Hirdetés

Selymes Tibor: „Ha a futballban nőttél fel, akkor a zsigereidben érzed a játék minden elemét”

Itt még a Știința Miroslava edzőjeként. Jelenleg a pályán kívülről figyeli csak a focit
Fotó: Pinti Attila

2025. április 30., 15:13

Selymes Tibor a székely labdarúgás egyik legkimagaslóbb egyénisége, sokak példaképe. A román „aranycsapat” egykori tizenhármasa bár életét a futballnak szentelte, jelenleg nem aktivál imádott sportágában. Az egykori labdarúgóval felidéztük karrierje fontosabb mozzanatait.

2025. április 30., 15:13

– Mindig is tudta, hogy futballista szeretne lenni?

– Korán eldőlt, hogy sportoló leszek, 1–8. osztályos koromban két sportot űztem: a focit és a jégkorongot Kézdivásárhelyen. Abban az időben nagyon szerettem a hokit, lehet, hogy jobban is, mint a focit, de végül itt kötöttem ki, mert tehetségesebb voltam a pályán, mint a jégen, és tiszta szívből focista akartam lenni.

Hirdetés

– Ki volt a felfedezője?

– 16 évesen már játszottam a 3. Ligában a kézdivásárhelyi Vasasnál, és volt egy barátságos mérkőzésünk a Rapiddal, amelynek az edzője javasolta, hogy hívjanak be az ifi válogatottba, mert megtetszett neki a játékom. Lényegében innen kezdődött.

Ha egyszer behívnak a válogatottba, onnantól már figyelnek rád, és könnyebb lesz minden.

Aztán jött a Brassó, majd a Dinamo, később a belgiumi légióskodás.

– Hogyan emlékszik vissza a kézdivásárhelyi évekre?

– Nagyon fiatal voltam, és nagy lehetőséget kaptam, akkoriban nagy dolog volt tizenöt-tizenhatévesen harmadosztályban játszani. Szerencsém volt, mert olyan emberek vettek körül, akik sokat segítettek nekem könnyen beépülni a csapatba, fejlődni. Édesapám is futballista volt annak idején, ez pedig előnyömre szolgált.

Kézdivásárhelyről indulva két világabjnokságon is ott lehetett •  Fotó: Selymes Tibor/Facebook Galéria

Kézdivásárhelyről indulva két világabjnokságon is ott lehetett
Fotó: Selymes Tibor/Facebook

– Mikor dőlt el, hogy balhátvéd lesz?

– Bal lábas vagyok, akkoriban egyértelmű volt, hogy a pálya bal felén kell játsszak, nem úgy volt, mint mostanában, hogy játszhatsz jobb szélen is. Balszélsőt játszottam a harmadosztályban, majd Brassóban is. Később a Dinamónál lettem balhátvéd. ’89 elején, még a Ceaușescu idejében akart vinni a Dinamo, felhívtak Bukarestből – nem tárgyalni, mert akkor nem tárgyaltak, jössz és kész, így működött.

Mircea Lucescu mondta, hogy Mischa Klein helyét kellene átvegyem, ő gondolta úgy, hogy balhátvédet tud faragni belőlem.

Aláírtam a szerződést, de csak a forradalom után kerültem Bukarestbe, Dorin Mateuț és a többi nagy név mellé. Nem volt könnyű egy ilyen öltözőben, válogatott játékosok közé bekerülni fiatalként. De mindenki azt mondta, tehetséges vagyok, és ha látják benned az elszántságot, akaratot, akkor könnyebben elfogadnak.

– Gyakran nosztalgiáznak a Hagi, Popescu és Petrescu fémjelezte Aranygenerációnak nevezett csapat tagjaival?

– Igen, rendszeresen tartjuk a kapcsolatot Whatsappon. Amikor találkozunk, szóba kerülnek a „régi szép idők”. De azt hiszem, nemcsak mi vagyunk ezzel így, hanem egész Románia felemlegeti azt a csapatot a mai napig, ami azt jelenti, hogy leraktunk valamit az asztalra. Sajnos, hogy azokat az eredményeket az utánunk következők már nem tudták megismételni, bár a 2024-es Eb-t követően a Generația de Sufletnek elkeresztelt csapat valamivel jobb, mint a korábbiak.

