén egy szűkített kerettel versenyeztünk, de szeretnénk ezt kibővíteni, éppen azért, hogy tudjuk pótolni, ha egy-két tartósabb sérülés adódik, és az ne menjen a teljesítmény rovására.
– Idegenlégiósokban is gondolkodnak?
– Soha nem mondjuk, hogy soha. Többször említettem, hogy ez nagyon szép projekt csak székely játékosokra alapozni, viszont a hazai piac eléggé korlátozott és amennyiben az ellenfeleink nagyon megerősödnek, nem valószínű, hogy célravezető úgy nevelni a fiatalokat, hogy folyamatosan kikapjanak, és kudarcélmények érjék őket.
– Mikor szurkolhatunk a csapatnak az Erste Ligában?
– Köztudottan többéves az Erste Liga jelentkezési folyamata, az októberit a magyarországi csapatok egy része visszautasította, de ősszel ismét próbálkozunk. Amennyiben felvesznek, akkor másképp kell gondolkodjunk, bővebb keretre, légiósokra is szükségünk lesz.
– Mit jelentett a Háromszéki Ágyúsok életében az, hogy ideiglenes áttették székhelyüket Sepsiszentgyörgyre?
– Ez a csapat életében egy rövid periódus, a jégkorong-világbajnokság apropóján adódott számunkra ez a lehetőség, amit ki is használtunk. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy a szentgyörgyi szurkolók mellénk álltak, ahogyan azt is, hogy Kézdivásárhelyről az alapszurkolók lejöttek a mérkőzésekre. Hangsúlyozom, ez csak egy rövid kirándulás, a jelen állás szerint a jövő szezont Kézdivásárhelyen folyatjuk. Mi Háromszék csapata vagyunk, és hálával tartozunk a megyei, valamint a szentgyörgyi és kézdivásárhelyi önkormányzatoknak a támogatásukért.
– Volt-e olyan mérkőzés az idényben, amikor maradéktalanul elégedett volt a jégen látottakkal?
– A galaci első meccsre azt mondtuk, hogy igen, így kellene játszani az egész idényben, de sajnos mi onnan lefele, a galaci csapat pedig felfele haladt.
De nagyon sok olyan mérkőzést játszottunk, ami emlékezetes marad. A kupa négyes döntőjébe bejutni sem volt egyszerű, de azt sem fogom elfelejteni, amikor öt gólt ütöttünk a címvédőnek: két harmad után 6–5-re álltunk Brassóval, vagy éppenséggel jól esett Csíkszeredát Kézdivásárhelyen megverni. De igazándiból minden összecsapásból levonjuk a tanulságokat.
– Mikor kapnak vakációt az Ágyúsok?
– Március végéig folytatjuk az edzéseket, utána szünet következik, majd május elején kezdjük az alapozást a következő idényre. Jelenlegi játékosainknak érvényes szerződésük van a következő idényre is, jelenleg folynak a tárgyalások az új igazolásokról.
– Mit jelent az áprilisi divízió 1/A-s férfi jégkorong-világbajnokság a klub számára?
– A vébé Romániában az év legnagyobb sporteseménye, egy olyan kaliberű esemény, amelyre egész Háromszék, Székelyföld rámozdult. Jó látni, hogy óriási az érdeklődés iránta, a jegyek megfelelően fogynak, biztos vagyok benne, hogy ezáltal sikerült feltenni Háromszéket a hokitérképre. Egy olyan fejlődés alapjait próbáljuk letenni ezáltal, amelynek hosszútávú hatása lesz például az utánpótlásra.
Még egyelőre nem nagy a hokiközösségünk, de folyamatosan növekedünk, és büszkén állíthatom, hogy az Ágyúsok szurkolóbázisa is növekszik. Kitartóan dolgozunk, és büszke vagyok, hogy az elmúlt négy évben bátran haladtunk előre a kijelölt úton, bármennyire rögös is volt az.
Folytatta remek sorozatát a Csíkszeredai Sportklub a jégkorong Erste Ligában. Kevin Constantine tanítványai szerdán este két góllal nyertek a BJAHC otthonában, és ezzel összesítésben 2:0-ra vezetnek a négy nyert mérkőzésig tartó párharcban.
Csütörtökön este elkezdődik a labdarúgó 2. Liga felsőházi rájátszása. Az alapszakaszgyőztes FK Csíkszereda hazai pályán játszik, a hatodik helyen záró FC Voluntari együttesét fogadja. A csíkiak vissza szeretnének vágni az Ilfov megyei gárdának.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt csütörtök kora reggel Arad megyében. Két teherautó ütközött össze, az egyik ki is gyulladt.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Holtan találtak egy férfit és egy nőt a magyarországi Battonyán, ahol családi dráma történhetett. A román házaspár aradi volt.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!