Ha ez utóbbi nincs meg, nem mindig tükröződik a tudásbeli különbség, és a győzelem sem érkezik tálcán. Nos többek között ez történt kedd este az írek elleni mérkőzésen. Legalábbis szerintem. Mert a mérkőzést megelőző csapat körüli hangulat – és ebben benne van a médiafelvezetés, a nyilatkozatok, az esélyek latolgatása és sok minden más – olyan volt, mint ha a magyar válogatott már az Aranycsapat magaslataiban lenne. Á, pedig dehogy!
„Halló! Szoboszlai, Sallai, Nagy Ádám és társai! Itt a Föld beszél, jelentkezz!”
Szoboszlaival csapatkapitányként még nem kapott ki a válogatott. 14 meccse tartó veretlenségi sorozatunk van. Felvezető összecsapásnak az Izrael elleni hazai mérkőzés előtt tökéletes az ír csapat. A skótok elleni Eb-meccset modellezzük, csak gyengébb ellenféllel. Az írek 2024-ben még nem is lőttek gólt. Egyértelműen jobb képességű játékosaink vannak – íme néhány vélemény az elhangzottakból, ám a sort bőven lehetne folytatni.
Tudom, egy felkészülési mérkőzésnek nincs nagy súlya, mint ahogy az eredménynek sem. Azt is látom, hogy a játékosoknak nem volt sok idejük összerázódni, utolsó percekben érkeztek az összetartásra a hosszan tartó különböző bajnokságokból, hosszú utat tettek meg Dublinba, állítólag különböző taktikai elemeket igyekeztek kipróbálni, és valószínűleg arra is hangsúlyt fektettek, hogy senki se sérüljön meg (ami talán valóban a legpozitívabb dolog a 2–1-es vereség után). Azt is tudom, hogy a fiúk nem erre képesek, és az Eb-n más arcukat fogják mutatni, azt, amelyért sokan ismét beleszerettek a válogatottba, s amely sok örömöt okozott az elmúlt években.
Csakhogy a játékosok Dublinban is a címeres mezben léptek pályára.
És azt az unott, lököm ide–lököm oda a labdát jellegű játékot még barátságos mérkőzéseken sem láttuk tőlük az utóbbi időben. Már az első félidőben is az volt az érzésem, hogy a csapatból mindenki csak azon gondolkodik, hogy a Pestre tartó repülőn mit szolgálnak fel.
Kár volt a vereségért önmagában is, mert elméletileg egy sportolónak mindig azzal a lelkülettel kell versenybe szállnia, hogy nyerjen. Kár volt a hosszan tartó veretlenségi sorozat megszakadásáért. Kár volt az elhullajtott FIFA-pontokért, amelyek a világranglistás helyezést (egy esetleges későbbi kalapbeosztást is) befolyásolják.
Kár volt, mert a győzelmek – ahogy mondják – mindig magukkal vonják az újabbakat.
S kár volt azért is, mert az Európa-bajnokság előtt egy-egy győzelem akár tudat alatt is önbizalomgerjesztőként hat.
Persze nem kell kardba dőlni az eredményért, jó, hogy ez most jött ki, nem tétmeccsen, s jókor jött ez a pofon is – vélik sokan. Lehet, viszont a pályán mutatott hozzáállással szerintem magunkat képeltük fel. De nagyon.
Emlékezetes mérkőzésen szerzett pontot az FK Csíkszereda a Galaci Oțelul otthonában. A székelyföldiek a hajrában két játékosukat is elveszítették, azonban kilenc emberrel is megőrizték a döntetlent, így megszerezték második pontjukat a Szuperligában.
Doru Andrei akár a román felnőttválogatottban is hasznos lehet – vélekedett Ovidiu Burcă, a Sepsi OSK vezetőedzője, miután csapata a középpályás találatával 1–1-es döntetlent játszott a Petrolul Ploiești otthonában.
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
