Parádéztak Sofronék, Dél-Koreát látványos találatokkal győzve le és nagyjából mindenki sima, ötgólos különbségű magyar győzelmet jósolt szerdára Románia ellen is. De addig is még volt egy sokáig elhúzódó buli a szurkoló zónában. Különlegesen hatott a Bagossy Brothers Company zenéje a bozeni estében...
Volt a bulizók között egy csíkszeredai pár is, akik viszont a No Sugar együttes rajongói, és egy-egy koncertért Szombathelyig, Sopronig is elutaztak már. A kedvencük azonban itt nem volt hallható, de ettől sem voltak azért elkeseredettek. A jó hangulatot fokozta egy nagyon izgalmas olasz–japán meccs, ahol már nem csak 1000 körüli volt a nézőszám, szinte teljes telt ház láthatta, ahogy a távol keletiek pontot raboltak a házigazdától.
Majd elcsendesedett a Sparkasse Aréna környéke, a szálláshelyünkön pedig csíki és gyergyói szurkolók ülték körül az asztalt. Jó hangulatú beszélgetés alakult ki és tartott hajnalig. Mondhatnánk, hogy lehetne gyakrabban is vébé, hogy ilyenekre legyen alkalom.
Az egészséges rivalizálást valószínűleg kevésbé árnyékolnák be feszültségek.
Aztán szerdán délben jött a Magyarország–Románia párharc. Amitől azt reméltük, hogy nem a hisztériák miatt lesz emlékezetes hanem a sport lesz a főszerepben. Aztán győzzön a jobbik.
Ezeken a meccseken ha nem is Sophie választása szintű kérdések elé kerül a székely szurkoló (aki nem látta a filmet annak ajánljuk), de legalábbis, hogy melyik ujját harapja le...
Ahogy az egyikük megfogalmazta: minden más sportágban egyértelmű, hogy kinek szurkolunk, de a hoki az más.
Aztán a sárgában játszó mieink 2–1-re megverték a pirosban hokizó mieinket.
Ezen az oldalon volt küzdés, és teljes odaadás, a másik oldalon nem igazán. Tőke remeklés, Péter és Sándor-Székely gól az egyik oldalon, és egy Hári találat a másikon. A győzelem megérdemelt. A vereség így ahogy történt még inkább.
Elhangzott a román himnusz, a közönség elénekelte a magyar és székely himnuszt. Volt szórványos fütty de most biztos nem a himnuszok lesznek a román sajtó és közösségi háló sztár témái.
A torna harmadik napján ők is ráébredtek, hogy épp hokivébé zajlik, és ünnepelnek. Hiszen Románia legyőzte Magyarországot egy olyan sportágban, ami nem foci.
Aztán jött Galló bizonyos nyilatkozata. Így már teljesen új mederbe terelődött a Bozen-i magyar nyelvű közbeszéd. Amikor ez a beszámoló íródik, még nem tudjuk, hogy mi lett a következmény.
Amiben teljes az egyetértés az, hogy a magyar válogatottól valakinek azonnal mennie kell. Hogy kinek, arról a vélemények megoszlanak.
A keddi napon még volt egy nagyon szórakoztató ázsiai rangadó Japán győzelemmel, és az olasz–szlovén meccs, amitől az egész vébé legszínvonalasabb csatáját lehetett várni.
Ez az eddigieket tekintve így is volt, viszont a hangulat messze elmaradt a várttól. Időnként 10-20 ember a telt házban Slo-ve-ni-a rigmust hallatott, az olaszok közül mintegy ötvenen énekeltek olykor. A vendégek mindeközben 2–0-ra nyertek.
Aztán mindenki szépen hazament. Mi is. Csütörtökön szünnap, városnézés. Majd arról is beszámolunk.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.