A torna megszervezése André Balázs és Simon Bálint szervezőmunkáját dicséri. „Célunk, hogy a csíkkörzeti kézilabdát újra divatba hozzuk, és ebben nagy mérföldkő volt a februári esemény, amelyen 101 kézilabdázó lépett pályára” – írták közösségi oldalukon a szervezők.
A 2. Csíkszentkirályi Kézilabda Kupán négy női és hat férfi székelyföldi csapat lépett pályára a csíkszentkirályi sportcsarnokban, ahol 16 mérkőzés után a következő sorrend alakult ki.
Nők: 1. Csíkszeredai VSK, 2. Nyárádszereda, 3. Csíkszeredai NKSZ, 4. Szentegyháza.
Férfiak: 1. Székelykeresztúr, 2. Csíkszentkirályi KC, 3. Felcsík, 3. Csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium, 5. Pirosak, 6. Gladiátor. A Gladiátor csapat sajnos sérülések miatt kénytelen volt feladni a helyosztó mérkőzését.
Hargita megyében csak a nők számára zajlik hivatalos megyei bajnokság. Az ötcsapatos, 2024–2025-ös Hargita megyei női kézilabda-bajnokságban meghívottként a Marosvásárhelyi Active7 is részt vesz a Zetelaka, Szentegyháza, Székelykeresztúr és Csíkszeredai NKSZ mellett. Az első teremtornát októberben Zetelakán, a másodikat novemberben Székelykeresztúron, a harmadikat január végén Marosvásárhelyen rendezték. A következő torna helyszíne Szentegyháza lesz, március 8-án.
A magyarországi politikai fordulat hírére a Sepsi OSK és FK Csíkszereda vezetői tiszta vizet öntöttek a pohárba klubjaik jövőjét illetően. A klubvezetők a stabilitásra hivatkozva igyekeznek megnyugtatni a szurkolókat.
Továbbra is rendkívül kiélezett a jégkorong Erste Liga döntője, a harmadik mérkőzésen is hosszabbításra volt a szükség a Gyergyói Hoki Klub és a Brassói Corona között. A fordulatos csatából a címvédő jött ki győztesen és átvette a vezetést összesítésben.
Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!