– Hú, de jó – örvendezett a fiam, amikor meghallotta –, mert akkor Magyarországnak is lehet esélye a részvételre.
Ne feledkezzünk meg ugyanis arról, hogy a magyar válogatott 2016-ban azért jutott ki a franciaországi Európa-bajnokságra 44 év után, mert már nem 16 válogatott, hanem 24 ország számára rendezték meg a kontinenstornát. S az egész nemrég újra megismétlődött, hiszen a 2020-as Eb-re is – amelyet a koronavírus miatt végül csak tavaly rendeztek meg – Marco Rossi csapata úgy tudott kvalifikálni, hogy pót-pótselejtezőt vívott először a bolgárokkal, majd azt követően az izlandiakkal.
Nos, nagy esély lesz négy év múlva arra, hogy a kanadai–egyesült államokbeli–mexikói közös rendezésű világbajnokságra Szoboszlaiék is kijussanak. Legalábbis ezt gondolná a laikus. És talán az is, aki azt reméli, hogy a kibővülő 16 helyből Európa legalább 5–6 helyet kap. Ha esetleg nem többet.
Ám dehogy. Jelenleg a világbajnokságon részvevő 32 csapatból 13 európai. A szomorú az, hogy vén földrészünk csupán három hellyel gazdagodhat négy év múlva.
A 48-as mezőnyben csupán 16 európai csapat vehet majd részt. Nem kétlem, hogy Afrika több helyet érdemel, hiszen most is olyan csapatok maradtak otthon, mint a többszörös Afrika-kupa győztes Egyiptom, Nigéria, Elefántcsontpart vagy a legutóbbi vb-n kiválóan futballozó Algéria. (Az már persze más kérdés, hogy az afrikai válogatottaknak hiába játszik majd’ minden játékosa európai topegyüttesekben, mert csapatként képtelenek jó teljesítményt nyújtani a világbajnokságokon.)
Az sem kérdés, hogy akár Dél-Amerikából is több válogatott érdemelné meg, hogy vb-részvevő legyen. Egy paraguay-i, chilei vagy éppen kolumbiai együttes mindig üde színfoltja a világbajnokságnak – a brazil–argentin–uruguay-i hármast nem is említve. De miért kell erőltetni azt, hogy Észak-Amerikából, a Csendes-óceáni térségből és Ázsiából több csapat kerüljön a vb-re? Pusztán azért, hogy ott is népszerűsítsék a futballt? Jó ötlet, ám akkor tegyék lehetővé, hogy Európából is jusson ki az, aki megérdemli a vb-részvételt. És most még véletlenül sem a magyarokra gondoltam, hanem olyan együttesekre, mint az Európa-bajnok olasz, svéd, török vagy cseh válogatott. Biztos, hogy jobb teljesítményt nyújtanának, mint Katar, Kanada vagy Ausztrália.
Persze tudom ugyanakkor, nehéz megtalálni az arany középutat. Hogy minden kontinens meg legyen elégedve a kiosztott kvótákkal.
Ám az biztos, hogy négy év múlva a 48 csapattal a mostaninál sokkal jobban fel fog hígulni a mezőny, s talán a vb varázsa is el fog tűnni. Mint ahogy most is részben eltűnt a téli rendezéssel, a katari helyzettel. De ez már egy másik téma.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
