Deák Zsombor profi triatlonista három földrészen kergeti az álmait
– Hogyan lesz valakiből hivatásos triatlonista, avagy profi vasember?
– Számomra az első nagy lépés a profivá válás felé az volt, amikor 2013-ban úgy döntöttem, hogy Ausztráliába költözöm, mert ott vannak a legjobb atléták és körülmények, és olyan tudást akartam szerezni, amivel felzárkózhatok a világelithez, ez nagyon motivált. Ez a döntés megváltoztatta az életemet. Azzal volt szerencsém, hogy volt kint rokonom, de így sem volt könnyű, mert amit addig itthon felépítettem, az lenullázódott, senki sem ismert, sőt, pár évvel ezelőtt még a romániai triatlonról sem hallott senki. Tanulóvízummal mentem ki, így nyilván tanulnom kellett, mellette dolgoztam, és nyilván a leglényegesebb, amiért kimentem, sportoltam is. Nagyon kemény időszak volt.
– Hogyan sikerült az előző idényed?
– Az előző szezon sajnos nem sikerült jól. Magánéleti nehézségek is közrejátszottak, amelyek mentálisan megviseltek, és ez kihatott a teljesítményemre is. Ahogy gyakran előfordul: ha fejben nincs rendben az ember, azt a fizikai eredmények is tükrözik. Egyedül a kotori versenyen sikerült egy második helyet szereznem, de a szezon többi része nem alakult jól. Őszintén szólva, már nagyon vártam, hogy ennek az időszaknak vége legyen.
– Egy ilyen jellegű versenyen, feltehetően, a holtpontok sem ritkák.
– Ez a kulcskérdés, mennyire tudsz ott lenni fejben fél napon keresztül, minél inkább tudsz koncentrálni, annál előrébb fogsz végezni. Ha egy 9 órás versenyről beszélünk, nyilván képtelenség 9 órát maximálisan koncentrálni, mert egyértelműen vannak külső behatások, és az a döntő szempont, hogy ezeket hogyan tolerálod.
– A fizikai felkészülés mellett a pszichikai is ugyanolyan fontos?
– Én például ennyi év triatlonozás után úgy érzem, hogy egy verseny kimenetele sokszor azon áll vagy bukik, hogy milyen állapotban vagyok mentálisan. Nyilván a fizikai felkészültség is fontos, de ha jó mentális állapotban vagyok, akkor akár egy gyengébb teljesítménnyel is sokkal többet ki tudok hozni belőle, és ez fordítva is igaz, hiába vagyok csúcsformában, ha nem vagyok ott fejben, akkor bukni tudom a versenyt. A felkészülés során külön hangsúlyt fektetek a mentális edzésre.
– Hogyan készül egy profi triatlonista a versenyszezonra?
– Hogy érzed, készen állsz az előtted álló szezon kihívásaira?
– A tavalyi év után sikerült megújulni, mentálisan is, fizikailag is. A thaiföldi edzőtábor alatt rengeteg minőségi munkát tudtam elvégezni, így bizakodó vagyok, hogy idén egy igazán jó szezon jön.
– Milyen versenyek szerepelnek az idei versenynaptáradban?
– A szezont egy tajvani versennyel kezdtem, ami inkább felkészülési állomás volt, nem fő cél.
Az év második felében egy újabb Ironman van tervben, várhatóan Mexikóban.
– Milyen célokat tűztél ki magadnak idénre?
– A nagyváradi pályacsúcs mindenképpen cél, de még inkább az, hogy egy nehezebb szezon után újra ki tudjam hozni magamból azt, ami bennem van. A nagyváradi verseny lesz az első hazai futamom, de nem az utolsó, tervezek még helyi és környékbeli versenyeken is indulni a szezon során. Az év második felében szeretnék újra nemzetközi szinten versenyezni, és a Top 10-be kerülni nagy versenyeken, úgy érzem, ez abszolút reális cél.
– Mit szeretsz a legjobban Ázsiában? Vagy akár Ausztráliában? Nehéz volt beilleszkedni egy teljesen más környezetbe?
