A torna megszervezése André Balázs és Simon Bálint szervezőmunkáját dicséri. „Célunk, hogy a csíkkörzeti kézilabdát újra divatba hozzuk, és ebben nagy mérföldkő volt a februári esemény, amelyen 101 kézilabdázó lépett pályára” – írták közösségi oldalukon a szervezők.
A 2. Csíkszentkirályi Kézilabda Kupán négy női és hat férfi székelyföldi csapat lépett pályára a csíkszentkirályi sportcsarnokban, ahol 16 mérkőzés után a következő sorrend alakult ki.
Nők: 1. Csíkszeredai VSK, 2. Nyárádszereda, 3. Csíkszeredai NKSZ, 4. Szentegyháza.
Férfiak: 1. Székelykeresztúr, 2. Csíkszentkirályi KC, 3. Felcsík, 3. Csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium, 5. Pirosak, 6. Gladiátor. A Gladiátor csapat sajnos sérülések miatt kénytelen volt feladni a helyosztó mérkőzését.
Hargita megyében csak a nők számára zajlik hivatalos megyei bajnokság. Az ötcsapatos, 2024–2025-ös Hargita megyei női kézilabda-bajnokságban meghívottként a Marosvásárhelyi Active7 is részt vesz a Zetelaka, Szentegyháza, Székelykeresztúr és Csíkszeredai NKSZ mellett. Az első teremtornát októberben Zetelakán, a másodikat novemberben Székelykeresztúron, a harmadikat január végén Marosvásárhelyen rendezték. A következő torna helyszíne Szentegyháza lesz, március 8-án.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!