Búcsú a Sepsi OSK-tól, üdv az FK Csíkszeredának

Lehetőleg európai kupaszereplés. Legalább a felsőházi rájátszás elérése. A cél az alsóház első helye. Jó lenne, ha bent maradnánk. Harcolunk az osztályozó helyekért. Csak nehogy kiessünk!

Nagyjából így foglalható össze a Sepsi OSK idei szezonja ősztől egészen vasárnap délutánig.

Hogy miért történt meg ez a szürreális forgatókönyv? Nehéz megmondani.

A klubban dolgozók talán tudják, vagy legalábbis sejtik. Akik kívülről szemlélik, azok szerint egyrészt az együttes játékospolitikája, másrészt az edzők közötti kapkodás, többszöri váltás eredményezte azt, hogy a háromszéki együttes nyolc év után kénytelen ismét a másodosztályban játszani.

És még valami.

Bár tudom, többen is más véleményen vannak ezzel kapcsolatban. Emlékszem az első évekre, amikor az OSK csendben építgette magát, és évről évre jobb eredményeket ért el, egy idő után már a kupát is megnyerte. Sokan azt sem tudták, kik állnak a klub mögött. Ám ahogy telt-múlt az idő, a klub tulajdonosát egyre többször találta meg a bukaresti sajtó ilyen vagy olyan ürüggyel. És ahogy a sepsiszentgyörgyi üzletember egyre többször nyilatkozott, beszélt, kommentált a román sajtóban – igaz, mérsékelten és visszafogottan –, szerintem úgy esett vissza lassan-lassan a csapat teljesítménye is.

Persze lehet, a kettőnek egyáltalán semmi köze egymáshoz.

Mint ahogy annak a történetnek sem, amely Marius Ștefănescu körül alakult ki a tavaly. „Eladjuk, nem adjuk”. „Elengedjük, nem engedjük”. „Csak a bukaresti csapathoz nem, még 5–10 millió eurórért sem”. „Szász százalékban biztos, hogy nem megy a fővárosba. A mi becsületünk és korrektségünk nem eladó” – olvashattuk akkor a hangzatos nyilatkozatokat. Vajon?

A Tamás Márk-féle akció is furcsa volt.

Az egyszeres magyar válogatott labdarúgónak állítólag felbontották a munkaszerződését, hogy külföldre távozzon. Akkor a csapat tulajdonosa kijelentette, a középhátvéd „sokat esett a szemében”, ám másfél év után ugyanazt a játékost – aki az akkori sajtó szerint botrányosan távozott Háromszékről – az OSK ismét szerződtette. Nem sok sikerrel, ugyanis szinte egyik edzőnél sem kapott bizalmat, hogy a kezdő tizenegyben játszhasson.

Az sem volt mindennapi eset, amikor a tulajdonos – talán a Botoșaniban elszenvedett vereség után – Facebook-posztban kritizálta a stábot és játékosait, s megvonta tőlük az ebédet (!). Mint az oviban.

Szóval sok mindent lehet felsorolni, köztük a csapatot jól ismerő Vali Suciu menesztését (a csapat akkor még az alsóház első helyeiért harcolt), a Dorinel Munteanu-féle intermezzót is.

Tény, hogy a sok kapkodás és néhány botrányos affér azt eredményezte, hogy Székelyföld emblematikussá vált együttese távozni kényszerül az élvonaltól.

Azt hiszem, nincs olyan erdélyi magyar, aki örülne a Sepsi OSK megrázó történetének.

Néhány héttel ezelőtt még ugyanis kézdörzsölve készültünk arra, hogy a román elsőosztályban Csík–Sepsi derbit láthatunk majd. Nos erre még egy kis ideig (vagy sokáig?) várnunk kell.

De ha szomorúan is búcsúzunk a háromszéki együttes élvonalbeli szereplésétől, mégis reménykedve üdvözöljük a Csíkszeredát.