Azon román jégkorong-válogatott játékosok ügyét, akik a szlovéniai világbajnokságon a Magyarország elleni mérkőzés végén a magyar szurkolókkal együtt énekelték a székely himnuszt, a szövetség vezetőtanácsa a fegyelmi bizottsághoz küldte, mivel a szövetségi büró elutasította annak megállapítását, hogy „megyei, regionális himnuszról vagy egyházi énekről van-e szó” – áll az Agerpres által kiadott sajtóközleményben.
„A szövetségnek joga van kielemezni a román válogatott teljesítményét a lejátszott mérkőzéseken. A szövetség szintjén elfogadott szabályzatoktól való esetleges eltérések elemzése viszont nem a szövetségi büró hatásköre, hanem a fegyelmi bizottságé, ezért ezzel kapcsolatban eljárások indulnak” – áll a közleményben
A vezetőtanács tagjai úgy vélik, hogy egy vesztes mérkőzés végén az érintett válogatott játékosok gesztusa akár örömként is értelmezhető, mivel együtt énekeltek az ellenfél szurkolótáborával.
„Másrészt nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a helyzetet, amelyben a román válogatott játékosainak egy része együtt énekelt az ellenfél drukkereivel, egyenértékűnek értelmezhető azzal, hogy gyakorlatilag a saját válogatottjuk vereségét ünnepelték. A nemzeti csapat egyes tagjainak ilyen hozzáállása valószínűleg ellentmondásokra és vitákra adhatott okot a közvéleményben. A román kormány két miniszterének érintettsége és nyilatkozatai szintén ellentmondásokra és vitákra, közvetlen érintettségre adtak okot. (...)
Ebben a kérdésben sincs a Román Jégkorongszövetségnek hatásköre, az egyetlen, aki véleményt nyilváníthat, az a román kormány. Úgy véljük, ez a kérdés sokkal összetettebb, és a válaszokat és a megoldásokat nem csak az FRHG-nek kell megadnia, hanem az ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkező román törvényes szerveknek is (...)”.
Frissítés
Az ügyben megkerestük Hodos Lászlót, a büró egyetlen székelyföldi tagját.
A keddi ülésen a vezetőtanács egy sor intézkedést hozott a válogatottnál kialakult helyzet szabályozására.
1. A szabályzat kiegészítése egy sor olyan rendelkezéssel, amelyek a jövőben biztosítják, hogy a nemzeti jégkorongcsapatok tagjai a nyilvánosság előtt olyan magatartást tanúsítsanak, amely alkalmas arra, hogy bizonyítsa a teljes hűséget és támogatást Románia, a román állam hivatalos jelvényei, a román állam arculata és nem utolsósorban a nemzeti csapat szurkolói iránt.
2. Az FRHG a fegyelmi bizottság elé utalja a 2022-es szlovéniai jégkorong-világbajnokságon a Románia–Magyarország mérkőzés végén történt incidenseket, hogy kivizsgálja azokat, és a szövetség alapszabályával összhangban meghozza a szükséges intézkedéseket.
3. Felkérés az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz, hogy fejtse ki véleményét az FRHG szabályzatában a válogatottak tagjainak magatartására vonatkozó részekről, a válogatottakra vonatkozó részletes kötelezettségek megjelölésével arra az időszakra vonatkozóan, amikor nemzetközi versenyeken képviselik Romániát.
4. Románia miniszterelnökének felkérése, hogy foglaljon állást a román kormány két miniszterének (Novák Károly Eduárd sportminiszter és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter) nyilatkozatai kapcsán a 2022-es szlovéniai jégkorong-világbajnokságon a Románia–Magyarország mérkőzés végén történt incidensekkel kapcsolatban.
5. Felkéri a román kormányt és a román parlamentet, hogy biztosítsák a hazai jégkorong kiegyensúlyozott fejlődését, különösen a demográfiai és gazdasági potenciállal rendelkező, és nem utolsósorban a jégkorong területén hagyományokkal rendelkező megyékben és településeken (pl. Bukarest, Ilfov, Suceava, Konstanca, Jászvásár, Ploiești, Buzău).
6. Felkérés a román parlamenthez, hogy dolgozzon ki egy nemzeti sportstratégiát, amely biztosítja a román sport és ezen keresztül az egészséges nemzet fejlődését.
A vezetőtanács úgy véli, hogy az utóbbi években a válogatottak munkáját destabilizálták az etnikumjellegű konfliktusok.
„Nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2014 óta az FRHG a romániai jégkorongklubokkal együtt azt a teljesítményt érte el,
Ez a teljesítmény annál is fontosabb, mivel a szövetség 2014 óta több mint 1 millió eurós adósságot kellett törlesztenie, amelyet a régi vezetés hagyott hátra, továbbá a politikai és gazdasági döntéshozók nem támogatták a jégpályák építését Bukarestben, Suceavában, Ploieşti-en, Konstancán, Jászvásáron stb..
Az FRHG folyamatos erőfeszítéseket tett a jégkorongban a béke és a kiegyensúlyozottság légkörének biztosítására, és megakadályozta az etnikumok közti konfliktusok kialakulását. Az utóbbi időben azonban számos tényezőnek egyetlen célja az volt, hogy destabilizálja a szövetség munkáját, és ami még súlyosabb, hogy a sportág népszerűsítésére tett erőfeszítéseket minimalizálja.
Ez konfliktusos légkört teremtett, amely felborítja a válogatott és a klubok között fennálló egyensúlyt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ez az egyensúlyhiány annak is köszönhető,
Így míg olyan városokban, mint Bukarest, Suceava, Jászvásár, Konstanca, Buzău, még egyetlen jégpálya sem épült, addig Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában már építettek jégpályákat, és ugyanezeken a településeken további 4 (négy) jégpályát építenek a CNI (Nemzeti Befektetési Alap) pénzéből” – áll a közlemény végén.
A Bukaresti Dinamo és az FC Botoșani érdeklődése ellenére Denis Haruț a Sepsi OSK-nál folytathatja pályafutását. A 27 éves középhátvéd szerződése június 30-án lejár, azonban a játékos elárulta, hogy hamarosan új megállapodást írhat alá a klubbal.
A tapasztalt támadó a 2025–2026-os idényben kölcsönben szerepelt az élvonalbeli Aradi UTA együttesénél, ahol sikerült letennie a névjegyét. A piros-fehér mezes klub nem habozott, és aktiválta a szerződésében szereplő opciót.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!