– Milyen érzés felidézni az 1994-es egyesült államokbeli világbajnokságot, ahol egészen a negyeddöntőig meneteltek?

– Nagyon jó, hiszen a legjobb, legemlékezetesebb meccseket ott játszottuk, és ott értük el a legjobb helyezést. Sajnos egyúttal fájó is visszaemlékezni, mert az Argentínánál vagy akár nálunk is jóval gyengébb Svédországtól tizenegyesekkel kikaptunk. Kívülről nézve könnyűnek tűnhet, egyesek azt mondják, hogy csak odamész, berúgod és kész, de ha valóban így lenne, akkor soha senki sem hibázná el a büntetőt.

Akkor mi 90-100 ezer néző előtt játszottunk a stadionban, plusz az a pár millió, aki a tévében nézte, nagy volt a nyomás.

– Melyik meccsre emlékszik legszívesebben?

– Az argentinok ellenire. Nagyon jól játszottunk, szép meccs volt, nagy volt az öröm a 3–2-es győzelmünk után, azt hiszem, ez a román labdarúgás legnagyobb eredménye.

Tavaly májusban a Nemzeti Arénában rendezett gálameccsen •  Fotó: Selymes Tibor/Facebook Galéria

Tavaly májusban a Nemzeti Arénában rendezett gálameccsen
Fotó: Selymes Tibor/Facebook

– Gazdag pályafutása során 46-szoros válogatottnak mondhatja magát. Nincs önben hiányérzet emiatt?

– 46-ot írnak mindenhol, de legjobb tudomásom szerint 48-szoros válogatott vagyok.

Van hiányérzetem, mivel ezt a számot 28 éves koromig értem el, utána komoly sérülésekkel küszködtem, bokaszalagszakadás és részleges Achilles-ín szakadás hátráltatta a karrierem.

Ha ezek nincsenek, lehet, hogy mára sokkal több válogatottsággal rendelkeznék. De ilyen a sport, ez benne van.

– Érzi az utóhatásait a hivatásos labdarúgókarriernek?

– Igen. Vannak időszakok, amikor jobban. De ez ezzel jár, nem lehet ezen változtatni. Nagyon szép volt a sportolói élet, úgy gondolom, hogy megérte, emiatt túl tudom tenni magamat a fájdalmon.

– Szerencsét hozott a válogatottban viselt 13-as szám?

– Nekem abszolút, bár való igaz, hogy eleinte nem akartam, de ez tűnt a legjobb opciónak, amikor választanom kellett. Nem vagyok babonás, ezért nem tartottam a negatív következményeitől.

– Mit gondol, székely konoksága segítette karrierjében? Érezte-e hátrányát származásának?

– Mindig tisztában voltam azzal, hogy mi az, amire képes vagyok, és azt is tudtam, hogy nagyon, de nagyon sokat kell dolgozzak, hogy abban a kiváló román válogatottban biztosított legyen a helyem, és évekig együtt játszhassak velük. Kollégák, edzők között nem tapasztaltam megkülönböztetést a származásom miatt, persze voltak beszólások kívülről, de az engem nem érdekelt.

„Akarat, ambíció, tehetség, és nagyon sok munka kell a sikerhez” •  Fotó: Pinti Attila Galéria

„Akarat, ambíció, tehetség, és nagyon sok munka kell a sikerhez”
Fotó: Pinti Attila

– Ellenfélként kit tisztelt leginkább a pályán?

– Ellenfélként mindenkit tisztelni kell, de különösen, ha válogatottként olyan nagy csapatok ellen játszol, mint Argentína, Franciaország, Hollandia. Nagyon sok kiváló játékos ellen volt szerencsém játszani, úgymind Batistuta, Ortega, Asprilla, Zidane és még sorolhatnám. Mindeniküknek megvolt a saját stílusa, nem volt könnyű ellenük.

