Vizes vb: minden magyar munkája – városok, helyszínek a seregszemle idején

Ritka, hogy vízilabda-világbajnokságon a csoportmeccseket négy helyszínen bonyolítsák le. Márpedig most ez a helyzet, hiszen Budapest mellett Sopron, Debrecen és Szeged is pólómérkőzéseket lát vendégül.

Kezdjük mindjárt ez utóbbival. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a napsütéses órák számát tekintve a Tisza-parti város országos ranglistavezető, ezért Szegedet a Napfény városaként is emlegetik.

Ennek köszönhetően a településen mindig pezsgő szabadtéri élet és sportolás alakult ki.

Elég, ha csak a Maty-ér kifejezést írjuk le, mindjárt a kajak-kenu világbajnokságok jutnak eszünkbe. Három évvel ezelőtt éppen ott vettem részt a vb-n, a szervezés és a hangulat kiváló volt. A világszínvonalú létesítmény már számos Eb-nek és vb-nek volt házigazdája.

A Pick Szeged kézilabdacsapatot sem kell bemutatni a sportág szerelmeseinek, a szegediek éppen idén hódították el a bajnoki serleget a nagy rivális Veszprém elől. Régebb Újszegeden álltak egymás mellett a létesítmények: a kézisek régi csarnoka, valamint a sportuszoda.

Tavaly azonban elkészült az a két épület is, amelyre oly sokan vágyakoztak: a vilászínvonalú multifunkcionális sportcsarnok, és a minden igényt kielégítő modern, fedett uszoda.

Ez utóbbiban rendezik a vízilabda két csoportjának mérkőzéseit.

Debrecen újabb helyszín, amelyen szintén nem lehet csodálkozni. A cívis városban már sokkal hamarabb elkezdődtek azok a beruházások, amelyek az alföldi települést az ország egyik sportvárosává fejlesztették. Futballcsapata eljutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, női kézilabdacsapata a kilencvenes években játszott jelentős szerepet mind a hazai bajnokságban, mind pedig a nemzetközi mezőnyben, de kosárlabdázóik és jégkorongozóik is az élvonalban szerepelnek. Az ezredforduló után a sportlétesítmények fejlesztésének köszönhetően rendeztek már úszó Európa-bajnokságot, junior atlétika-világbajnokságot, torna-világbajnokságot, divízió I-es jégkorong-világbajnokságot és sok más kiemelkedő sporteseményt. A sor most a pólóvilágbajnokságon van, amikor Debrecenbe a vízilabdázók látogatnak el több csoportmérkőzés erejéig.

Az ország másik fele sem maradt le a FINA vb-ről, hiszen Sopron is benevezett a helyszínek közé.

A sportéletben hosszú évek óta a női kosárlabdacsapat viszi a prímet. A lányok éppen az idén írtak történelmet azzal, hogy megnyerték a legrangosabb kupát: Isztambulban győztek az Euroliga négyes döntőjében. Amúgy a hűség városába nem szűz terepre érkeztek a vízilabdázók, hiszen a város 1992-ben junior Európa-bajnokságot szervezett a Lőver nevű uszodában. Az akkori aranyérmes csapat tagjai közül érdemes megemlíteni Fodor Rajmundot és Molnár Tamást. Ők az 1997-től sporttörténelmet író, Kemény Dénes által vezetett férfi vízilabdacsapat oszlopos tagjaivá nőtték ki magukat.

A budapesti margitszigeti víziközpontot (Hajós Alfréd Sportuszoda és Széchy Tamás uszoda) szinte senkinek nem kell bemutatni, hiszen az maga a történelem: 92 év után is kiválóan illeszkedik a 21. századi körülményekhez (amúgy a nem messze fekvő Palatinus élményfürdő sem akármilyen létesítmény).

Az 1930-ban felépített fedett épület az alap, ezt mindig akkor bővítették, amikor valamilyen rangosabb eseményt rendezett Magyarország.

1938-ban megépült az ötvenméteres medence, 1954-ben a nyitott harminchármas, valamint a műugrómedence, 2006-ban pedig a Széchy uszodával és az új műugrótoronnyal gazdagodott. Az egyikben a vízilabdameccseket rendezik, a másikban mérik össze erejüket a műúszók.

A hosszútávúszókat, a nyílt vízi esményeket eddig a Balaton látta vendégül. Tavaly azonban már a Budapesthez közeli Lupa-tó volt a házigazdája a sportág Európa-bajnokságának. Az új helyszín azonnal elnyerte a részvevők tetszését, vize ugyanis kristálytiszta, a versenyeket pedig ezúttal már a nézők is figyelemmel kísérhetik majd, Rasovszky Kristófék egyébként jövő héten csobbannak a Lupa-tóba. Ekkor kezdik a versenyeket a műugrók is.

Érdemes néhány szót ejteni az érmekről és a jelmondatról is. A kiosztásra kerülő érmek a hullámokat és a vizet jelenítik meg. Az érméket egy németországi cég gyártotta, amely a Mercedesz és az Audi beszállítója is egyben, a minőségre tehát nem lehet panasz. A világbajnokság jelképe (vagy más szóval logója) ugyancsak a vizet és a hullámokat idézi, akár egy W betű is lehetne, amely az angol víz (water) szóra enged következtetni. A pólósok pedig a vízen ringatózó labdát is észrevehetik. Jómagam pedig egy kézben (vagy babakocsiban) fekvő kisbabát is belelátok a logóba.

A szervezőbizottság operatív igazgatója a rendezéssel és az előkészületekkel, valamint a jelmondattal (szlogen) kapcsolatban nemrég így fogalmazott: „az érmek és a logó mellett fontos az esemény vezérmondata is (Make history), amely tökéletesen összefoglalja azt a munkát, amelyet a sportolók és a szervezők is beletesznek egy világbajnokságba. Ne felejtsük el, rekordidő alatt sikerült tető alá hozni ezt az eseményt, amely önmagában is történelmi tett.

De ennél is fontosabb, hogy mi közösen szeretnénk történelmet írni, így egy hazai rendezésű vb sikere nemcsak a szervezők munkáját dicséri, hanem minden magyarét”.