Kaptak egy mankót, ez a magyar kézicsoda része
– Remekel a magyar válogatott a kontinenstornán, halmozza a jó eredményeket. Számítottál arra, hogy ennyire jól megy majd a csapat?
– Őszintén megvallom, meglepett, nem számítottam arra, hogy ilyen jól szerepelnek majd az Európa-bajnokságon. Valami csoda folyik Malmőben. Napi szinten kapcsolatban vagyok a srácokkal, jól ismerek mindenkit, többükkel ott voltunk tavaly a vébén. Elmondják nekem is, az interjúkban is, hogy
ez egy csoda, ezt próbálják megélni.
Mindent megtesznek, felszabadultan kézilabdáznak. Jól döntött a stáb, amikor levette róluk a terhet, úgy utaztak el a tornára, hogy nem volt elvárás valamilyen helyezés. Gondolom, ez egy koncepció volt a szövetségtől, hiszen ezekből a fiatalokból kell felépíteni azt a csapatot, amely a hazai rendezésű Eb-n szerepel majd két év múlva. A mostani az első lépés, hogy összehozzák őket.
– Fantasztikus, amit meccsről meccsre mutatnak a fiúk az Eb-n.
– Nagyon jól néz ki, amit látunk. A kulcs talán az, hogy a vezetők rájöttek, ezt a generációt másképp kell kezelni. Ez egy más nemzedék, mint ami mi voltunk Nagy Lacival és a többiekkel. Látom napról napra az öltözőben, hogy miként viselkednek, másban nőttek fel, ezek a srácok tizenöt évvel fiatalabbak. Úgy néz ki, hogy nekik más elveket kellett adni, és ez működik. Plusz nagyon jól kirajzolódik az egészséges elképzelés, ami főként védekezésben látszik. Az nagyon össze van rakva. A fiúk gyönyörűen végrehajtják, amit a stáb kér tőlük. Segítenek egymásnak, tudatosan terelik a jól támadó, cselező játékosokat egy irányba, addig, míg csak a szélső marad üresen.
– Ez a csoda receptje?
– Ehhez az kellett, hogy a stáb adott nekik egy mankót. Fiatal, rutintalan kézilabdázókról van szó. Nekik megmondták, fiúk, ezt kell csinálni, és jó lesz. Nem az van, hogy egyénileg eldöntjük, mit akarunk, a legjobbamat nyújtom, aztán lesz valami. Ez működik. Mellette pedig van a felszabadultság érzése. Támadásban annyira nem látszik a filozófia, pedig van, a szakma azért észreveszi. No de a védelem az, ami nagyon stabil. Ehhez még hozzájönnek Mikler Roland védései, aki eddigi karrierje legjobb tornáját produkálja. Ez a kettő együtt szenzációs.
– Miben különböző ez a generáció, mint a tiétek?
– Ez a társaság nagyon együtt van, kivették a régi játékosokat, nem az van, hogy ők kell megoldják a nehezebb szituációkat. A játékosok egymás között nagyon jól elvannak, ennek a keretnek nagy része együtt játszik már az utánpótlás-korosztálytól, többnyire balatonfüredi nevelésűek. Együtt szórakoznak hétvégén, hiába játszanak más klubcsapatokban, összetartanak. Beszélgető csoportjaik vannak a közösségi oldalakon. Ez egy ilyen generáció, ezt pedig az edzői stáb jól fogta meg. Felültek erre a hullámra, jól csinálnak mindent.
Nagyon szurkoltunk nekik a tévé előtt a feleségemmel és a nemrég született kisfiammal, Ilyés Mátéval. Kívánom nekik, hogy sikeresebbek legyenek, mint mi.
– Nehéz a tévé előtt megélni mindezt?
– Hát nem mondhatom, hogy közömbösen hagy. Nem úgy nézem, mint egy szurkoló, mert tavaly még ott voltam velük. No de a dolgokat a helyükön kell kezelni, ez egy új generáció, ők maguk harcolnak meg a hírnévért,
ez az eredmény az övék.
Ezt el kell fogadni, ez így van rendjén, most ennek kell drukkolni, ez viszi előre a magyar kézilabdát.
– Van időd, hogy közben hazafelé, Székelyudvarhelyre is figyelj?
– Nagyon szurkolok a Szejke SK-nak. Nézem, követem, hogy miként szerepelnek. Remélem, hogy otthon érettek az emberek, és hasonló felfogás alakul ki, mint a válogatottnál. Vagyis ne helyezzen a város, a szurkolótábor terhet a fiatal csapatra. Ott is jóformán udvarhelyi kézilabdázók alkotják a csapatot, jól is játszanak, ott lesznek a selejtezőben. Fontos, hogy nem szabad nyomás alatt tartani őket, látni kell, hogy óriási a különbség a másodosztály és az élvonal között. Reménykedni persze lehet, hiszen célnak lennie kell, ezért inkább szurkoljon nekik mindenki, hogy megmutathassák a legjobbjukat.
Csupán egy harmadot bírt a Csíkszeredai Sportklub a Brassói Coronával
Vendégsikerrel zárult a karácsony utáni első erdélyi rangadó a jégkorong Erste Ligában. Pénteken este a házigazda Csíkszeredai Sportklub ütötte az első gólt a Brassói Corona elleni mérkőzésen, a vendégek azonban erre öttel válaszoltak.
Tanulóévből élmezőny – fókuszban a fejlődés a szlovákiai szereplésben a GYHK fiataljainak
A Gyergyói Hoki Klub U20-asai első szlovákiai idényükben nemcsak helytállnak, hanem betörtek a második vonal élmezőnyébe. A legnagyobb nyereség azonban nem a tabellán elfoglalt hely, hanem az a fejlődési közeg, amit ez a pontvadászat jelent.
Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván
Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.
Romániai tömegkarambol: „a nyájszellem” okozhatta, fontos a biztonságos távolság
A volt román raliversenyző, Titi Aur elmagyarázta, hogy Pitești-Craiova autópályán történt pénteki tömegkarambol – amelyben 12 autó és 32 személy volt érintett – oka az úgynevezett „nyájszellem” volt.
Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)
Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
