Románia U18-as válogatottja szombaton 11 órától Tunari-ban, hétfőn 10.30-tól pedig Bufteán fogadja Moldova Köztársaság hasonló korosztályú együttesét.
Ion Marin, a romániai korosztályos válogatott szövetségi kapitánya meghívta a Székelyföld Labdarúgó Akadémián nevelkedett, csíkszeredai születésű játékost, Alexandru Urechét is.
Kapusok: Rafael Munteanu (Konstancai Farul) és Matei Goga (Craiovai U).
Hátvédek: Alin Chinteș, Răzvan Călugăr (mindketten Kolozsvári U), Tommaso Nistor (Ferrara, olasz), Darius Fălcușan (Empoli, olasz), Hussein Shehait, Matei Marin, Alexandru Brumă (mindhárman Bukaresti Steaua), Bogdan Bacalu (Ceahlăul Piatra Neamț), Alexandru Ureche (FK Csíkszereda).
Középpályások: David Păcuraru, Ionuț Cercel (mindketten Konstancai Farul), Luca Szimionaș (Hellas Verona, olasz), Gabriel Gheorghe (Bukaresti Rapid), Răzvan Florea, David Matei (mindketten Bukaresti Steaua), Paul Ciupei (Kolozsvári CFR), Mario Preda (FCSB), Ianis Tarbă (Celta Vigo, spanyol) és Tudor Pojar (Kolozsvári U).
Csatárok: Jason Vescan-Kodor (Lecce, olasz), Luca Nagy (Kolozsvári U), Ioan Vermeșan (Hellas Verona, olasz).
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!