Az, hogy a román foci lassan kezd teljesen élvezhetetlenné válni nem csupán a játékosoknak köszönhető, hanem részben a kritikán aluli, néhol szégyenteljes játékvezetésnek is. Rossz, néhol egészen érthetetlen döntéseikkel sajnos nem egy mérkőzés végeredményét befolyásolták az idei szezonban is. Tévedni emberi dolog – mondhatnánk, és ezzel nincs is baj, ám amikor ugyanazok hibáznak sorozatban, és ennek semmiféle következménye nincs, érdemes kicsit elgondolkodni.
A román szaklap kiszámította, hogy a labdarúgó-bajnokság első 18 fordulójában a játékvezetők nem kevesebb mint 75 (!!!) alkalommal hoztak téves ítéletet.
Alig volt olyan mérkőzés, amit valamilyen módón ne befolyásolt volna a bírók hibája. Anélkül, hogy ebből messzemenő következtetéseket vonjunk le, tegyük hozzá, hogy ugyanannak a lapnak a munkatársai szerint a „legkedvezményezettebb” csapat a Becali-féle FCSB, ellenük hozták a legkevesebb téves ítéletet bíró uramék. A statisztika szerint a Chindia és az Arges a legelnyomottabb (a többiek sem elégedettek), ugyanakkor égbekiáltó volt az is, amit a játékvezetők legutóbb a FCSB-UTA találkozón műveltek. ű
– tette fel a (gondolom költőinek szánt) kérdést Bálint László, az aradiak edzője. Egyelőre, úgy tűnik, sehogy. (Érdemes megjegyezni, hogy az aradiak meccsét tönkretevő Marian Barbut nem hogy megdorgálták, egyenesen jutalmat kapott: néhány nappal az ominózus meccs után a Tottenham-Rennes mérkőzést vezetheti az európai kupákban).
A kívülálló azt várná, hogy a sorozatban hibázó, szakmailag felkészületlen játékvezetőt egy időre kivonják a forgalomból, elküldjék továbbképzésre, ha már jobb nem akad helyette. Ezzel szemben a következő fordulóban ismét ott fütyörészik össze-vissza a pályán, újabb és újabb meccseket téve taccsra. Ilyen körülmények között a játékosok sem veszik mindig komolyan a füttyős embert, ebből adódik a rengeteg szimulálás, a zsenáns jelentetek, hiszen a focista is megérzi, hogy könnyebb átverni a bírót, mint egy cselt bemutatni, egy egészséges lövést kapura szúrni. Az olykor kabaréba illő jelenetek miatt aztán áll a játék, de a játékvezetők mintha össze lennének beszélve: a hosszabbítások 3, maximum 4 percet tartanak, akkor is, ha történetesen tíz csere történt a mérkőzésen, ha percekig fetrengtek a játékosok a pályán, ha az effektív játékidő még egy teljes félidőt sem emésztett fel.
Annak ellenére, hogy még egy laikus is látja, hogy egyes játékvezetők sok esetben nem képesek megbirkózni a feladatukkal, a román labdarúgás vezérkara továbbra is odázza a VAR bevezetését.
Persze egy olyan kultúrában, ahol a csalás, a lopás, a hazudozás már-már erények szintjére van emelve, ennek megvalósulása sem garancia arra, hogy nem lesznek égbekiáltó téves ítéletek. Vagy pedig, ha nagyon korrektek lesznek a képernyő előtt üldögélő bírók, akkor gyakran és sokáig fog állni a játék, míg az összes kétes ítéletet újratárgyalják. És éjszakába nyúlóan nézhetjük a meccseket a képernyők előtt.
A játékvezető testület vezetői hallgatnak, az edzőket pedig néha az agyvérzés kerülgeti. Nem csoda, hiszen nekik eredményeket kell felmutatni, senki sem törődik azzal, hogy bírói tévedések tettek keresztbe munkájuknak. A „bűnös” játékvezető pedig nyugodtan alszanak, hiszen bármilyen inkompetensek legyenek, a betevőjük biztosítva van…
Szombaton délután lezárult a 2. Liga alapszakasza, kialakult a felső- és alsóházi rájátszás mezőnye. A mindig jól értesült Emanuel Roșu sportújságíró pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bihar FC nem kaphat feljutási jogot a Szuperligába.
Rendkívül fontos három pontot szerzett Galacon az FK Csíkszereda, amely 3–2-re győzött az Oțelul ellen a Szuperliga alsóházi rájátszásának nyitányán. Ilyés Róbertet a meccs végén kiállította a játékvezető, a tréner mégis elégedetten értékelt.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!