Legutóbb 2019 novemberében rendeztek hivatalos bajnoki megmérettetéseket, ezt követően a pandémia érkezésével felfüggesztették a pontvadászatot. Többször is szóba került az újraindítás, viszont a csapatok többsége nem vállalta a részvételt a járványügyi szabályozások miatt.
A félbeszakításkor 16 lejátszott forduló után a Sepsi OSK II. vezette a tabellát (46 pont), őt követte Papolc (43) és Bardoc együttese (39). A mostani startnál sem a fiókcsapat – a 3. Ligában szerepelnek – sem a papolci gárda nem indul el.
A versenykiírás szerint a résztvevők egyszer mérkőznek meg egymással, a sorsoláskor dőlt el, hogy ki játszik idegenben, illetve saját közönsége előtt. A párharcok időpontjai már megvannak, hétvégenként szombaton és vasárnapon lépnek pályára a klubok, a zárófordulót a tervek szerint június 11-én rendezik.
Az egyelőre még kérdéses, hogy kilenc csapatos lesz-e a Kovászna megyei 4. Liga, ugyanis Gelence indulása nem biztos. Az elkövetkezendő napokban jelzik, hogy ott lesznek-e a rajtnál.
A nyitófordulót április 3-án, vasárnap 16 órától rendezik: Barót–Perkő, Bardoc–Uzon, Kovászna–Csernáton, Szitabodza–Réty párharcok lesznek.
A magyarországi politikai fordulat hírére a Sepsi OSK és FK Csíkszereda vezetői tiszta vizet öntöttek a pohárba klubjaik jövőjét illetően. A klubvezetők a stabilitásra hivatkozva igyekeznek megnyugtatni a szurkolókat.
Mindhárom párharcot élőben lehet követni a képernyőn a Kézdivásárhelyen kezdődő U18-as divízió II/A jégkorong-világbajnokság nyitónapján, a házigazda Románia az esti programban Nagy-Britannia ellen játszik.
Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!