A játékvezetés továbbra sem fizet jól a hazai jégkorongban

Csata Attila 1999-ben kezdte játékvezetői pályafutását, majd több mint két évtized után, 2023 tavaszán vezette utolsó mérkőzését. A Román Jégkorongszövetség országos bírói testületének irányítását a 2023–2024-es szezontól vette át, egy feszült szövetségi átalakulási időszakban. Tapasztalata és ajánlások alapján kérték fel a pozícióra, amit a bizonyítási vágy miatt vállalt el.

Az elnök szerint jelenleg

a romániai jégkorongban a bíráskodás legnagyobb problémája a sípmesterek alacsony létszáma – különösen az éves mérkőzésszámhoz viszonyítva.

Amikor 2023-ban átvette a testület vezetését, országosan harminc játékvezető volt, ebből viszont csak tizenhárom tudott felnőtt szinten bíráskodni.

„Ez kifejezetten alacsony szám, ha hozzátesszük, hogy már akkor két ligában bíráskodtunk. Mára feltornáztuk a bírók számát harminckettőre, ezenkívül van harmincegy ifjúsági játékvezető, és jó néhány jelentkezőnk, aki már részt vett kurzusokon, de még nem vezetett mérkőzést” – emelte ki az emberierőforrás jelentette kihívásokat.

Hozzátette, a felnőtt mérkőzésekre való delegálás az elnök hatásköre, ami nem egyszerű feladat.

„Előfordulnak olyan esetek, amikor azonos időszakban három Erste Ligás találkozó van, két-három hazai bajnoki meccsel. Olyankor nagyon meg kell válogatni, hogy kit hová lehet beosztani. Vannak, akik sérültek, vannak hiányzók, hiszen mindenkinek van civil élete, munkája” – foglalta össze.

A nehézségek ellenére Csata úgy látja, a bíráskodás színvonalának egységesnek kell lennie. „Ez cél, de nem minden esetben valósítható meg. A szabályzat mozgásteret ad a döntéshozatalban a játékvezetőknek, de ők is emberek, így a szubjektivitás és a mérkőzés dinamikája is hatással van a döntéseikre. Bármennyire törekszünk arra, hogy egy bizonyos tett mindig, minden körülmények között ugyanazzal a büntetéssel legyen sújtva, ezt nem fogjuk elérni.

Ha a különbségeket nem sikerül csökkenteni, és egyik mérkőzésen egy játékvezető befúj valamit, míg egy másik meccsen egy másik bíró ugyanazt a helyzetet nem, ezt a szurkolók is azonnal észreveszik. Ezek elkerülésén és minimalizálásán dolgozunk” – ismertette a bírók munkájával kapcsolatos elvárásokat.

Folyamatosan változó szabályok

A szabályváltozások menedzselésének rendszere mára kiforrottabb lett a romániai játékvezetői testületben. „Korábban előfordult, hogy már megkezdett szezonban sem láttuk még a szabályváltozásokat. Mostanra eljutottunk oda, hogy a nemzetközi szövetség kongresszusát követően legkésőbb egy héttel már megkaptuk az anyagot a megváltozott szabályokkal” – összegezte.

A szabálymódosításokat tanfolyamokon ismertetik, értelmezik, hogy a szezon kezdetére minden játékvezető naprakész legyen.

Ami még hiányosság – és az ebből eredő hátrány egyértelműen látszik –, hogy

a szabályváltozások sok esetben nem jutnak el a csapatokhoz és a szurkolókhoz.

„Előfordult, hogy egy adott helyzetre vonatkozó szabályról volt egy információjuk, de közben az a rendelkezés már megváltozott. Ebből kellemetlen szituációk tudnak kialakulni. Üdvözlendő azonban, hogy elindult egy párbeszéd a szurkolók vezetőivel is, ami nagyon fontos. Szoktunk közös videóelemzéseket és megbeszéléseket szervezni, mert a mérkőzés fokozott hangulatában ezt nem tudjuk megbeszélni” – emelte ki a csapatokkal és szurkolóikkal való együttműködés fontosságát.