– Meglátása szerint mi az oka annak, hogy nem sikerült még megközelíteni sem az Aranygeneráció sikereit? 1998 óta például egy világbajnokságra sem jutottak ki a trikolórok.

– Én a megfelelő infrastruktúra és a szakemberek hiányában látom az okokat. Manapság mindenki edző, nem számít, hogy rúgott-e labdába egyáltalán életében. Edző, mert ismeri a polgármestert, vagy befolyásos körökben mozog. Olyan emberek vannak a futballban, akiknek nem lenne szabad, hogy ott legyenek.

Akarat, ambíció, tehetség, és nagyon sok munka kell a sikerhez. Az az érzésem, hogy manapság ez utóbbit sokan elfelejtik, a mai generáció másképp van nevelve, mint mi.

A mi időnkben nem volt olyan, hogy a 17 éves gyerek az édesanyjával jön edzésre, és anyuka mondja a lelátóról, hogy mit kell csinálnia a pályán. De ezt nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is tapasztaltam.

Május 14-én tölti 55. életévét •  Fotó: Selymes Tibor/Facebook Galéria

Május 14-én tölti 55. életévét
Fotó: Selymes Tibor/Facebook

– Mi a véleménye a jelenlegi román válogatottról?

– Szerintem jó úton halad a válogatott, még nem tart ott, ahol kéne, de jó úton halad. Vannak nagyon tehetséges játékosok, akik a legutóbbi Európa-bajnokságon bebizonyították, hogy nincsenek híján az akaratnak és odaadásnak. Ahhoz kicsit több kell, hogy világbajnokságra is kijussunk, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy most végre sikerül-e.

– 2005 óta több csapatnál is edzősködött. Mit gondol az edzői hivatásról?

– Hálátlan feladat, mert itt már nem saját magadtól, hanem mástól függsz. Akkor lehetsz jó edző, ha jó csapatod van. Jó edző nem lehetsz gyenge játékosokkal, mert nem tudod elérni azt az eredményt, amit elvárnak. Nyilván jó pedagógusnak kell lenned, meg más tényezők is szükségesek, de én úgy vélem, hogy a sikeres játékosmúlt nagyon nagy pluszt jelent.

Ha a futballban nőttél fel, akkor a zsigereidben érzed a játék minden elemét. Az edzőnek nehéz, mert egyedül van, szemben 20-22 játékossal, nem tudsz kirakni 22 játékost, inkább meneszted az edzőt.

De sokan, sokszor elfelejtik a labdarúgásban, és úgy általában a sportban érvényes alapszabályt: egyik napról a másikra nem lehet sikereket elérni, ez mind időbe és rengeteg munkába telik. Az a legnehezebb, hogy azt a keretnyi játékost úgy felkészítsd, hogy egy emberként gondolkodjon és teljesítsen.

– Melyik stadionban érzi a legotthonosabban magát?

– Dinamo. Nagyon jól éreztem magam ott.

– Ki az a sportember, akire a mai napig felnéz?

– A szintén ballábas Bölöni Laci, minden kétséget kizárólag. Junior korom óta felnézek rá, számomra mindig ő marad a példakép.

– Összerakna a kedvünkért egy álomcsapatot azokból, akikkel együtt játszott?

– Kapusnak Pruneát tenném, majd Petrescu, Belodedici, Popescu, Munteanu, Lupescu, Prosinecki, Hagi, Enzo Scifo, Răducioiu, Adrian Ilie.

„Egyik napról a másikra nem lehet sikereket elérni, ez mind időbe és rengeteg munkába telik” •  Fotó: Pinti Attila Galéria

„Egyik napról a másikra nem lehet sikereket elérni, ez mind időbe és rengeteg munkába telik”
Fotó: Pinti Attila

– Mi volt a legszebb dicséret, amit játékosként kapott?

– Az argentinok elleni meccs után, amikor mindenki szenzációsan játszott, nemcsak a csapaton belül kaptunk dicséretet, hanem az egész országtól.

