Legutóbb 2019 novemberében rendeztek hivatalos bajnoki megmérettetéseket, ezt követően a pandémia érkezésével felfüggesztették a pontvadászatot. Többször is szóba került az újraindítás, viszont a csapatok többsége nem vállalta a részvételt a járványügyi szabályozások miatt.
A félbeszakításkor 16 lejátszott forduló után a Sepsi OSK II. vezette a tabellát (46 pont), őt követte Papolc (43) és Bardoc együttese (39). A mostani startnál sem a fiókcsapat – a 3. Ligában szerepelnek – sem a papolci gárda nem indul el.
A versenykiírás szerint a résztvevők egyszer mérkőznek meg egymással, a sorsoláskor dőlt el, hogy ki játszik idegenben, illetve saját közönsége előtt. A párharcok időpontjai már megvannak, hétvégenként szombaton és vasárnapon lépnek pályára a klubok, a zárófordulót a tervek szerint június 11-én rendezik.
Az egyelőre még kérdéses, hogy kilenc csapatos lesz-e a Kovászna megyei 4. Liga, ugyanis Gelence indulása nem biztos. Az elkövetkezendő napokban jelzik, hogy ott lesznek-e a rajtnál.
A nyitófordulót április 3-án, vasárnap 16 órától rendezik: Barót–Perkő, Bardoc–Uzon, Kovászna–Csernáton, Szitabodza–Réty párharcok lesznek.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!