A „több szem többet lát” elv alapján működő VAR megbízhatóbbá kellene tegye a játékvezetők működését, hiszen a visszajátszások alapján ki lehet javítani a téves ítéleteket. A legtöbb bajnokságban érezhetően eredményes ez a technológia, jóval kevesebb lett a téves ítélet. Fejlettebb országokban a VAR segítségével ma már néhány másodperc alatt el lehet dönteni, hogy a mérkőzés játékvezetője a helyes ítéletet hozta meg, vagy nem.
Románia a kivétel. Sem fejlettek nem vagyunk, sem a döntések nem mindig helyesek. Persze ez nem csak a labdarúgásra vonatkoztatható…
Egyetértünk abban, hogy minden újat meg kell szokni, a VAR bevezetése óta nem telt el sok idő, ám a kérdés az, meddig legyen türelmük játékosoknak, edzőknek, szurkolóknak a játékvezetők totojázásának elnézéséhez? A bajnoki küzdelmek kezdete óta nem volt olyan forduló a Szuperligában, amelyben a bírák valamelyik döntése ne verje ki jogosan valakinél a biztosítékot.
A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már a James Webb-űrteleszkóp segítéségével az ember majdnem a világegyetem keletkezéséig „ellát”, miközben vannak román játékvezetők, akik az sem veszik észre, ami az orruk előtt történik. A tévedések orvoslására találták ki a videóbírót, amivel mifelénk csupán az a baj, hogy azt is emberek kezelik. Talán érthető, ha egy játékvezető nem vesz észre minden szabálytalanságot, szimulálást, amiből bőven akad egy meccsen, de immár mérkőzésekként hét-nyolc bíró figyeli árgus szemekkel a történéseket. A néző meg van győződve, hogy ilyen körülmények között a tévedés majdhogynem ki van zárva – és még sincs.
Még mindig túl sok vitatható eset fordult elő a Szuperligában ahhoz, hogy mindent az egyesek szerint gyatra VAR-technológiára kenjünk.
Példák akadnak bőven: a Sepsi úgy vesztett pontokat a FCU Craiova ellenében, hogy a Sidibe gólját megelőző nyilvánvaló kezezést egy világ látta, csak Feșnic bíró és segítői nem! Szinte azonos helyzet adódott a Voluntari–Kolozsvári U mérkőzésen, ezúttal Ionuț Coza játékvezető és a VAR bírók nem láttak egy egyértelmű kezezést a házigazdák tizenhatosán belül. A téves ítéletek sorát lehetne folytatni, a lényeg az, hogy VAR-technológiával vagy anélkül, a bíráskodás elfogadhatatlanul alacsony szinten vegetál a román bajnokságban. Egy-két kivételtől eltekintve mintha dilettánsok fújnák a sípot és bámulnák a VAR-szobában a képernyőket. Mindeközben a játékvezetői testület nagyvezére, a görög Vassaras nem fogy ki a dicséretekből (és a dicsekvésből), noha alárendeltjei sorra rontják el a mérkőzéseket, rossz döntéseikkel nem egyszer befolyásolva a végeredményt.
Egy másik súlyos probléma a véget nem érő tárgyalások a pályán és a „fotelben” ülő bírók között. Nevetséges jeleneteknek lehettünk szemtanúi, példának okáért amikor két méteres leshelyzetet néznek vissza a VAR-szobában. Az idő közben telik, a több perces szünetek idején a játékosok kiesnek a ritmusból, az edzők a hajukat tépik, a közönség pedig unottan legyint. Láttunk olyant is, hogy a bíró a vitatott helyzet helyett saját magát látta a VAR-képernyőn, a jelenet olyan volt, mint egy rossz vígjáték előzetese.
A technika előre haladtával sem küszöbölhető ki az emberi tényező. Lehet vonalakat húzni a VAR-szobában, ezerszer vissza lehet játszani és minden oldaláról elemezni egy jelenetet, ám a legmodernebb technológia sem korrigálja magától a tévedéseket.
Ehhez felkészült döntéshozók kellenek, akikből úgy tűnik nagy a hiány a román labdarúgásban.
Minden eddiginél nagyobb bírságot szabott ki az FK Csíkszeredára a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) fegyelmi bizottsága. A testület szerdai ülésén több mint 25 ezer lejre büntette a klubot, a székely és magyar szimbólumok használata miatt.
Szolidaritási hullám indult az FK Csíkszereda felé, miután az eddigi legnagyobb pénzbírságot szabta ki a Román Labdarúgó-szövetség a klubra. A Budapest Honvéd és a Ferencvárosi TC közösen vállalta, hogy kifizeti a teljes összeget.
Befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség A. G.-t, a PNL bukaresti I. kerületi szervezetének tagját. Őrizetbe került feltételezett bűntársa is, aki a gyanú szerint tábornoknak adta ki magát.
Milyen nemzetiségű volt Hunyadi János és fia, Mátyás? Magyar és román történészek kolozsvári kerekasztal-beszélgetés keretében járták körül, miként lett Hunyadi Jánosból és fiából, Mátyásból a román és a magyar történelem közös szereplője.
Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatásáról döntött a helyi bíróság az egyházi elöljáró ellen a város önkormányzata által indított perben csütörtökön.
Nem biztos, hogy áprilistól megszűnik a lakossági gázársapka. Több ezer kilométernyi elektromos kerítést építenek országszerte a medvék távoltartására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!