A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) hétfőn este tette közzé a honlapján a 2. Liga 2023–2024-es szezonjában szereplésre jogosult klubok listáját. Ezek között nem található meg a Brassói FC neve, amely a fellebbezés után sem kapta meg a licencet, így jelen állás szerint nem indulhat az augusztus 5-én kezdődő bajnokságban.
A szövetség megjegyezte, hogy a brassói klub a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (TAS) fordul, ahol reméli, hogy számára kedvező döntést hoznak. A svájci székhelyű szervezetnek legkésőbb július 30-áig kell határoznia az ügyben.
A Brassói FC korábban sajtóközleményben ismertette, hogy nem az adósságok, hanem a pénzügyi helyzet bemutatásának módja miatt vonták meg tőlük a licencet.
Mint írták, a beadott dokumentumokban volt néhány tisztázatlan rész, amelyet a licencbizottság megkérdőjelezett, és ez volt az oka, amiért elutasították a kérésüket. A klub megemlítette, hogy a Brassói FC-nek nem volt tartozása az alkalmazottakkal, a játékosokkal, a szakmai stábbal és az adminisztratív személyzettel szemben sem a referencia-időszakban, azaz 2022 végéig, így az ő szemszögükből nincsenek olyan nyomós okok, amiért megvonnák tőlük a licencet.
Az FRF licencbizottsága összesen huszonkét klubnak adott indulási engedélyt, még az előző idényben kiesett csapatoknak is. Köztük volt a Temesvári Ripensia is, amely azonban kedden bejelentette, hogy a hiányos anyagi forrásai miatt lemond a felnőtt csapatról és csak ifjúsági szinten folytatja.
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!