Még a múlt században, 41 évvel ezelőtt kezdődött el a sorozat, amely a 76. kiírásához érkezett, az idei őszi torna helyszíne pedig a csíkszeredai Márton Áron és Segítő Mária gimnáziumok mögötti, Kós Károly utcai sportcsarnok lesz. Az első Barátság Kupát 1981 decemberében rendezték meg a gyergyói öregfiúk kezdeményezésére, amikor Gyergyószentmiklósra meghívták a szászrégeni, szovátai, csíkszeredai, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi hasonló csapatokat.
Azóta – pár kényszerkihagyás kivételével – minden évben kétszer találkoznak a csapatok. A mozgalomnak komoly írott szabályzata és himnusza is van. A győztes gárda vándorkupát vihet haza, amelyet a következő tornáig őrizhet.
A hétvégi csíkszeredai tornát Csiszer Andor, Keresztes Szabolcs és Fejér Miklós szervezi, utóbbitól megtudtuk, hogy csoportmérkőzések szombaton 9 órakor kezdődnek, a helyosztókat pedig vasárnap 9 órás kezdettel rendezik. A nézők belépése ingyenes, minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak.
A csoportbeosztás: A csoport – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Szászrégen, B csoport – Szováta, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós.
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!