Az előző elnök, Such György hétfőn jelentette be, hogy nem indul a választáson, így Kolbenheyer volt az egyetlen jelölt, akit a nagy klubok – a Fehérvár, az ifj. Ocskay Gábor Akadémia, a MAC, a DEAC, a DVTK, a Dunaújváros, az FTC, a Győr és az UTE – támogatták előzetesen.
A 302 szavazatból 285-öt kapott Kolbenheyer, 17 nem mellett.
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen megtartott küldöttgyűlésen eldőlt az is, hogy id. Kovács Csaba lett a szakmai alelnök és Almássy Kornél az általános alelnök.
Megválasztása után Kolbenheyer Zsuzsanna elmondta, őszinte, nyitott, állandó kommunikációra törekszik, egyben jelezte, hogy kivizsgálják majd azokat a személyi és pénzügyi döntéseket, amelyeket az előző vezetés hozott az utolsó pillanatokban. Ígéretet tett arra, hogy a szövetségen vagy a sportágon belüli konfliktusokat együttes erővel megoldják majd. Hangsúlyozta, az összetartás és az együttműködés híve, és átfogó utánpótlás-fejlesztési programot kíván indítani magyar szakemberek bevonásával. Kiemelte, hogy az elmúlt években eltűnt több ezer szurkoló a sportágból, őket igyekeznek visszaszerezni.
A 46 éves, jogász végzettségű Kolbenheyer az első nő, aki az 1988 óta önálló MJSZ elnöke lett.
(Az egyesített jégsportszövetség élén Kozári Klára 1976 és 1990 között volt elnök.) Ő volt az első magyar igazolt női jégkorongozó. A válogatottban 55-ször szerepelt, visszavonulását követően pedig a női nemzeti csapatok általános igazgatója lett. 2012-ben beválasztották a nemzetközi szövetség (IIHF) legfőbb végrehajtó testületébe, a tanácsba, ugyanekkor a magyar szövetség elnökségébe is bekerült.
A nemzetközi szövetségben harmadik ciklusát tölti, egyúttal vezetője a női és a jogi bizottságnak is. Volt az MJSZ alelnöke, nemzetközi igazgatója, valamint a női szakág vezetője, és az általa irányított munka révén a válogatott negyedszerre szerepel jövőre az elitben. A Magyar Olimpiai Bizottság etikai és esélyegyenlőségi bizottságainak tagja.
A két négyéves ciklus után távozó Such nem szólalt fel, ugyanakkor elköszönő levelében kiemelte, hogy a válogatottak minden eddiginél sikeresebbek voltak, a férfi és női csapat feljutott a világelitbe, míg az utánpótlás válogatottak is meg tudták tartani a közvetlen élvonal alatti tagságukat.
Az MJSZ számláin több mint 4,5 milliárd forint van, további 1,3 milliárd forint pedig megkötött TAO-támogatási szerződésből áll rendelkezésre. A közgyűlésen minden beszámolót elfogadtak. Elhangzott, a kiadások nőni fognak, mivel a férfi és női válogatottra olimpiai selejtező vár.
A közgyűlésen adták át az elmúlt idény legjobbjainak járó elismeréseket. Kapusposzton (Vedres Mátyás kupa) az éppen ezen a napon 34 éves Bálizs Bence, a hátvédeknél (Pásztor György-díj) Stipsicz Bence, a csatároknál (Ifj. Ocskay Gábor-díj) Hári János győzött. A legtechnikásabb játékosnak járó Miklós-kupát Papp Kristóf kapta, a felnőttek között a legjobb újoncnak (Kósa Kupa) Varga Balázs bizonyult.
A női mezőnyben Németh Anikó lett a legjobb kapus, Odnoga Lotti a legjobb hátvéd és Huszák Alexandra a legjobb csatár. A legjobb ifjúsági játékos (Leveles kupa) Horváth Alex. Az utánpótlásedzők között Delaney Collins és Pichler Gyula érdemelte ki a Séra Miklós-díjat.
Az önállósodás óta az MJSZ elnökei: Sárközy Tamás (1988-98), Hudák János (1998-99), Inotay Balázs (1999-2001), Fertő László (2001-03), Studniczky Ferenc (2003-10), Németh Miklós (2010-15), id. Kovács Csaba (2015-16), Such György (2016-24), Kolbenheyer Zsuzsanna (2024-).
Sokat szenvedett, igazából hiányzott az átütő erő a sepsiszentgyörgyi csapatból, ezt pedig kihasználta a bukaresti ellenfele, előnyben focizott a Szuperliga tizennyolcadik játéknapjának meccsén. A csattanó a végén érkezett.
Testközelből láthattuk, milyen, amikor valósággal ütik-rúgják egymást a sportolók egy ketrecben, teszik ezt természetesen szabályos keretek között. Ilyen volt az első székelyföldi MMA-gála, a Hargita Fight Night. Élménybeszámoló.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!