Szerintem annál nagyobb dicséretet sportoló nem kaphat, mint amikor örömükben mindenhol utcára vonultak az emberek.

– Egy ideje Jászvásárba költözött. Hogyan látszik onnan a futballvilág, mivel foglalkozik jelenleg?

– Figyelemmel követem a hazai bajnokságot, de nem minden meccset. Az egyik helyi klub felkért, hogy kölcsönözzem a nevem az utánpótlásnevelő munkájukhoz, a gyerekek kedvéért elfogadtam.

Jelenleg nem tevékenykedem a futballban, ami nagyon furcsa, hiszen ez az életem, ezt csináltam egész életemben, nagyon nehéz most váltani, de néha szükséges a változás.

Ha nem megy a foci, akkor más utakat kell keresni. Egyre nehezebb, csalódott vagyok, volt, hogy olyan szerződést vállaltam el, amit nem kellett volna, csak azért, hogy edzősködhessek, és utólag megbántam.

– Mire tanította meg a futball?

– Elsősorban fegyelemre, tiszteletre, ami sajnos manapság hiányzik.

Selymes Tibor pályafutása

Selymes Tibor 1970. május 14-én született Balánbányán. Kézdivásárhelyen kezdett futballozni, majd Brassóba került, ahol 17 évesen debütált a román élvonalban. Három évig a Brassói FC, majd újabb három esztendőig a Bukaresti Dinamo játékosa volt.

Ezt követően Belgiumba igazolt, ahol több csapatban is megfordult. 1996 és 2000 között az RSC Anderlecht és Standard Liége meghatározó labdarúgójának számított.

Innen Magyarországra szerződött, ahol előbb a Haladásban, később pedig Debrecenben szerepelt. Pályafutását Cipruson fejezte be az AEL Limassol színeiben.

Tagja volt a román „aranycsapatnak” az 1994-ben az Egyesült Államokban, illetve az 1998-ban Franciaországban rendezett világbajnokságon.

Selymes Tibor 2005-től edzősködik. Kezdetben Magyarországon a Sopron FC-t vezette, majd Romániában elsőként a Nagyszalontai Liberty csatatánál vállalt munkát. Ezután számos klubot irányított, az Astra Ploiești, a Marosvásárhelyi FCM, a Bukaresti Dinamo és a Săgeata Năvodari edzője volt.

Később visszatért Magyarországra, egy rövid ideig a Kaposvárnál tevékenykedett, majd 2014 és 2016 között a Galaci Oțelul, a Petrolul Ploiești és a Delta Tulcea, legutóbb pedig a Szatmárnémeti Olimpia és a Știința Miroslava szakvezetőjeként dolgozott.

szóljon hozzá!
Hirdetés
Hirdetés
Ajánljuk még

Hadnagy Attila az év utolsó meccséről, erősítésekről és az újabb Niczuly-csetepatéról

A Sepsi OSK sportigazgatója, Hadnagy Attila rövid betekintést nyújtott az év utolsó mérkőzésére készülő Sepsi OSK kulisszái mögé, szó esett a téli átigazolási időszakban várható erősítésekről, illetve Niczuly Rolandról is.

Ilyés Róbert a kontinens legképzettebb edzői közé lépett

Ilyés Róbert, az FK Csíkszereda vezetőedzője megszerezte az UEFA Pro Licencet, amely a kontinens legmagasabb edzői képesítésének számít. Az 51 éves szakember közösségi oldalán jelentette be, hogy sikeresen lezárta a többéves képzési folyamatot.

Székelyhon

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.

`
Krónika

Késik az egyik erdélyi autópálya-szakasz végleges átvétele az utólag észlelt hibák miatt

Felfüggesztették a Szászsebest Tordával összekötő A10-es autópálya szakaszának végleges átvételét a munkálatok garanciális ideje alatt feltárt „hibák” miatt.

