Kiugró magyar teljesítmények, rekordszámú öngóllal és kihagyott büntetővel megfejelve

Bár a közvélemény teljesen esélytelennek vélte a magyar együttest az úgynevezett „halálcsoportban”, Marco Rossi együttese kivívta a futballvilág tiszteletét az Eb-n mutatott hozzáállásával, játékával, eredményeivel. A magyar labdarúgók a végsőkig harcban voltak a továbbjutásért a franciákat, portugálokat és németeket felvonultató négyesben, s ugyan drámai körülmények között bukták el a legjobb tizenhat közé kerülést Münchenben, elképesztő meccseket játszottak a 16. labdarúgó-Eb-n.

Kétszer is vezettek, de elmaradt a magyarok továbbjutása

Nem sikerült továbbjutnia az Európa-bajnokság F csoportjából a magyar labdarúgó-válogatottnak, miután szerdán este 2–2-es döntetlent játszott Németország vendégeként.

Mindezt a csoportkör statisztikái is remekül igazolják, a magyar csapat tagjai több mutatóban is az élmezőnyben végeztek.

De nézzük előbb a csapatadatokat. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) honlapján mélyrehatóan vizsgálgatjuk a csoportkör különböző statisztikáit. Jóllehet, a magyar válogatott a gólszerzési kísérletek (18) és a labdabirtoklás (34,7 százalék) terén is a 32-es mezőny legvégén végzett, szembetűnő, hogy Kleinheislerék a sikeres cselek viszonylatában Dánia és Hollandia mögött a harmadik helyen zártak 49 egységgel.

Ami a védekezést illeti, Marco Rossi legénysége még inkább kiemelkedett a mezőnyből, például 147 labdaszerzésével, aminél csak az osztrákok és a hollandok hoztak össze valamivel többet, de egy másik kategóriában a „nemzeti tizenegy” 62 szereléssel magasan vitte a prímet.

Gulácsi Péter 11 védéssel az ötödik helyre hozta be Magyarországot, holtversenyben Szlovákiával, Portugáliával és Ukrajnával, és ezzel gyakorlatilag át is tértünk az egyéni statisztikákra.

A két gólpasszt jegyző Sallai Roland 12 csellel Kylian Mbappé és a dán Joakim Maehle után harmadik a rangsorban, de az élmezőnyben találjuk Kleinheisler Lászlót is, aki 11 alkalommal driblizett sikeresen.

A 34,8 kilométert robotoló Nagy Ádámánál csak a cseh Tomas Soucek és az orosz Alekszandr Golovin ért el nagyobb futómennyiséget, míg Loic Nego 33,8 kilométer/órával beállította az olasz balhátvéd, Leonardo Spinazzola csoportkörös sebességi rekordját.

A védekező szellemű magyar játékosok alaposan kitettek magukért az F-csoportban, Nagy Ádám 24 visszaszerzett labdával ötödik a listán, míg Fiola Attila és Botka Endre 11 szereléssel az első helyen osztozik az osztrák Stefan Lainerrel. Ezen a listán meglepően elöl találjuk Szalai Ádámot, a csapatkapitány csatár létére kilenc szerelést hozott össze, ez a hatodik legjobb mutató a teljes mezőnyben.

További érdekesség, hogy az idei Eb eddigi leglátogatottabb meccse is a magyar válogatotté volt, a franciák elleni 1–1-es döntetlent a hivatalos adatok szerint 55 998 néző látta a budapesti Puskás Arénában. A legkisebb nézőszámot Glagsow-ban jegyezték a Horvátország–Csehország 1–1 mérkőzésen, amelyre 5607-en látogattak ki.

Általánosabban nézve a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság csoportköre több statisztikai mutató miatt is emlékezetes marad, itt azonban fontos megjegyezni, hogy az öt évvel ezelőtt franciaországi esemény után ez még csak a második torna, amelyet 24 együttes részvételével rendeznek, és a létszámnövelés nyilván sokkal több csoportmeccset és rekordot is eredményez.

Mindenestre rendkívül figyelemre méltó az öngólok száma, míg a 2016-as Eb-n a teljes tornán mindössze három öngólt jegyeztek, a mostani Európa-bajnokságon már a csoportkör után rekordszámú nyolc ilyen szerencsétlen találat esett.

Sporttörténelmi magasságokban van a megadott büntetők száma is az Eb-n, amiben a videbíró-technológia bevezetésének is nagy szerepe van. Az eddigi 36 találkozón összesen 14 tizenegyest végezhettek el a labdarúgók, miközben az előző három kontinenstornán összesen csak 13 büntetőt ítéltek meg a csoportkörben, de érdekesség, hogy a most zajló eseményen a 14-ből mindössze hatot értékesítettek az „ítéletvégrehajtók”, és a büntetők csupán 42,8 százalékos értékesítése eddig negatív rekordnak számít az Eb-k történetében.

A tömérdek statisztikai adat közül végezetül még csak egyet szeretnénk kiemelni, felidézni: Patrik Schick emlékezetes félpályás gólja, amit a Skócia–Csehország (0–2) mérkőzésen szerzett a glasgow-i Hampden Parkban, a maga 45 méterével a legtávolabbról szerzett gólnak számít az Eb-k történetében, amióta 1980-ban bevezették az ilyen jellegű statisztikákat.

Történelmi félpályás gól, a csehek legyűrték házigazdájukat

A cseh válogatott nyerőembere Patrick Schick volt a házigazda Skócia ellen a labdarúgó Európa-bajnokság D csoportjában. A támadó duplázott a glasgowi mérkőzésen, amelyen második találata szépségdíjasra sikerült.