A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) hétfőn este tette közzé a honlapján a 2. Liga 2023–2024-es szezonjában szereplésre jogosult klubok listáját. Ezek között nem található meg a Brassói FC neve, amely a fellebbezés után sem kapta meg a licencet, így jelen állás szerint nem indulhat az augusztus 5-én kezdődő bajnokságban.
A szövetség megjegyezte, hogy a brassói klub a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (TAS) fordul, ahol reméli, hogy számára kedvező döntést hoznak. A svájci székhelyű szervezetnek legkésőbb július 30-áig kell határoznia az ügyben.
A Brassói FC korábban sajtóközleményben ismertette, hogy nem az adósságok, hanem a pénzügyi helyzet bemutatásának módja miatt vonták meg tőlük a licencet.
Mint írták, a beadott dokumentumokban volt néhány tisztázatlan rész, amelyet a licencbizottság megkérdőjelezett, és ez volt az oka, amiért elutasították a kérésüket. A klub megemlítette, hogy a Brassói FC-nek nem volt tartozása az alkalmazottakkal, a játékosokkal, a szakmai stábbal és az adminisztratív személyzettel szemben sem a referencia-időszakban, azaz 2022 végéig, így az ő szemszögükből nincsenek olyan nyomós okok, amiért megvonnák tőlük a licencet.
Az FRF licencbizottsága összesen huszonkét klubnak adott indulási engedélyt, még az előző idényben kiesett csapatoknak is. Köztük volt a Temesvári Ripensia is, amely azonban kedden bejelentette, hogy a hiányos anyagi forrásai miatt lemond a felnőtt csapatról és csak ifjúsági szinten folytatja.
A Petrolul elleni vereség után tovább nőtt a nyomás az FK Csíkszereda vezetőedzőjén, sajtóinformációk szerint a klub vezetősége menesztheti Szabó Istvánt.
A Galaci Oțelul menesztette Stjepan Tomast, miután a csapat hétfőn 3–2-re kikapott a Vajdahunyadi Corvinultól. A horvát szakember sorsát megpecsételte a sorozatban elszenvedett három bajnoki vereség.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!