– Hú, de jó – örvendezett a fiam, amikor meghallotta –, mert akkor Magyarországnak is lehet esélye a részvételre.
Ne feledkezzünk meg ugyanis arról, hogy a magyar válogatott 2016-ban azért jutott ki a franciaországi Európa-bajnokságra 44 év után, mert már nem 16 válogatott, hanem 24 ország számára rendezték meg a kontinenstornát. S az egész nemrég újra megismétlődött, hiszen a 2020-as Eb-re is – amelyet a koronavírus miatt végül csak tavaly rendeztek meg – Marco Rossi csapata úgy tudott kvalifikálni, hogy pót-pótselejtezőt vívott először a bolgárokkal, majd azt követően az izlandiakkal.
Nos, nagy esély lesz négy év múlva arra, hogy a kanadai–egyesült államokbeli–mexikói közös rendezésű világbajnokságra Szoboszlaiék is kijussanak. Legalábbis ezt gondolná a laikus. És talán az is, aki azt reméli, hogy a kibővülő 16 helyből Európa legalább 5–6 helyet kap. Ha esetleg nem többet.
Ám dehogy. Jelenleg a világbajnokságon részvevő 32 csapatból 13 európai. A szomorú az, hogy vén földrészünk csupán három hellyel gazdagodhat négy év múlva.
A 48-as mezőnyben csupán 16 európai csapat vehet majd részt. Nem kétlem, hogy Afrika több helyet érdemel, hiszen most is olyan csapatok maradtak otthon, mint a többszörös Afrika-kupa győztes Egyiptom, Nigéria, Elefántcsontpart vagy a legutóbbi vb-n kiválóan futballozó Algéria. (Az már persze más kérdés, hogy az afrikai válogatottaknak hiába játszik majd’ minden játékosa európai topegyüttesekben, mert csapatként képtelenek jó teljesítményt nyújtani a világbajnokságokon.)
Az sem kérdés, hogy akár Dél-Amerikából is több válogatott érdemelné meg, hogy vb-részvevő legyen. Egy paraguay-i, chilei vagy éppen kolumbiai együttes mindig üde színfoltja a világbajnokságnak – a brazil–argentin–uruguay-i hármast nem is említve. De miért kell erőltetni azt, hogy Észak-Amerikából, a Csendes-óceáni térségből és Ázsiából több csapat kerüljön a vb-re? Pusztán azért, hogy ott is népszerűsítsék a futballt? Jó ötlet, ám akkor tegyék lehetővé, hogy Európából is jusson ki az, aki megérdemli a vb-részvételt. És most még véletlenül sem a magyarokra gondoltam, hanem olyan együttesekre, mint az Európa-bajnok olasz, svéd, török vagy cseh válogatott. Biztos, hogy jobb teljesítményt nyújtanának, mint Katar, Kanada vagy Ausztrália.
Persze tudom ugyanakkor, nehéz megtalálni az arany középutat. Hogy minden kontinens meg legyen elégedve a kiosztott kvótákkal.
Ám az biztos, hogy négy év múlva a 48 csapattal a mostaninál sokkal jobban fel fog hígulni a mezőny, s talán a vb varázsa is el fog tűnni. Mint ahogy most is részben eltűnt a téli rendezéssel, a katari helyzettel. De ez már egy másik téma.
Remek meccset hozott össze a labdarúgó Szuperliga utolsó két helyezettje, a helyzetekben gazdag párharcban a sereghajtó FK Csíkszereda hazai pályán 2–1-re felülmúlta az FC Voluntari-t, ezzel megszerezte első győzelmét a bajnokságban.
Nyitra Szabolcs első Szuperliga-góljával legyőzte az FC Voluntari együttesét az FK Csíkszereda, megszerezte első bajnoki sikerét ebben az idényben. Valentin Suciu csapata fontos pontokkal gazdagodott, de a lefújásig keményen meg kellett dolgoznia.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
