A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) hétfőn este tette közzé a honlapján a 2. Liga 2023–2024-es szezonjában szereplésre jogosult klubok listáját. Ezek között nem található meg a Brassói FC neve, amely a fellebbezés után sem kapta meg a licencet, így jelen állás szerint nem indulhat az augusztus 5-én kezdődő bajnokságban.
A szövetség megjegyezte, hogy a brassói klub a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (TAS) fordul, ahol reméli, hogy számára kedvező döntést hoznak. A svájci székhelyű szervezetnek legkésőbb július 30-áig kell határoznia az ügyben.
A Brassói FC korábban sajtóközleményben ismertette, hogy nem az adósságok, hanem a pénzügyi helyzet bemutatásának módja miatt vonták meg tőlük a licencet.
Mint írták, a beadott dokumentumokban volt néhány tisztázatlan rész, amelyet a licencbizottság megkérdőjelezett, és ez volt az oka, amiért elutasították a kérésüket. A klub megemlítette, hogy a Brassói FC-nek nem volt tartozása az alkalmazottakkal, a játékosokkal, a szakmai stábbal és az adminisztratív személyzettel szemben sem a referencia-időszakban, azaz 2022 végéig, így az ő szemszögükből nincsenek olyan nyomós okok, amiért megvonnák tőlük a licencet.
Az FRF licencbizottsága összesen huszonkét klubnak adott indulási engedélyt, még az előző idényben kiesett csapatoknak is. Köztük volt a Temesvári Ripensia is, amely azonban kedden bejelentette, hogy a hiányos anyagi forrásai miatt lemond a felnőtt csapatról és csak ifjúsági szinten folytatja.
Jó hírek érkeztek a Sepsi OSK háza tájáról: Daniel Vîrtej ismét együtt készül a csapattal, az edzéseken pedig hosszú idő után Sigér Dávid is feltűnt.
Lovasíjászatban, lovasbirkózásban és tenge iluban is kipróbálták magukat a székelyföldi sportolók a Kirgizisztánban megrendezett 6. Nomád Világjátékokon. Az eredmények mellett elsősorban felbecsülhetetlen tapasztalatokkal tértek haza.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!