Egyre többször heves vita tárgya a szurkolók, a hatóságok, a szervezők és a román labdarúgás körében a több mint egy évtizeddel ezelőtt elfogadott 4/2008-as törvény. Ez a sportversenyeken előforduló erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szól, és amelyet nem hivatalosan „Dragomir-törvényként” ismerhetünk.
A törvényt a Román Hivatásos Labdarúgó Liga (LPF) akkori elnöke, Dumitru Dragomir kezdeményezte, célja az volt, hogy kontrollálja és szankcionálja a stadionokon előforduló erőszakos viselkedéseket.
Az idők során azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a jogszabály nem tart lépést a társadalom és a sport világának változásaival.
Bevezetése óta a szurkolói csoportok rendszeresen bírálták, túlzottan korlátozónak és visszaélésszerűnek ítélték. Sokan úgy vélik, hogy az előírások sértik a drukkerek jogait és szabadságát, és ahelyett, hogy a sportesemények szerves részeiként kezelnék őket, az intézkedések célpontjaivá tették őket a hatóságok szemében.
Úgy tűnik, hogy a román sport jogi szabályozásában jelentős változások előtt áll, miután Ciprian Paraschiv képviselő, a Képviselőház Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke reformokat kezdeményezett.
Paraschiv, aki a sportéletet több nézőpontból ismeri – a Jászvásári Poli labdarúgóklub egykori csapatkapitányaként, majd elnökeként, a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) menedzsereként, valamint UEFA-megfigyelőként – olyan újításokat javasol, amely a vitatott „Dragomir-törvényt” egy korszerűbb jogi keretre cserélné. Nem csoda, hogy ezt már informálisan „Paraschiv-törvényként” emlegetnek.
Január 27-én, hétfőn a Parlamentben megtartották az első munkamegbeszélést, amelyen részt vettek a Román Labdarúgó Szövetség (FRF), a Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) és a Hivatásos Labdarúgók Egyesülete (AFAN) képviselői, élükön Răzvan Burleanuval, Justin Ștefannal és Emilian Hulubei-jel.
A labdarúgás vezetői felvázolták, melyek azok a lényeges változtatások, amelyekről egyeztettek a parlamenti képviselőkkel, miután konkrét javaslatokat kértek a 4-es törvény átalakítására.
Jelenleg egy szurkolót kizárólag egy jegyzőkönyv alapján tilthatnak ki a romániai stadionokból, és akkor is tilalom alatt marad, ha az ügyét még nem tárgyalta a bíróság.
Az új törvény szerint a szurkolók szabadságát csak bírósági döntés után korlátozhatják.
A stadionkapacitás 10%-ának fenntartására vonatkozó szabály módosítása, amely jelenleg úgynevezett „biztonsági zónaként” van kijelölve.
Ez nem szerepel az UEFA szabályozásában, így a románból is kivennék.
A pirotechnikai eszközök használata, amelyek fény- és színshow-ként ellenőrzött környezetben megengedett lenne.
Alacsony alkoholtartalmú italok árusítása a stadionokban, ahogy az már számos európai országban szokás, és ahogyan az utolsó Európa-bajnokságon is történt.
A „Paraschiv-törvény” fontos lehetőséget kínál a romániai sport jogi kereteinek újragondolására. Ha minden releváns szereplőt – szurkolókat, klubokat, hatóságokat és szakértőket – bevonnak, ez a kezdeményezés jelentős előnyökkel járhat, és a romániai sporteseményeket a biztonság és a látványosság mintájává alakíthatja.
Még kérdéses, hogyan kezelik ezt a folyamatot, és hogy az új jogszabályi keret valóban megfelel-e a jelenlegi igényeknek.
A Gyergyói Hoki Klub vezetősége néhány nappal ezelőtt menesztette Markus Juurikkala vezetőedzőt, aki a tavaly mindent megnyert, amit lehetett a piros-fehérekkel. A távozó szakember büszke arra, ahogy a csapat reagált a menesztése hírére.
Kiélezettnek ígérkezik a küszöbön álló tavaszi idény a labdarúgó 2. Ligában, az azonnali visszajutás reményében bízó Sepsi OSK bufteai kiszállását közvetíti a tévé, csakúgy, mint a Marosvásárhelyi ASA nagyváradi rangadóját.
A kolozsvári tűzoltók kedden megtalálták annak a négyéves gyermeknek a holttestét, aki január 23-án tűnt el a Kis-Szamosban.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
„Hát szerinted lenne autópálya, gyár, új lakónegyed, pláza ebben az országban, ha hagynánk, hogy mindenki, bárki beleszóljon? Ha hagynánk, hogy az az ember, aki meg tudja csinálni és aki meg is csinálja, elbukjon valami rongyos egy-két milliós tyúkperen?”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!