A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) hétfőn este tette közzé a honlapján a 2. Liga 2023–2024-es szezonjában szereplésre jogosult klubok listáját. Ezek között nem található meg a Brassói FC neve, amely a fellebbezés után sem kapta meg a licencet, így jelen állás szerint nem indulhat az augusztus 5-én kezdődő bajnokságban.
A szövetség megjegyezte, hogy a brassói klub a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (TAS) fordul, ahol reméli, hogy számára kedvező döntést hoznak. A svájci székhelyű szervezetnek legkésőbb július 30-áig kell határoznia az ügyben.
A Brassói FC korábban sajtóközleményben ismertette, hogy nem az adósságok, hanem a pénzügyi helyzet bemutatásának módja miatt vonták meg tőlük a licencet.
Mint írták, a beadott dokumentumokban volt néhány tisztázatlan rész, amelyet a licencbizottság megkérdőjelezett, és ez volt az oka, amiért elutasították a kérésüket. A klub megemlítette, hogy a Brassói FC-nek nem volt tartozása az alkalmazottakkal, a játékosokkal, a szakmai stábbal és az adminisztratív személyzettel szemben sem a referencia-időszakban, azaz 2022 végéig, így az ő szemszögükből nincsenek olyan nyomós okok, amiért megvonnák tőlük a licencet.
Az FRF licencbizottsága összesen huszonkét klubnak adott indulási engedélyt, még az előző idényben kiesett csapatoknak is. Köztük volt a Temesvári Ripensia is, amely azonban kedden bejelentette, hogy a hiányos anyagi forrásai miatt lemond a felnőtt csapatról és csak ifjúsági szinten folytatja.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!