Ha kedd, akkor... magyar nap
Ezúttal azonban sokkal több magyarnak lehetett szurkolni, mint hétfőn. A délelőtti futamok viszont magyar szempontból jól sikerültek, hiszen több versenyzőnk is továbbjutott. A figyelem a hétfőn újdonsült világbajnok román úszóra terelődött, aki ismét legjobb idővel kvalifikálta magát az elődöntőbe.
A leginkább nem is ezen lepődtem meg igazán, hanem azon, hogy mix vegyesváltóban Magyarország nem indított csapatot, pedig ahogy végignéztem az indulókat, biztos össze tudtunk volna állítani egy olyan váltót, mint Guam vagy Mongólia. No de legalább megtudtam, milyen országot fed az NMA rövidítés: Észak-Mariana-szigetek.
Délután már látszott, hogy magyar érdekeltségű döntőket, elődöntőket rendeznek – sőt, mi több, „aranyért szállhatunk a vízbe”. A tömegközlekedési eszközökről özönlöttek az emberek az aréna felé, igaz, a dudákat, zászlókat árusítók mintha nem is léteztek volna (bezzeg később a Hajós Alfrédnál nem ez volt a helyzet). Öt évvel ezelőtt szinte annyian voltak, hogy szinte a nyakadba akasztották a piros-fehér-zöld sálakat akkor is, ha nem kérted. Éppen ezért volt rendkívül bosszantó, hogy az embereket csupán egy helyen engedték be az arénába, így végtelen sorok alakultak ki mindkét irányba.
A sor végére beállóknak majdnem háromnegyed órát kellett várakozniuk a beléptetésre, jó páran el is késtek.
Szerencsére a férfi 800-as döntőre nem mi, hanem a másik piros-fehér-zöld szurkolói csapat volt kíváncsi inkább. Ezen a távon úszott ugyanis a nagy öreg G. Paltrinieri, valamint a másik olasz, Detti. Az már más kérdés, hogy ezt a számot is amerikai nyerte.
A fiam meg is jegyezte – pedig még csak kedd volt –, hogy az amerikai himnusz ezen a vb-n olyan, mintha a világbajnokság hivatalos zenéje lenne.
A beléptetés körüli bosszúságot csak fokozta, hogy erre a napra májusban már elfogytak a jegyek, vasárnap mégis piacra dobtak 250 darab 12 ezer és 19 ezer forintos jegyet. Az előbbi el is fogyott azonnal, viszont érdekes módon a verseny előestéjén mégis lehetett venni 9 ezer forintos jegyeket. Az pedig már az újságírók kedélyét borzolhatta, hogy az arénától a Margitszigetre induló hivatalosságokat, médiamunkásokat szállító busz órarendjét folyamatosan változtatták, így az utolsó pillanatban derült ki, mikor lehet indulni a magyar–montenegrói meccsre.
Szerencsére a jó hangulat feledtette a nehézségeket. Mire a magyarok kerültek sorra, az aréna nagyjából megtelt, s az ováció és a taps kezdett hasonlítani a 2017-ben átéltekhez.
Amint belépett Milák Kristóf, fel is robbant a nézőtér. Hát még akkor, amikor ismét világcsúccsal (vagy akár már milákcsúcsot is írhatunk) utasította maga mögé az egész mezőnyt megdöntve saját rekordját.
A közönség rajta kívül természetesen nagy tapssal jutalmazta mindegyik magyar úszót, Hosszú Katinkát azért, mert egy gyengébb felkészülés ellenére is vállalta a megmérettetést, Kapás Bogit pedig azért, mert rengeteg probléma és gond ellenére is képes volt beverekednie magát a 200 pille döntőjébe.
Mire az utolsó versenyszámra került a sor, a magyar újságírók nagy része eltűnt, egyesek Milák Kristóf sajtótájékoztatójára indultak, mások a vízipólómérkőzésre készülődtek. A gyerekekkel én is a Margitsziget felé vettem az irányt, és többekkel együtt nagyot rohanva elértük a 26-os buszt, amely pár perc múlva éppen a Hajós Alfréd uszoda mellett tett le. A buszon persze sok szurkoló utazott együtt velünk, s mindenki a Milák Kristóf világcsúcsáról beszélt. „Szuper volt az egész”, mondta az egyik lány, „olyan euforikus hangulatban vagyok”, tette hozzá a másik, „én pedig legszívesebben megfürdenék a Dunában”, egészítette ki a társuk.
Aki pedig látta Milák Kristóf arcát a célbaérkezés után, majd az azt követő díjátadón, az tudja: nemcsak mi, szurkolók élveztük az egészet, hanem a magyar úszósport jelenlegi legnagyobb alakja is.
Az, hogy mindezek után vízilabdában négy góllal még a legerősebb csoportellenfelünket is megvertük, azt mondatja velünk: a kedd igazi magyar nap volt.
Történelmi siker Besztercén: Kerekes Éváék már a budapesti négyes döntőről álmodnak
Kerekes Éva apróbb egészségügyi probléma miatt kénytelen kihagyni a román női kézilabda-válogatott utolsó két Eurokupa-csoportmérkőzését, a zetelaki balszélső viszont bízik abban, hogy a Bajnokok Ligája negyeddöntőben már pályára léphet.
Elhunyt Mircea Lucescu
Nyolcvanéves korában elhunyt kedden este Mircea Lucescu, a legendás labdarúgóedző halálhírét a bukaresti Egyetemi Kórház jelentette be, ahol az elmúlt napokban kezelték.
Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
