Egyre többször heves vita tárgya a szurkolók, a hatóságok, a szervezők és a román labdarúgás körében a több mint egy évtizeddel ezelőtt elfogadott 4/2008-as törvény. Ez a sportversenyeken előforduló erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szól, és amelyet nem hivatalosan „Dragomir-törvényként” ismerhetünk.
A törvényt a Román Hivatásos Labdarúgó Liga (LPF) akkori elnöke, Dumitru Dragomir kezdeményezte, célja az volt, hogy kontrollálja és szankcionálja a stadionokon előforduló erőszakos viselkedéseket.
Az idők során azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a jogszabály nem tart lépést a társadalom és a sport világának változásaival.
Bevezetése óta a szurkolói csoportok rendszeresen bírálták, túlzottan korlátozónak és visszaélésszerűnek ítélték. Sokan úgy vélik, hogy az előírások sértik a drukkerek jogait és szabadságát, és ahelyett, hogy a sportesemények szerves részeiként kezelnék őket, az intézkedések célpontjaivá tették őket a hatóságok szemében.
Úgy tűnik, hogy a román sport jogi szabályozásában jelentős változások előtt áll, miután Ciprian Paraschiv képviselő, a Képviselőház Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke reformokat kezdeményezett.
Paraschiv, aki a sportéletet több nézőpontból ismeri – a Jászvásári Poli labdarúgóklub egykori csapatkapitányaként, majd elnökeként, a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) menedzsereként, valamint UEFA-megfigyelőként – olyan újításokat javasol, amely a vitatott „Dragomir-törvényt” egy korszerűbb jogi keretre cserélné. Nem csoda, hogy ezt már informálisan „Paraschiv-törvényként” emlegetnek.
Január 27-én, hétfőn a Parlamentben megtartották az első munkamegbeszélést, amelyen részt vettek a Román Labdarúgó Szövetség (FRF), a Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) és a Hivatásos Labdarúgók Egyesülete (AFAN) képviselői, élükön Răzvan Burleanuval, Justin Ștefannal és Emilian Hulubei-jel.
A labdarúgás vezetői felvázolták, melyek azok a lényeges változtatások, amelyekről egyeztettek a parlamenti képviselőkkel, miután konkrét javaslatokat kértek a 4-es törvény átalakítására.
Jelenleg egy szurkolót kizárólag egy jegyzőkönyv alapján tilthatnak ki a romániai stadionokból, és akkor is tilalom alatt marad, ha az ügyét még nem tárgyalta a bíróság.
Az új törvény szerint a szurkolók szabadságát csak bírósági döntés után korlátozhatják.
A stadionkapacitás 10%-ának fenntartására vonatkozó szabály módosítása, amely jelenleg úgynevezett „biztonsági zónaként” van kijelölve.
Ez nem szerepel az UEFA szabályozásában, így a románból is kivennék.
A pirotechnikai eszközök használata, amelyek fény- és színshow-ként ellenőrzött környezetben megengedett lenne.
Alacsony alkoholtartalmú italok árusítása a stadionokban, ahogy az már számos európai országban szokás, és ahogyan az utolsó Európa-bajnokságon is történt.
A „Paraschiv-törvény” fontos lehetőséget kínál a romániai sport jogi kereteinek újragondolására. Ha minden releváns szereplőt – szurkolókat, klubokat, hatóságokat és szakértőket – bevonnak, ez a kezdeményezés jelentős előnyökkel járhat, és a romániai sporteseményeket a biztonság és a látványosság mintájává alakíthatja.
Még kérdéses, hogyan kezelik ezt a folyamatot, és hogy az új jogszabályi keret valóban megfelel-e a jelenlegi igényeknek.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!