A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) hétfőn este tette közzé a honlapján a 2. Liga 2023–2024-es szezonjában szereplésre jogosult klubok listáját. Ezek között nem található meg a Brassói FC neve, amely a fellebbezés után sem kapta meg a licencet, így jelen állás szerint nem indulhat az augusztus 5-én kezdődő bajnokságban.
A szövetség megjegyezte, hogy a brassói klub a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (TAS) fordul, ahol reméli, hogy számára kedvező döntést hoznak. A svájci székhelyű szervezetnek legkésőbb július 30-áig kell határoznia az ügyben.
A Brassói FC korábban sajtóközleményben ismertette, hogy nem az adósságok, hanem a pénzügyi helyzet bemutatásának módja miatt vonták meg tőlük a licencet.
Mint írták, a beadott dokumentumokban volt néhány tisztázatlan rész, amelyet a licencbizottság megkérdőjelezett, és ez volt az oka, amiért elutasították a kérésüket. A klub megemlítette, hogy a Brassói FC-nek nem volt tartozása az alkalmazottakkal, a játékosokkal, a szakmai stábbal és az adminisztratív személyzettel szemben sem a referencia-időszakban, azaz 2022 végéig, így az ő szemszögükből nincsenek olyan nyomós okok, amiért megvonnák tőlük a licencet.
Az FRF licencbizottsága összesen huszonkét klubnak adott indulási engedélyt, még az előző idényben kiesett csapatoknak is. Köztük volt a Temesvári Ripensia is, amely azonban kedden bejelentette, hogy a hiányos anyagi forrásai miatt lemond a felnőtt csapatról és csak ifjúsági szinten folytatja.
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!