1944. augusztus 4-én született, első edzője Papp-Zakor Endre volt, a fiatal Bálint Ferenc 17 évesen került a székelyudvarhelyi UMTE felnőtt csapatába, ahol rövid időn belül alapemberré vált. Alig 18 évesen a másodosztályos Marosvásárhelyi Mureşul csapatának játékosa lett, ahol egy évet futballozott, együtt játszott a szintén udvarhelyi születésű Bálint Andorral, illetve a székelykeresztúri Györfi Csabával. Egy edzővel való konfliktus miatt egy évnyi eltiltást kapott, ezalatt Udvarhelyen csak edzhetett, de nem játszhatott – írta Katona Zoltán a korábbi labdarúgó karrierjéről az Erdélyi Sportban.
A katonaságnál (1965 őszén) a Cimentul Fieni, majd a Gloria Bârlad játékosa volt, de a leszerelés után nem ment vissza a Gloriához, inkább hazatért, és dolgozni kezdett a Tehnoutilajban, illetve a helyi Fások csapatában focizott tovább. A másodosztályú Ceahlăul Piatra Neamţ is szerette volna leigazolni, de nem tágított, maradt Udvarhelyen.
Brassóba kerüléséhez köze volt az egykori (közben Vásárhelyről a Cenk alá igazolt) székelykeresztúri származású csapattársnak, Györfi Csabának is: a Steagul Roşu balösszekötője, Năftănăilă Fogarason autóbalesetben meghalt 1967 nyarán, Bálint akkor tökéletesen megfelelt a posztra, így Csabáék 1968 őszén utánajöttek és elvitték Brassóba. A játék jól ment az egész csapatnak (Valentin Stănescu és Nicolae Proca voltak az edzők), 1969-ben bajnoki címet ünnepelhettek, és feljutottak az első osztályba.
„Én tartalék soha nem voltam, abból a csapatból nem tudtam hiányozni. A játékosok is szerettek, ment is a játék. 1973-ban harmadikok lettünk, azelőtt mindig negyedik-ötödik-hatodikok voltunk. De akkor nem tudtunk bajnokságot nyerni, akkor csak az FC Argeş vagy a bukarestiek nyertek” – emlékezett vissza pár évvel ezelőtt Bálint Ferenc.
Öt idényt töltött a Steagulnál, 1973 nyarán, 29 évesen tért haza a másodosztályba került Székelyudvarhelyi Textilbe, ám a csapat az idény végén ki is esett. Bálint egy év múlva visszament Brassóba, a másodosztályba, de ínszalagszakadást szenvedett, játékoskarrierje nagyjából befejeződött.
Később a harmadosztályos gyergyószentmiklósi csapat játékos-edzője lett, edzősködött a Csíkszeredai Építőknél, a Szentegyházi Vasasnál, amellyel megyei bajnok lett, majd a rendszerváltás után a Sportiskola edzője volt. Két alkalommal is volt a Székelyudvarhelyi Hargita felnőttcsapatának edzője (1991–93 és 1995–97 között), majd az 1997-ben létrehozott Budvár FC ificsapatait irányította egészen nyugdíjazásáig.
Isten nyugtassa, Feri bácsi!
Az FCSB elleni bravúrgyőzelem után a többi eredmény is a Csíkszeredának kedvezett: szombaton matematikailag is biztossá vált, hogy Ilyés Róbert csapata elkerüli a kiesést és az osztályozót, azaz a labdarúgó Szuperligában kezdi a 2026–2027-es kiírást is.
Kulcsfontosságú győzelmet aratott a Sepsi OSK az éllovas Corvinul ellen, és visszavette a második helyet. A lefújás után Batzula Hunor a Székely Sportnak beszélt a nyomásról, a gól pillanatáról és a feljutási esélyekről.
A kézdivásárhelyi fiatalok vidám, figyelemfelkeltő felvonulása néhány felnőttnél kiverte a biztosítékot, ami nyilvános fenyegetésig, lejáratási szándékig vezetett. A diáknapok szervezői mellett szülők és tanárok is kiállnak az ifjúság mellett.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Vasárnap délután elfoglalta a magyarfenesi gólyafészket a hajlék tavalyi lakója. A Sáromberkén gyűrűzött 2031-esnek azonban pünkösdire sikerült a királysága, hazaérkezett a fészek idei ura és a tojóval együtt kemény harcok árán visszafoglalták a fészket.
… nem fogják elhinni, ki szónokolt a szenátusi pulpitus mögül… és Marcel Ciolacu előbújt egy kő alól és elmondta, amit egy igazi, felelős politikusnak el kell mondania.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!