– Lejártak a nyolcaddöntők az Európa-bajnokságon. Sokan azt mondták előzetesen, hogy az idei a meglepetések Eb-je lesz, de szurkolóként nézve egyelőre ezek elmaradtak. Te hogyan látod ezt?
– A nyolc közé mind olyan válogatott került be, akikre eleinte számítottunk, a legjobbak mind ott vannak. Kakukktojás talán a török lehet, amely viszont a pályán kivívta magának az esélyt, hogy ott legyen a legjobbak között. Hiszen hiába a jól összerakott és kiszámított osztrák foci, a nagy harcos török a lendületével, győzni akarásával fogást kapott rajta.
– Hogyan értékelnéd az Eb-t eddig?
– Sok olyan megjegyzést hallottam, hogy unalmas meccsek vannak, szakmabeliként nézve szerintem ez nem így van. Mert mi is egy szórakoztató meccs? Egy 5–5, egy 4–3, ahol sok a gól és a helyzet. A szakma szempontjából viszont az a fontos, hogy minél kevesebb gól essen, főleg a te kapudba. A tornán pedig ezt láttam, hogy mindenki arra törekedett, hogy ne legyen sok gól a meccseken.
A kis nemzetek válogatottjai is nagyon össze vannak rakva, ami hatalmas küzdeni akarással párosul, emiatt nagyon nehéz feltörni a védelmüket. Továbbá minden csapatban volt egy-két top játékos, akik a kisebb együttesek számára is előnyt tudnak jelenteni.
Ez pedig meg is látszik a meccseken, hiszen a kisebb nemzetek válogatottjai nem nyílnak ki, nagyon sokáig partiban maradnak a nagyokkal, és helyenként még dominálni is tudnak.
– Az idei tornán két dolog tűnt ki: a távoli lövésekből született találatok és az öngólok. A betömörült védelmeket csak így lehet feltörni?
– Mi a célja az UEFÁ-nak? Hogy minél látványosabb legyen a foci, ezért mindent bevet: vizes fű, súlypont nélküli labda. Így ezzel fő tényezővé lép elő a kiszámíthatatlanság. A labda, ha súlytalanul van megrúgva, akkor hatalmas sebességet vesz fel és kiszámíthatatlanná válik a pályája. Ez pedig szorosan kapcsolódik az öngólhoz is, hiszen a labda miatt nagyon nehéz dolguk van a védőknek.
A legtöbb öngól abból született, amikor a félterületből, azaz az 5-ös és a 16-os vonal közti területből érkeztek a beadások. Abból már nem nagyon lesz öngól, ami a távoli, szögletzászlótól érkező beadásokból születik. Lassan nem trend, hogy onnan adjanak be a játékosok, mert azoknak kevés százalékából lesz gól.
Ám a félterületről érkező beadások már stratégiai pontok lettek. Ha gyors játékosként bejutottál a védelem vonalába, ott mindig a kapuval szembe szaladó védővel találkozol, ami egyben azt jelenti, hogy ő már nem tud kifelé védekezni. Mi a fontos a támadó játékosnak? Hogy a kapus és a védő közti területre lője be a labdát, hogy az oda érkező csapattársát kiszolgálja. A védő viszont, ha lekéste a támadást, ő már csak vonalban, a kapuja felé tud védekezni. És ilyenkor is ki akarja hozni a maximumot a helyzetből, így bevetődik a lövésbe, amiből aztán lehet ez is, az is. Láthattuk a holland–román meccsen is, hogy Drăgușin két lövésbe ugrott bele, szerencsére nem szerzett öngólt, de a labda milliméterekre kerülte el a kaput.
Általában földön rúgják a labdát, a támaszkodó láb mellett, szűk területre, hogy ott csak be kelljen lőni, tipikus példája ez a futsalnak. Annyira gyorsan történik minden, hogy egyszerűen nem tud reagálni a játékos.
A következő öngól kategória a megpattanó lövések. Megint csak olyan helyzet alakul ki, hogy védőként hárítani akarok, de kicsit meg vagyok késve, ám így is belelépek a lövésbe, hátha menteni tudok. De akkor lehet, hogy térden, lábujjhegyen pattan meg a labda, és a kapust megtéveszti.
A harmadik kategória a hazaadásból született öngól. Ez egy komoly taktikai résznek a következménye. Sokszor látjuk, hogy nagy nyomás alakul ki a letámadó csapat részéről, ezzel ellehetetleníti a felfelé passzt a védőtől, akit így visszafordít a kapus felé, és még meg is adja az ütemet, hogy van egy-két érintésed, hogy hazaadd a labdát, másképp már ott van a támadó a nyakadon. Ilyenkor a taktikából adódóan a letámadó csapattárs kezdi támadni a kapust. A labdás védő ösztönösen adja haza a labdát. Az idő szűkében kialakulhat egy olyan helyzet is, hogy kommunikációhiány lép fel a védő és a kapus között. Te játékosként tudod, hogy mit kell csinálj, de az idő szűkében lehet, hogy épp a kapu felé rúgod a labdát, de a kapus a védekező taktika miatt kifelé mozdul. És így született meg a török öngól.
– A játékvezetésről mi a véleményed?
– Nagyon sokat beszélnek Kovács Istvánról (kiosztott húsz lapot a török–cseh csoportmeccsen – szerk. megj.). Én nem tudom, hogy ezt a találkozót ki tudta volna jobban levezetni, mint ő. Ha már ilyen helyzetbe került, hogy két egymásnak feszülő, rugdosó csapatnak kellett igazságot szolgáltasson, szerintem jól kijött belőle, jól vezette.
– Ki nyeri meg az Eb-t?
– Még van szinte két hét a végéig, és akkor megmondom. Viccet félretéve, nem szoktam tippelni meccsek végkimenetelére, eredményekre. Engem a jó foci és a taktika érdekel, ezek pedig minden meccsen jelen vannak, mindenhol minőségi focit raknak össze a stábok.
Tíz éve dolgozik a Székelyudvarhelyi FC mellett, végigjárta a 3. Liga minden hullámhegyét és hullámvölgyét, kétszer pedig testközelből élte át, milyen közel lehet a másodosztály. László Zsolt csapatmenedzserrel beszélgettünk.
Közel nyolcezren énekelték teli torokból az Ismerős Arcok Nélküled című dalát a Sepsi Duna Arénában a FCSB elleni mérkőzés előtt. Diószegi László klubelnök szerint ez a válasz azoknak, akik az utóbbi időben megkérdőjelezték a csapat identitását.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
