Demény Norbert: „unalmas meccset még nem láttam ezen az Eb-n”

– Lejártak a nyolcaddöntők az Európa-bajnokságon. Sokan azt mondták előzetesen, hogy az idei a meglepetések Eb-je lesz, de szurkolóként nézve egyelőre ezek elmaradtak. Te hogyan látod ezt?

– A nyolc közé mind olyan válogatott került be, akikre eleinte számítottunk, a legjobbak mind ott vannak. Kakukktojás talán a török lehet, amely viszont a pályán kivívta magának az esélyt, hogy ott legyen a legjobbak között. Hiszen hiába a jól összerakott és kiszámított osztrák foci, a nagy harcos török a lendületével, győzni akarásával fogást kapott rajta.

– Hogyan értékelnéd az Eb-t eddig?

– Sok olyan megjegyzést hallottam, hogy unalmas meccsek vannak, szakmabeliként nézve szerintem ez nem így van. Mert mi is egy szórakoztató meccs? Egy 5–5, egy 4–3, ahol sok a gól és a helyzet. A szakma szempontjából viszont az a fontos, hogy minél kevesebb gól essen, főleg a te kapudba. A tornán pedig ezt láttam, hogy mindenki arra törekedett, hogy ne legyen sok gól a meccseken.

A kis nemzetek válogatottjai is nagyon össze vannak rakva, ami hatalmas küzdeni akarással párosul, emiatt nagyon nehéz feltörni a védelmüket. Továbbá minden csapatban volt egy-két top játékos, akik a kisebb együttesek számára is előnyt tudnak jelenteni.

Ez pedig meg is látszik a meccseken, hiszen a kisebb nemzetek válogatottjai nem nyílnak ki, nagyon sokáig partiban maradnak a nagyokkal, és helyenként még dominálni is tudnak.

– Az idei tornán két dolog tűnt ki: a távoli lövésekből született találatok és az öngólok. A betömörült védelmeket csak így lehet feltörni?

– Mi a célja az UEFÁ-nak? Hogy minél látványosabb legyen a foci, ezért mindent bevet: vizes fű, súlypont nélküli labda. Így ezzel fő tényezővé lép elő a kiszámíthatatlanság. A labda, ha súlytalanul van megrúgva, akkor hatalmas sebességet vesz fel és kiszámíthatatlanná válik a pályája. Ez pedig szorosan kapcsolódik az öngólhoz is, hiszen a labda miatt nagyon nehéz dolguk van a védőknek.

A legtöbb öngól abból született, amikor a félterületből, azaz az 5-ös és a 16-os vonal közti területből érkeztek a beadások. Abból már nem nagyon lesz öngól, ami a távoli, szögletzászlótól érkező beadásokból születik. Lassan nem trend, hogy onnan adjanak be a játékosok, mert azoknak kevés százalékából lesz gól.

Ám a félterületről érkező beadások már stratégiai pontok lettek. Ha gyors játékosként bejutottál a védelem vonalába, ott mindig a kapuval szembe szaladó védővel találkozol, ami egyben azt jelenti, hogy ő már nem tud kifelé védekezni. Mi a fontos a támadó játékosnak? Hogy a kapus és a védő közti területre lője be a labdát, hogy az oda érkező csapattársát kiszolgálja. A védő viszont, ha lekéste a támadást, ő már csak vonalban, a kapuja felé tud védekezni. És ilyenkor is ki akarja hozni a maximumot a helyzetből, így bevetődik a lövésbe, amiből aztán lehet ez is, az is. Láthattuk a holland–román meccsen is, hogy Drăgușin két lövésbe ugrott bele, szerencsére nem szerzett öngólt, de a labda milliméterekre kerülte el a kaput.

Általában földön rúgják a labdát, a támaszkodó láb mellett, szűk területre, hogy ott csak be kelljen lőni, tipikus példája ez a futsalnak. Annyira gyorsan történik minden, hogy egyszerűen nem tud reagálni a játékos.

A következő öngól kategória a megpattanó lövések. Megint csak olyan helyzet alakul ki, hogy védőként hárítani akarok, de kicsit meg vagyok késve, ám így is belelépek a lövésbe, hátha menteni tudok. De akkor lehet, hogy térden, lábujjhegyen pattan meg a labda, és a kapust megtéveszti.

A harmadik kategória a hazaadásból született öngól. Ez egy komoly taktikai résznek a következménye. Sokszor látjuk, hogy nagy nyomás alakul ki a letámadó csapat részéről, ezzel ellehetetleníti a felfelé passzt a védőtől, akit így visszafordít a kapus felé, és még meg is adja az ütemet, hogy van egy-két érintésed, hogy hazaadd a labdát, másképp már ott van a támadó a nyakadon. Ilyenkor a taktikából adódóan a letámadó csapattárs kezdi támadni a kapust. A labdás védő ösztönösen adja haza a labdát. Az idő szűkében kialakulhat egy olyan helyzet is, hogy kommunikációhiány lép fel a védő és a kapus között. Te játékosként tudod, hogy mit kell csinálj, de az idő szűkében lehet, hogy épp a kapu felé rúgod a labdát, de a kapus a védekező taktika miatt kifelé mozdul. És így született meg a török öngól.

– A játékvezetésről mi a véleményed?

– Nagyon sokat beszélnek Kovács Istvánról (kiosztott húsz lapot a török–cseh csoportmeccsen – szerk. megj.). Én nem tudom, hogy ezt a találkozót ki tudta volna jobban levezetni, mint ő. Ha már ilyen helyzetbe került, hogy két egymásnak feszülő, rugdosó csapatnak kellett igazságot szolgáltasson, szerintem jól kijött belőle, jól vezette.

– Ki nyeri meg az Eb-t?

– Még van szinte két hét a végéig, és akkor megmondom. Viccet félretéve, nem szoktam tippelni meccsek végkimenetelére, eredményekre. Engem a jó foci és a taktika érdekel, ezek pedig minden meccsen jelen vannak, mindenhol minőségi focit raknak össze a stábok.