A magyar együttesben a két irányító, Lékai Máté és Juhász Ádám, a balátlövő Bodó Richárd és a jobbátlövő Ancsin Gábor sérülés miatt nem léphet pályára. További két irányítóra, Faluvégi Rudolfra és Császár Gáborra, valamint a balátlövő Jamali Imanra és a beálló Schuch Timuzsinra más – vélhetően taktikai – okok miatt nem számít a Gulyás István, Nagy László és José María Rodríguez Vaquero alkotta új szakmai stáb.
A 18 fős keret tagjai közül hét játékosnak ez lesz az első felnőtt világversenye. A keret tele van fiatal, de némi tapasztalattal már rendelkező játékosokkal, akik leginkább a következő, 2022-es magyar–szlovák rendezésű Európa-bajnokságra érhetnek be, idén még a rutinszerzés és a tanulás a legfontosabb feladatuk.
A magyarok legutóbb négy évvel ezelőtt, a lengyelországi torna csoportkörének első fordulójában nyertek mérkőzést Európa-bajnokságon. Utána öt vereség következett, két esztendővel ezelőtt Horvátországban pedig mindhárom meccsét elveszítette a magyar válogatott.
A szervezők a horvátok, az osztrákok, a németek, a norvégok, a dánok és a svédek esetében figyeltek arra, hogy az adott csapat hazai pályán vagy az országához legközelebbi városban szerepelhessen, ezzel jelentősen megkönnyítették az útra kelő szurkolók dolgát. A magyaroknak nem kedveztek ezzel, így nem Bécsben vagy Grazban szerepelnek, hanem a svédországi Malmőben, ahol
az E jelű csoportban Dánia, Izland és Oroszország lesz az ellenfél.
A csoportból az első két helyezett jut tovább, és mivel az eddigi 16-ról 24-re emelték a létszámot, a középdöntőben újabb meccsek várnak a csapatokra.
A kontinenstorna rendkívül fontos állomása az olimpiai és a világbajnoki kvalifikációnak is. Az Európa-bajnok kijut a nyári tokiói olimpiára, a további két legjobban szereplő csapat pedig – a korábban olimpiai kvótát vagy selejtezős részvételt nem szerzett együttesek közül – ott lehet a selejtezőtornán. A lehetőségek a kontinensbajnoki sorrend alapján szállnak tovább.
A magyar válogatott akkor vehetne részt az áprilisi selejtezőtornák egyikén, ha Dánián, Norvégián, Franciaországon, Németországon, Svédországon, Horvátországon és Spanyolországon kívül legfeljebb egy csapat előzné meg.
A 14. férfi Európa-bajnokság erősorrendjében a dánokat Franciaország, Svédország, az Eb-címvédő Spanyolország, Norvégia és Németország követi.
A január 26-áig tartó, norvég–svéd–osztrák rendezésű tornán nem csak a három házigazda és a 24-es létszám lesz az újítás, ugyanis az elődöntőket és a helyosztókat a stockholmi Tele2 Arénában rendezik. A labdarúgó-stadion több mint 22 ezer néző befogadására lesz alkalmas a kézilabdameccseken, így megdőlhet az eddigi Európa-bajnoki csúcs, amit a 2012-es szerb–horvát elődöntőn regisztráltak, a belgrádi Kombank Arénában 20 ezren voltak a lelátókon.
A csütörtöki program: 19.15-től Fehéroroszország–Szerbia és Németország–Hollandia, 21.30-tól Horvátország–Montenegró és Spanyolország–Lettország.
A magyar válogatott szombaton Oroszország (17 óra), hétfőn Dánia (21.30), szerdán pedig Izland (18.15) ellen lép majd pályára.
A mérkőzéseket Romániában a Digi Sport, a Look Sport és a Telekom Sport csatornáin lehet követni.
Egy évre szóló eltiltással és 1100 lejes pénzbírsággal sújtotta a Brassó Megyei Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága a Sárkány SE (Șercaia) játékosát, Ioan Racoțit, aki a Brassó megyei 5. Liga első fordulójában megütötte a játékvezetőt.
A harmadik játéknap mérkőzéseit rendezték az elmúlt hétvégén a Hargita megyei 4. Liga labdarúgó-bajnokságban. Három csapat veretlen még az idei kiírásban.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!