A „több szem többet lát” elv alapján működő VAR megbízhatóbbá kellene tegye a játékvezetők működését, hiszen a visszajátszások alapján ki lehet javítani a téves ítéleteket. A legtöbb bajnokságban érezhetően eredményes ez a technológia, jóval kevesebb lett a téves ítélet. Fejlettebb országokban a VAR segítségével ma már néhány másodperc alatt el lehet dönteni, hogy a mérkőzés játékvezetője a helyes ítéletet hozta meg, vagy nem.
Románia a kivétel. Sem fejlettek nem vagyunk, sem a döntések nem mindig helyesek. Persze ez nem csak a labdarúgásra vonatkoztatható…
Egyetértünk abban, hogy minden újat meg kell szokni, a VAR bevezetése óta nem telt el sok idő, ám a kérdés az, meddig legyen türelmük játékosoknak, edzőknek, szurkolóknak a játékvezetők totojázásának elnézéséhez? A bajnoki küzdelmek kezdete óta nem volt olyan forduló a Szuperligában, amelyben a bírák valamelyik döntése ne verje ki jogosan valakinél a biztosítékot.
A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már a James Webb-űrteleszkóp segítéségével az ember majdnem a világegyetem keletkezéséig „ellát”, miközben vannak román játékvezetők, akik az sem veszik észre, ami az orruk előtt történik. A tévedések orvoslására találták ki a videóbírót, amivel mifelénk csupán az a baj, hogy azt is emberek kezelik. Talán érthető, ha egy játékvezető nem vesz észre minden szabálytalanságot, szimulálást, amiből bőven akad egy meccsen, de immár mérkőzésekként hét-nyolc bíró figyeli árgus szemekkel a történéseket. A néző meg van győződve, hogy ilyen körülmények között a tévedés majdhogynem ki van zárva – és még sincs.
Még mindig túl sok vitatható eset fordult elő a Szuperligában ahhoz, hogy mindent az egyesek szerint gyatra VAR-technológiára kenjünk.
Példák akadnak bőven: a Sepsi úgy vesztett pontokat a FCU Craiova ellenében, hogy a Sidibe gólját megelőző nyilvánvaló kezezést egy világ látta, csak Feșnic bíró és segítői nem! Szinte azonos helyzet adódott a Voluntari–Kolozsvári U mérkőzésen, ezúttal Ionuț Coza játékvezető és a VAR bírók nem láttak egy egyértelmű kezezést a házigazdák tizenhatosán belül. A téves ítéletek sorát lehetne folytatni, a lényeg az, hogy VAR-technológiával vagy anélkül, a bíráskodás elfogadhatatlanul alacsony szinten vegetál a román bajnokságban. Egy-két kivételtől eltekintve mintha dilettánsok fújnák a sípot és bámulnák a VAR-szobában a képernyőket. Mindeközben a játékvezetői testület nagyvezére, a görög Vassaras nem fogy ki a dicséretekből (és a dicsekvésből), noha alárendeltjei sorra rontják el a mérkőzéseket, rossz döntéseikkel nem egyszer befolyásolva a végeredményt.
Egy másik súlyos probléma a véget nem érő tárgyalások a pályán és a „fotelben” ülő bírók között. Nevetséges jeleneteknek lehettünk szemtanúi, példának okáért amikor két méteres leshelyzetet néznek vissza a VAR-szobában. Az idő közben telik, a több perces szünetek idején a játékosok kiesnek a ritmusból, az edzők a hajukat tépik, a közönség pedig unottan legyint. Láttunk olyant is, hogy a bíró a vitatott helyzet helyett saját magát látta a VAR-képernyőn, a jelenet olyan volt, mint egy rossz vígjáték előzetese.
A technika előre haladtával sem küszöbölhető ki az emberi tényező. Lehet vonalakat húzni a VAR-szobában, ezerszer vissza lehet játszani és minden oldaláról elemezni egy jelenetet, ám a legmodernebb technológia sem korrigálja magától a tévedéseket.
Ehhez felkészült döntéshozók kellenek, akikből úgy tűnik nagy a hiány a román labdarúgásban.
Megtartotta az odavágón szerzett egygólos előnyét a Kovásznai Kárpátok, történelmi sikert ért el a Csíkszentsimoni KSK ellenében: 3–2-es összesítéssel feljutott a labdarúgó harmadosztályba.
Jó hírt kapott az FK Csíkszereda a Szuperliga új idényének rajtja előtt: a Román Labdarúgó-szövetség sürgősségi bizottsága módosította a versenyszabályzatát, így a csíkiak a következő szezonban is saját stadionjukban rendezhetik hazai mérkőzéseiket.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!