Az új nemzeti sportstratégia: a sport nemzeti prioritássá kell váljon

„Jelen pillanatban nekünk 250 000 regisztrált sportolónk van, míg Svédországban például 4 millió. Igyekszünk több olyan módosítást bevezetni, aminek segítségével jobban fogjuk tudni támogatni a magántársadalmi sportot. Úgy gondolom elérhetjük a kétmilliót, ez lenne a reális cél a tíz év végére. Sok tényező befolyásolhatja ezt, például, hogy kijutunk-e ebből az állami struktúrából” – mondta a román sportminiszter.

A tervek közt szerepel számos sportlétesítmény megépítése is összesen 19 kiemelt sportág számára. Egy-egy sportbázist szeretnének a 42 megyeszékhely mindegyikén. Tisztában vannak vele, hogy rendkívül nehéz feladat előtt állnak, de az elkövetkezendő tíz évben legalább a felét szeretnék teljesíteni.

„Elkezdjük elemezni a költségvetést és az elkövetkezendő 30 napban konkrét adatokkal fogunk előállni. A közvita végén pedig konkrét adatokkal is rendelkezni fogunk arról, hogy 10 év alatt mennyit tudunk építeni. Egyelőre nincsenek becsléseink sem, most kezdünk el dolgozni a költségvetésen, tárgyalni fogunk a szövetségekkel, ők bemutatják nekünk a 10 évre szóló projektjeiket, és akkor jobban átlátjuk majd a helyzetet” – vázolta fel Novák Károly Eduárd.

Felmerült a kérdés, hogy a 19 kiválasztott sportág nem-e lesz túl sok, tekintettel arra, hogy más országok átlagban 6-8-at helyeznek előtérbe. A sportminiszter elmondta, hogy mindegyik államnak külön elképzelései vannak, Románia pedig tele van lehetőségekkel, amiket ki kell tudni használni. Összességében három főkategóriába sorolják a kiválasztott sportágakat: vannak a hagyományos olimpiai sportágak, a második kategóriába azok az olimpiai sportágak tartoznak, amelyekben még nem értek el kiemelkedő eredményeket, az utolsóba pedig a nem olimpiai tömegsportok.

Az új nemzeti sportstratégia szerint az alábbi sportágakat választották ki: evezés, judo, asztalitenisz, birkózás, úszás és a modern ötkarikás játékok, vívás, kerékpározás, ökölvívás, kajak-kenu, atlétika, torna, valamint a csapatsportágak: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, rögbi, röplabda, póló, jégkorong és evezés.

„A stratégiát nemrégiben bemutattuk a tárcaközi bizottságnak, ahol a miniszterelnök és a miniszterelnök-helyettes is jelen volt. Nagyon konstruktív megbeszélés volt, és a legfontosabb dolog az, hogy a költségvetésről nem esett szó. Volt néhány nagyon-nagyon erős jelzés arra vonatkozóan, hogy célkitűzéseinket valóban támogatni fogják.

Novák Károly Eduárd támogatja az állami klubok magánklubokká történő átalakítását is.

„Románia az utolsó olyan országok közé sorolható, ahol még van állami klubrendszer, valószínűleg rajtunk kívül már csak Bulgária maradt. Több száz klubról beszélünk, amelyek különböző minisztériumhoz tartoznak, mint például a Steaua, a Dinamo, ezek mind az államé. Ezeknek a csapatoknak a költségvetése a fizetésekre, a sportlétesítmények kezelésére megy el. Összetett dolog ez, de ha leülünk és számolunk, akkor rájövünk, hogy mennyi pénzt költünk egy sportolóra. Az összeg személyenként körülbelül 1 000 euró, szemben a németországi 3 euróval. Ráadásul ennek a pénznek csak húsz százaléka jut a sportolónak, ezt a pénzt a sportlétesítmények kezelésére költik. Sajnos nagyon kevés regisztrált sportolónk van, tehát komoly módosításokra van szükség.

10-15 éven belül ezeket a klubokat magánkézbe kell adnunk. Arra is gondoltunk, hogy a sportfinanszírozás rendszerét meg kellene változtatni, az egyik megoldás a magyarországi példa követése. Az adótörvényt módosítani kell és a nagyvállalatok befizetéseinek egy százalékát egy külön sportszámlára kell befizetni. A kiemelt sportágakban tevékenykedő szervezeteknek pedig hozzá kellene jutniuk ehhez a pénzhez, és ez pozitívan befolyásolná a fejlődésüket"

A sportminiszter azt is elmondta, hogy a nemzeti stratégiában felvázolt irányvonalak megvalósításával a román sport 10-15 év alatt könnyen nyerhet 20 vagy 30 olimpiai érmet. Ugyanakkor bízik benne, hogy 2023. január 1-jéig a kormány is rábólint a módosításokra és a stratégiára.