A bírók teljesítményének szavatolása

A romániai jégkorongbírók minőségbiztosítási rendszerében folyamatosan mérik a játékvezetők fizikai állapotát, szabályismeretét és állóképességét. „Minden szezon előtt vizsgát tesznek, mind a hazai bajnokságban szereplők, mind az Erste Ligában résztvevők. Emellett év közbeni felmérések is vannak, mivel előfordulhat, hogy valaki rossz formában kezdi a szezont, majd beleerősít – vagy fordítva” – vázolta az elnök.

Bár a rendszer már működik, Csata szerint az eredmények még nem látványosak. „A minőséghez mennyiségre is szükség van.

Akkor tudunk majd kiemelkedően magas színvonalat elérni, amikor az aktív játékvezetők száma legalább a duplája lesz a mostaninak” – mondta.

Arról is beszélt, hogy a 2024–2025-ös szezon kiemelkedő volt a romániai jégkorongbírók szakmai fejlődése szempontjából. „Tavaly nyolc kurzust szerveztünk, ilyen mennyiségű tananyag és lehetőség sosem állt rendelkezésünkre. Három képzésre külföldi mentorokat is meghívtunk, a sepsiszentgyörgyi vb alatt pedig IIHF-játékvezetők, megfigyelők és szakemberek is bekapcsolódtak” – mesélte a továbbképzésekről.

A Román Jégkorong-szövetség (FRHG) tavaly megnyert egy játékvezető-fejlesztési pályázatot, amely lehetőséget adott például a bírók mentális felkészültségének fejlesztésére is, amit Csata kulcsfontosságúnak tart.

Folyamatosan zajlik az utánpótlás toborzása is. Idén augusztusban tábort tartanak, amelyre az ország bármely pontjáról lehet jelentkezni. Emellett egyéni megkeresésekkel is próbálnak új fiatalokat bevonzani – akár olyanokat is, akik játékosként elhagynák a sportot.

Csata hangsúlyozta: a játékvezetés Székelyföldön hatalmas kihívás.

Megragadom az alkalmat, és kérem: legyünk toleránsabbak a kezdő játékvezetőkkel szemben, mert a túlzott nyomás akár a sportban maradásukat is veszélyeztetheti, és ez hosszú távon nem szolgálja a jégkorongot” – emelte ki a fiatal bírók felzárkóztatásának fontosságát.

Csata Attila szerint a romániai jégkorongban nem lehet anyagi alapon vonzóvá tenni a játékvezetést. „A nemzeti bajnokságban a játékvezetői díj elmarad más sportágakétól. A klubok költségvetése is szűkös, így nincs forrás a bérek érdemi emelésére” – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy szerinte a motiváció szakmai téren teremthető meg.

„Ha egy fiatal játékvezető megfelelő hozzáállással és teljesítménnyel belátható időn belül lehetőséget kap például egy Erste Ligás elődöntő, döntő vagy nemzetközi torna vezetésére, az jelentős szakmai megerősítést adhat. Ehhez azonban példát kell mutatnunk, hogy az ifik fel tudjanak nézni ránk” – mesélte a szakmai elismerés fontosságát.

A szakma jelene és jövője

Kifejtette, hogy 2025-ben az egyik legnagyobb szakmai eredmény, hogy a Román Kupa- és bajnoki döntőt kizárólag hazai bírók vezették.

Ez korábban nem volt jellemző, mivel a csapatok bizalma hiányzott a hazai játékvezetők iránt.

„Az elmúlt szezonban ez a bizalom megerősödni látszik, köszönhetően a szakszerű, minimális hibákkal végzett munkának. Szeretnénk még jobban felnőni ehhez a feladathoz. A hibák sosem fognak eltűnni, de minimálisra kell csökkenjenek. Ezáltal tud megerősödni a bírói testületbe vetett hit és bizalom – úgy a szövetség, mint a csapatok részéről” – nyomatékosította.

Zárásként kifejtette: hosszú távú célként a romániai jégkorongbíráskodásnak nemzetközi szintre kell emelkednie. „A következő öt–tíz évben legalább három–négy vezetőbírót és öt–hat vonalbírót szeretnénk rendszeresen világbajnokságokra delegálni. Ez a fejlődés kulcsfontosságú a szakma jövője szempontjából” – vázolta a bírói testület elnöke.