A torna megszervezése André Balázs és Simon Bálint szervezőmunkáját dicséri. „Célunk, hogy a csíkkörzeti kézilabdát újra divatba hozzuk, és ebben nagy mérföldkő volt a februári esemény, amelyen 101 kézilabdázó lépett pályára” – írták közösségi oldalukon a szervezők.
A 2. Csíkszentkirályi Kézilabda Kupán négy női és hat férfi székelyföldi csapat lépett pályára a csíkszentkirályi sportcsarnokban, ahol 16 mérkőzés után a következő sorrend alakult ki.
Nők: 1. Csíkszeredai VSK, 2. Nyárádszereda, 3. Csíkszeredai NKSZ, 4. Szentegyháza.
Férfiak: 1. Székelykeresztúr, 2. Csíkszentkirályi KC, 3. Felcsík, 3. Csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium, 5. Pirosak, 6. Gladiátor. A Gladiátor csapat sajnos sérülések miatt kénytelen volt feladni a helyosztó mérkőzését.
Hargita megyében csak a nők számára zajlik hivatalos megyei bajnokság. Az ötcsapatos, 2024–2025-ös Hargita megyei női kézilabda-bajnokságban meghívottként a Marosvásárhelyi Active7 is részt vesz a Zetelaka, Szentegyháza, Székelykeresztúr és Csíkszeredai NKSZ mellett. Az első teremtornát októberben Zetelakán, a másodikat novemberben Székelykeresztúron, a harmadikat január végén Marosvásárhelyen rendezték. A következő torna helyszíne Szentegyháza lesz, március 8-án.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Több mint 1500 köbméter faanyagot, négy járművet, két motorfűrészt és három fejszét foglalt le a Hargita megyei rendőrség az év első hét hónapjában. Az erdészeti ellenőrzéseken 93 bírságot is kiszabtak, összesen 342 ezer lej értékben.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!