Ha kedd, akkor... magyar nap
Ezúttal azonban sokkal több magyarnak lehetett szurkolni, mint hétfőn. A délelőtti futamok viszont magyar szempontból jól sikerültek, hiszen több versenyzőnk is továbbjutott. A figyelem a hétfőn újdonsült világbajnok román úszóra terelődött, aki ismét legjobb idővel kvalifikálta magát az elődöntőbe.
A leginkább nem is ezen lepődtem meg igazán, hanem azon, hogy mix vegyesváltóban Magyarország nem indított csapatot, pedig ahogy végignéztem az indulókat, biztos össze tudtunk volna állítani egy olyan váltót, mint Guam vagy Mongólia. No de legalább megtudtam, milyen országot fed az NMA rövidítés: Észak-Mariana-szigetek.
Délután már látszott, hogy magyar érdekeltségű döntőket, elődöntőket rendeznek – sőt, mi több, „aranyért szállhatunk a vízbe”. A tömegközlekedési eszközökről özönlöttek az emberek az aréna felé, igaz, a dudákat, zászlókat árusítók mintha nem is léteztek volna (bezzeg később a Hajós Alfrédnál nem ez volt a helyzet). Öt évvel ezelőtt szinte annyian voltak, hogy szinte a nyakadba akasztották a piros-fehér-zöld sálakat akkor is, ha nem kérted. Éppen ezért volt rendkívül bosszantó, hogy az embereket csupán egy helyen engedték be az arénába, így végtelen sorok alakultak ki mindkét irányba.
A sor végére beállóknak majdnem háromnegyed órát kellett várakozniuk a beléptetésre, jó páran el is késtek.
Szerencsére a férfi 800-as döntőre nem mi, hanem a másik piros-fehér-zöld szurkolói csapat volt kíváncsi inkább. Ezen a távon úszott ugyanis a nagy öreg G. Paltrinieri, valamint a másik olasz, Detti. Az már más kérdés, hogy ezt a számot is amerikai nyerte.
A fiam meg is jegyezte – pedig még csak kedd volt –, hogy az amerikai himnusz ezen a vb-n olyan, mintha a világbajnokság hivatalos zenéje lenne.
A beléptetés körüli bosszúságot csak fokozta, hogy erre a napra májusban már elfogytak a jegyek, vasárnap mégis piacra dobtak 250 darab 12 ezer és 19 ezer forintos jegyet. Az előbbi el is fogyott azonnal, viszont érdekes módon a verseny előestéjén mégis lehetett venni 9 ezer forintos jegyeket. Az pedig már az újságírók kedélyét borzolhatta, hogy az arénától a Margitszigetre induló hivatalosságokat, médiamunkásokat szállító busz órarendjét folyamatosan változtatták, így az utolsó pillanatban derült ki, mikor lehet indulni a magyar–montenegrói meccsre.
Szerencsére a jó hangulat feledtette a nehézségeket. Mire a magyarok kerültek sorra, az aréna nagyjából megtelt, s az ováció és a taps kezdett hasonlítani a 2017-ben átéltekhez.
Amint belépett Milák Kristóf, fel is robbant a nézőtér. Hát még akkor, amikor ismét világcsúccsal (vagy akár már milákcsúcsot is írhatunk) utasította maga mögé az egész mezőnyt megdöntve saját rekordját.
A közönség rajta kívül természetesen nagy tapssal jutalmazta mindegyik magyar úszót, Hosszú Katinkát azért, mert egy gyengébb felkészülés ellenére is vállalta a megmérettetést, Kapás Bogit pedig azért, mert rengeteg probléma és gond ellenére is képes volt beverekednie magát a 200 pille döntőjébe.
Mire az utolsó versenyszámra került a sor, a magyar újságírók nagy része eltűnt, egyesek Milák Kristóf sajtótájékoztatójára indultak, mások a vízipólómérkőzésre készülődtek. A gyerekekkel én is a Margitsziget felé vettem az irányt, és többekkel együtt nagyot rohanva elértük a 26-os buszt, amely pár perc múlva éppen a Hajós Alfréd uszoda mellett tett le. A buszon persze sok szurkoló utazott együtt velünk, s mindenki a Milák Kristóf világcsúcsáról beszélt. „Szuper volt az egész”, mondta az egyik lány, „olyan euforikus hangulatban vagyok”, tette hozzá a másik, „én pedig legszívesebben megfürdenék a Dunában”, egészítette ki a társuk.
Aki pedig látta Milák Kristóf arcát a célbaérkezés után, majd az azt követő díjátadón, az tudja: nemcsak mi, szurkolók élveztük az egészet, hanem a magyar úszósport jelenlegi legnagyobb alakja is.
Az, hogy mindezek után vízilabdában négy góllal még a legerősebb csoportellenfelünket is megvertük, azt mondatja velünk: a kedd igazi magyar nap volt.
Gyülekezőt fúj a székelyföldi szurkolótábor a magyar–ír vb-selejtezőmeccs előtt
A vasárnapi sorsdöntő labdarúgó világbajnoki selejtezőmeccs előtt közösen gyülekeznek, aztán bekapcsolódnak a szokásos felvonuláshoz.
Megégett a zenicai tűzben a román válogatott (videóval)
Hiába vezetett a román labdarúgó-válogatott Zenicában, a második félidőben emberhátrányban összeomlott és elveszítette a vébéselejtezőt Boszniával szemben. Így csak a Nemzetek Ligája útvonalán juthatnak ki a vébére, ami nagyon nehéznek ígérkezik.
Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után
Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.
Kikapott Boszniában, eltávolodott a világbajnokságtól Románia labdarúgó-válogatottja
Románia labdarúgó-válogatottja 3-1-re kikapott Bosznia-Hercegovinától a világbajnoki selejtezősorozat szombat esti játéknapján, ezzel nehéz helyzetbe került a 2026-os tornára való kijutás tekintetében.
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