– Ha viccesen kezdeném: a meleget. De komolyra fordítva a szót, azt, hogy ezek a helyek tökéletesek edzésre: kiváló körülmények, nyugodt környezet. Thaiföldre például rendszeresen visszajárok, szeretem az ottani életstílust, az ételeket, és azt, hogy sok nemzetközi sportoló edz ott. Ausztrália pedig különösen közel áll hozzám, ott éltem egy ideig, az egyik kedvenc országom lett. Ami a beilleszkedést illeti: ha az ember tisztelettel áll a helyi kultúrához, akkor bárhol otthon érezheti magát. Ázsiában különösen értékelem az emberek kedvességét, nyitottságát, például Thaiföldön szinte mindenki mosolyog, és ez a mindennapokat is sokkal pozitívabbá, élvezhetőbbé teszi.
– Körbejártad a világot, melyik hely a legkedvesebb számodra?
Egyértelműen Ausztrália. Ha röviden kéne összefoglalnom: az életstílus miatt. Egyszerű, de teljes életet lehet ott élni, pont azt adja, amire nekem szükségem van.
– Mit szeretsz legjobban a választott hivatásodban?
– Azt, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek. Az edzések nem kényszerként vannak jelen az életemben, szeretem őket. Motivál, hogy nap mint nap fejlődhetek, és bár a sport által megkövetelt életstílus nem mindig könnyű, mégis ez az, ami megtart a pályán immár sok éve.
– Mit csinálsz, amikor éppen nem sportolsz? Hogyan töltekezel?
– A sok utazás egyben a hobbim is, szeretek új helyeket felfedezni. Emellett a kávézás is közel áll hozzám, különösen a kávékészítés világa, az ízek felfedezése. És persze ott vannak a mindennapi dolgok, sportolóként is ugyanolyan hétköznapi életem van, mint bárki másnak.
Az Ironman nem más, mint egy triatlon verseny. A klasszikus triatlon sportban többféle táv létezik, melyek közül kettő, a közép és a hosszú táv kapcsán használják az Ironman kifejezést. Míg a középtávot, mely 1,93 km úszásból, 90,12 km kerékpározásból és 21,1 km futásból áll, a köznyelvben fél Ironmannek nevezik, addig a hosszú távot a maga 3,86 km úszásával, 180,25 km kerékpározásával és 42,195 km futásával Ironmannek hívják. Azonban a köznyelvben használt Ironman kifejezés nem használható minden Ironman távú versenyen, mivel az Ironman egy jogilag levédett brand, melynek kizárólagos tulajdonosa a World Triathlon Corporation (WTC). Az Ironman brand alatt futó versenyeken garantált a magas színvonalú szolgáltatás. Ehhez hasonló az európai Challenge sorozat, amely szintén Ironman távú triatlon versenyeket rendez, az Ironmanhez hasonló színvonalon.
Bravúros diadal: idegenben vette el a Corvinul veretlenségét a Sepsi OSK (videóval)
Újabb nagy lépést tett a feljutás felé a háromszéki klub, miután győzni tudott az eddig veretlen Vajdahunyadi Corvinul otthonában. Ovidiu Burcă csapata ezzel megtartotta ötpontos előnyét az üldözők előtt, valamint felzárkózott az éllovasra.
Széteső keret, edzőváltások, túlterhelés – a Csíkszeredai Sportklub idényének értékelése
„Senkit nem érdekel, mennyit dolgozol, csak hogy nyersz vagy veszítesz” – vallja Péter Róbert, a Csíkszeredai Sportklub vezetőedzője. A szakemberrel az embert próbáló szezon tanulságairól, a szakmai háttérmunkáról és a jövő építéséről beszélgettünk.
Eldurvult konfliktus nagycsütörtök este: fegyvert használtak a rendőrök, a sérült fiatalt helikopterrel vitték kórházba
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
„Ki másban bízhatnánk?” Céltudatosak az erdélyi levélszavazók a kolozsvári főkonzulátuson
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.
A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.
Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn
További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