Krónika

Oknyomozó portál: az igazságszolgáltatást politikusokból, bírákból és ügyészekből álló érdekcsoport tartja a markában

Az igazságszolgáltatási rendszer egy bírákból és politikusokból álló érdekcsoport kezébe került – állítja a Recorder oknyomozó portál egy szerdán nyilvánosságra került, Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmben.

Főtér

A bölény az új medve, az állatok elkezdtek bejárni a gazdaságokba, az emberek félnek este kimenni – hírek kedden

Már nem csak medvétől, hanem a bölénytől is rettegnek Argeș megyében, ahol az állatok szabadon élnek. Daniel David szerint a szülők feladata felügyelni a gyerekek közösségimédia-használatát. A PSD pedig nem hamarkodja el a kilépést a kormányból.

Ez is érdekelheti

Életmentő műtéten esett át az FK Csíkszereda ifijátékosa

A hétvégén súlyos sérülést szenvedett az FK Csíkszereda ifijátékosa, Ioó Edvin, akit helikopterrel szállítottak Marosvásárhelyre. A fiatal futballistán életmentő szívműtétet hajtottak végre, állapota stabilizálódott.

Gyülekezőt fúj a székelyföldi szurkolótábor a magyar–ír vb-selejtezőmeccs előtt

A vasárnapi sorsdöntő labdarúgó világbajnoki selejtezőmeccs előtt közösen gyülekeznek, aztán bekapcsolódnak a szokásos felvonuláshoz.

A futball az egység és a kölcsönös tisztelet tere – kampányt indít a román szövetség

A Román Labdarúgó Szövetség elindítja a „A futball összeköt! Tiszteld a játékot, tiszteld az embereket!” elnevezésű kampányt – egy országos kezdeményezést a diszkrimináció és a rasszizmus ellen, amely 2025 novembere és 2026 márciusa között zajlik.

Fejet hajtanak Jenei Imre emlékére, egy percre országszerte megáll a foci

A román futballtársadalom mély fájdalommal búcsúzik Jenei Imrétől, a Bukaresti Steaua legendás edzőjétől és a válogatott egykori szövetségi kapitánytól, aki november 5-én, 88 éves korában hunyt el.

Elhunyt Jenei Imre

Elhunyt Jenei Imre, a román labdarúgás legendás alakja, a Bukaresti Steaua történetének egyik legnagyobb edzője. A BEK-győztes, a magyar és a román válogatottat is irányító szakember otthonában, Nagyváradon hunyt el 88 éves korában.

Új magyarországi csapat irányítását vette át Csizmadia Csaba

Korábbi magyar válogatott játékos, a marosszentgyörgyi származású Csizmadia Csaba vette át Nikházi Márk helyét a Dorogi FC élén, miután a fiatal tréner lemondott a súlyos hazai vereséget követően.

Kovács István az év játékvezetője cím egyik fő várományosa

A Nemzetközi Labdarúgás-történeti és Statisztikai Szövetség (IFFHS) közzétette az év játékvezetője címre esélyes jelölteket. A huszonötös listára a nagykárolyi születésű Kovács István is felkerült.

Ez ám az elismerés: sepsiszentgyörgyi játékvezető a világszövetség berkeiben

Fontos nemzetközi megbízást kapott a sepsiszentgyörgyi Rusandu Lucian, aki ezentúl elismert VAR-szakértőként segíti a Minifutball Világszövetség (WMF) munkáját.

Székelyföldön járt Răzvan Burleanu, ápolta a magyar kapcsolatokat

Csíkszeredába látogatott Răzvan Burleanu, a Román Labdarúgó-szövetség elnöke, aki a Hargita–Heves Sportbaráti Találkozó díszvendégeként méltatta a székelyföldi futball fejlődését és a magyar–román sportszakmai együttműködést.

Kerekes Ágoston: „egy követ én is rátettem a csíki futball piramisára”

A csíki futballszeretők közül sokan emlékeznek vissza a város 1989 utáni csapatára, amely látványos és eredményes játékával sok nézőt vonzott a stadion régi, beton lelátójára. Az akkori csapat edzőjét, Kerekes Ágostont kérdeztük.

Hirdetés
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!