A mieink nyertek a mieink ellen – székely szemmel a hokivébé közepén
Parádéztak Sofronék, Dél-Koreát látványos találatokkal győzve le és nagyjából mindenki sima, ötgólos különbségű magyar győzelmet jósolt szerdára Románia ellen is. De addig is még volt egy sokáig elhúzódó buli a szurkoló zónában. Különlegesen hatott a Bagossy Brothers Company zenéje a bozeni estében...
Volt a bulizók között egy csíkszeredai pár is, akik viszont a No Sugar együttes rajongói, és egy-egy koncertért Szombathelyig, Sopronig is elutaztak már. A kedvencük azonban itt nem volt hallható, de ettől sem voltak azért elkeseredettek. A jó hangulatot fokozta egy nagyon izgalmas olasz–japán meccs, ahol már nem csak 1000 körüli volt a nézőszám, szinte teljes telt ház láthatta, ahogy a távol keletiek pontot raboltak a házigazdától.
Majd elcsendesedett a Sparkasse Aréna környéke, a szálláshelyünkön pedig csíki és gyergyói szurkolók ülték körül az asztalt. Jó hangulatú beszélgetés alakult ki és tartott hajnalig. Mondhatnánk, hogy lehetne gyakrabban is vébé, hogy ilyenekre legyen alkalom.
Az egészséges rivalizálást valószínűleg kevésbé árnyékolnák be feszültségek.
Aztán szerdán délben jött a Magyarország–Románia párharc. Amitől azt reméltük, hogy nem a hisztériák miatt lesz emlékezetes hanem a sport lesz a főszerepben. Aztán győzzön a jobbik.
Ezeken a meccseken ha nem is Sophie választása szintű kérdések elé kerül a székely szurkoló (aki nem látta a filmet annak ajánljuk), de legalábbis, hogy melyik ujját harapja le...
Ahogy az egyikük megfogalmazta: minden más sportágban egyértelmű, hogy kinek szurkolunk, de a hoki az más.
Aztán a sárgában játszó mieink 2–1-re megverték a pirosban hokizó mieinket.
Ezen az oldalon volt küzdés, és teljes odaadás, a másik oldalon nem igazán. Tőke remeklés, Péter és Sándor-Székely gól az egyik oldalon, és egy Hári találat a másikon. A győzelem megérdemelt. A vereség így ahogy történt még inkább.
Elhangzott a román himnusz, a közönség elénekelte a magyar és székely himnuszt. Volt szórványos fütty de most biztos nem a himnuszok lesznek a román sajtó és közösségi háló sztár témái.
A torna harmadik napján ők is ráébredtek, hogy épp hokivébé zajlik, és ünnepelnek. Hiszen Románia legyőzte Magyarországot egy olyan sportágban, ami nem foci.
Aztán jött Galló bizonyos nyilatkozata. Így már teljesen új mederbe terelődött a Bozen-i magyar nyelvű közbeszéd. Amikor ez a beszámoló íródik, még nem tudjuk, hogy mi lett a következmény.
Amiben teljes az egyetértés az, hogy a magyar válogatottól valakinek azonnal mennie kell. Hogy kinek, arról a vélemények megoszlanak.
A keddi napon még volt egy nagyon szórakoztató ázsiai rangadó Japán győzelemmel, és az olasz–szlovén meccs, amitől az egész vébé legszínvonalasabb csatáját lehetett várni.
Ez az eddigieket tekintve így is volt, viszont a hangulat messze elmaradt a várttól. Időnként 10-20 ember a telt házban Slo-ve-ni-a rigmust hallatott, az olaszok közül mintegy ötvenen énekeltek olykor. A vendégek mindeközben 2–0-ra nyertek.
Aztán mindenki szépen hazament. Mi is. Csütörtökön szünnap, városnézés. Majd arról is beszámolunk.
Ignacio Heras maradna: az első osztályban akarok játszani ezzel a csapattal
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
Megható búcsút vett Ilyés Róbert az FK Csíkszeredától
Három sikeres idény után elköszönt az FK Csíkszeredától Ilyés Róbert. A vezetőedző a feljutás és a bennmaradás történetét értékelve beszélt a közös döntésről, a csapat erejéről és a teljes kimerültségről.
Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Ismét pokollá válhat az utazás Erdély és Magyarország között
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
