Azon román jégkorong-válogatott játékosok ügyét, akik a szlovéniai világbajnokságon a Magyarország elleni mérkőzés végén a magyar szurkolókkal együtt énekelték a székely himnuszt, a szövetség vezetőtanácsa a fegyelmi bizottsághoz küldte, mivel a szövetségi büró elutasította annak megállapítását, hogy „megyei, regionális himnuszról vagy egyházi énekről van-e szó” – áll az Agerpres által kiadott sajtóközleményben.
„A szövetségnek joga van kielemezni a román válogatott teljesítményét a lejátszott mérkőzéseken. A szövetség szintjén elfogadott szabályzatoktól való esetleges eltérések elemzése viszont nem a szövetségi büró hatásköre, hanem a fegyelmi bizottságé, ezért ezzel kapcsolatban eljárások indulnak” – áll a közleményben
A vezetőtanács tagjai úgy vélik, hogy egy vesztes mérkőzés végén az érintett válogatott játékosok gesztusa akár örömként is értelmezhető, mivel együtt énekeltek az ellenfél szurkolótáborával.
„Másrészt nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a helyzetet, amelyben a román válogatott játékosainak egy része együtt énekelt az ellenfél drukkereivel, egyenértékűnek értelmezhető azzal, hogy gyakorlatilag a saját válogatottjuk vereségét ünnepelték. A nemzeti csapat egyes tagjainak ilyen hozzáállása valószínűleg ellentmondásokra és vitákra adhatott okot a közvéleményben. A román kormány két miniszterének érintettsége és nyilatkozatai szintén ellentmondásokra és vitákra, közvetlen érintettségre adtak okot. (...)
Ebben a kérdésben sincs a Román Jégkorongszövetségnek hatásköre, az egyetlen, aki véleményt nyilváníthat, az a román kormány. Úgy véljük, ez a kérdés sokkal összetettebb, és a válaszokat és a megoldásokat nem csak az FRHG-nek kell megadnia, hanem az ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkező román törvényes szerveknek is (...)”.
Frissítés
Az ügyben megkerestük Hodos Lászlót, a büró egyetlen székelyföldi tagját.
A keddi ülésen a vezetőtanács egy sor intézkedést hozott a válogatottnál kialakult helyzet szabályozására.
1. A szabályzat kiegészítése egy sor olyan rendelkezéssel, amelyek a jövőben biztosítják, hogy a nemzeti jégkorongcsapatok tagjai a nyilvánosság előtt olyan magatartást tanúsítsanak, amely alkalmas arra, hogy bizonyítsa a teljes hűséget és támogatást Románia, a román állam hivatalos jelvényei, a román állam arculata és nem utolsósorban a nemzeti csapat szurkolói iránt.
2. Az FRHG a fegyelmi bizottság elé utalja a 2022-es szlovéniai jégkorong-világbajnokságon a Románia–Magyarország mérkőzés végén történt incidenseket, hogy kivizsgálja azokat, és a szövetség alapszabályával összhangban meghozza a szükséges intézkedéseket.
3. Felkérés az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz, hogy fejtse ki véleményét az FRHG szabályzatában a válogatottak tagjainak magatartására vonatkozó részekről, a válogatottakra vonatkozó részletes kötelezettségek megjelölésével arra az időszakra vonatkozóan, amikor nemzetközi versenyeken képviselik Romániát.
4. Románia miniszterelnökének felkérése, hogy foglaljon állást a román kormány két miniszterének (Novák Károly Eduárd sportminiszter és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter) nyilatkozatai kapcsán a 2022-es szlovéniai jégkorong-világbajnokságon a Románia–Magyarország mérkőzés végén történt incidensekkel kapcsolatban.
5. Felkéri a román kormányt és a román parlamentet, hogy biztosítsák a hazai jégkorong kiegyensúlyozott fejlődését, különösen a demográfiai és gazdasági potenciállal rendelkező, és nem utolsósorban a jégkorong területén hagyományokkal rendelkező megyékben és településeken (pl. Bukarest, Ilfov, Suceava, Konstanca, Jászvásár, Ploiești, Buzău).
6. Felkérés a román parlamenthez, hogy dolgozzon ki egy nemzeti sportstratégiát, amely biztosítja a román sport és ezen keresztül az egészséges nemzet fejlődését.
A vezetőtanács úgy véli, hogy az utóbbi években a válogatottak munkáját destabilizálták az etnikumjellegű konfliktusok.
„Nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2014 óta az FRHG a romániai jégkorongklubokkal együtt azt a teljesítményt érte el,
Ez a teljesítmény annál is fontosabb, mivel a szövetség 2014 óta több mint 1 millió eurós adósságot kellett törlesztenie, amelyet a régi vezetés hagyott hátra, továbbá a politikai és gazdasági döntéshozók nem támogatták a jégpályák építését Bukarestben, Suceavában, Ploieşti-en, Konstancán, Jászvásáron stb..
Az FRHG folyamatos erőfeszítéseket tett a jégkorongban a béke és a kiegyensúlyozottság légkörének biztosítására, és megakadályozta az etnikumok közti konfliktusok kialakulását. Az utóbbi időben azonban számos tényezőnek egyetlen célja az volt, hogy destabilizálja a szövetség munkáját, és ami még súlyosabb, hogy a sportág népszerűsítésére tett erőfeszítéseket minimalizálja.
Ez konfliktusos légkört teremtett, amely felborítja a válogatott és a klubok között fennálló egyensúlyt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ez az egyensúlyhiány annak is köszönhető,
Így míg olyan városokban, mint Bukarest, Suceava, Jászvásár, Konstanca, Buzău, még egyetlen jégpálya sem épült, addig Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában már építettek jégpályákat, és ugyanezeken a településeken további 4 (négy) jégpályát építenek a CNI (Nemzeti Befektetési Alap) pénzéből” – áll a közlemény végén.
Jó hírt kapott az FK Csíkszereda a Szuperliga új idényének rajtja előtt: a Román Labdarúgó-szövetség sürgősségi bizottsága módosította a versenyszabályzatát, így a csíkiak a következő szezonban is saját stadionjukban rendezhetik hazai mérkőzéseiket.
Egy vereséget követően győzelemmel folytatta felkészülését a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK. A bulgáriai Banskóban edzőtáborozó háromszéki együttes 1–0-ra múlta felül a koszovói bajnok FC Dritát, a győztes gólt Cosmin Matei szerezte büntetőből.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!