Elöljáróban annyit: a helyzet nem rózsás. A csapat tagjai csütörtökön kapták meg februári fizetésüket, vagyis úgy nyerték meg a másodosztályt, hogy akkor még kéthavi bérükkel tartozott nekik a klub. Semmilyen sportágban, így a kézilabdában sem kis ugrás a második vonalból az élvonalba kerülni. Jó példa erre, hogy a tavaly feljutott három együttes közül kettő szinte biztosan kiesik a Bölények Ligájából.
Győri István, a Szejke SK ügyvezetője megkeresésünkre felvázolta, mekkora is ez a lépés. „Számításaim szerint az élvonalbeli szerepléshez a klub idei költségvetését a háromszorosára kellene felduzzasztani. Figyelembe véve, hogy Székelyudvarhely városának mekkora a költségvetése, mennyi jut a sportra, illetve hogy a helyi cégek mennyivel tudnak beszállni, jelentős erőfeszítést igényel, hogy az első osztályhoz illő anyagi hátteret előteremtsük” – fejtette ki.
„Mindenkinek meg kell köszönnünk azt, amit eddig nyújtott, mind a városnak, mind pedig a vállalkozóknak, akik mellettünk voltak az elmúlt években, és lehetőségeik szerint támogattak a pandémia idején is.
Ahhoz, hogy fellépjünk a Bölények Ligájába, egy országos vagy egy multinacionális cég, nagy befektetés szükséges” – tette hozzá.
Ugyanakkor több kézilabdázónak az idény végén lejár a szerződése a Szejke SK-val, így azt meg kellene újítani, ehhez pedig az elmaradt fizetést kézhez kellene kapniuk. „Fontos lenne, hogy tisztázódjon az anyagi helyzet a klubnál, mert ez elsődleges ahhoz, hogy egyben maradjon ez a csapat. Minél jobban húzódik ez, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a kézilabdázó esetleg más klubhoz igazol” – mondta a Szejke SK edzője, Sipos Lóránt.
A tréner szerint a képlet viszonylag egyszerű: „Ha lesz pénz, indulhatunk a Bölények Ligájában, természetesen néhány játékossal erősítenünk kell. Ha pedig nem lesz, akkor azon kell dolgoznunk, hogy ezt a keretet összetartsuk, azzal a céllal, hogy újból nekivághassunk a feljutásnak. A tartozások kiegyenlítése az elsődleges, azután lehet a jövőképen munkálkodni.
Nagyon egyszerűen: ha előteremtődik a Bölények Ligájához szükséges pénzkeret, akkor elindulunk ott. Ha nem, akkor valószínűleg nem oda nevezünk be, de mindenképpen biztos anyagi háttér kell akár az első, akár a másodosztályhoz.”
Hasonló a meglátása az ügyvezetőnek is az udvarhelyi férfi kézilabdacsapat jövőjével kapcsolatosan: „Az lenne a célszerű, hogy első lépésben az együttesnek biztosítani kellene a túlélését.
Amennyiben nem sikerül elindulnunk az élvonalban, akkor az A osztályba nevezünk be, onnan pedig újból kivívjuk a Bölények Ligájában való szereplés jogát. Aztán a minisztériumi segítséggel, illetve más támogatókkal együtt el is tudjunk indulni az első osztályban.”
Egy biztos, nem sok idejük maradt az illetékeseknek, hogy meghozzák a döntést a hogyan továbbról. A Székelyudvarhelyi Szejke SK-nak egy feladata maradt még erre az idényre, május végén a Román Kupa tornáján szerepel. Addigra nagyjából tudnia kellene a csapatnak, hogy a vakáció után minek vág neki: a Bölények Ligájának vagy az A osztályba való felkészülésnek.
Kiváló hangulatban, telt ház előtt kapott gól nélkül nyerte meg a jégkorong Román Kupát a Gyergyói Hoki Klub. Történelmet írtak, először szerezték meg ezt a trófeát.
Hosszú idő után újra pályára lépett Gabriel Vașvari, a tapasztalt labdarúgó a harmadosztályban szereplő Zilahi SCM játékosa. A Sepsi OSK korábbi csapatkapitánya a feljutásért küzd szülővárosa együttesének színeiben.
Veszélyes helyzet alakult ki kedden az udvarhelyszéki Gagyban, ahol bocsos anyamedvét láttak a településen. Nem volt egyszerű elkergetni a faluhoz közel tanyázó nagyvadat, amely rátámadt a vadőrre. A medve üregében kutyatetemeket és két bocsot találtak.
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.
Ingerült hangon követelte a román nyelv használatát egy rosszullétre panaszkodó idős személyhez kiszálló mentőorvos Kolozsváron – a felháborító esetről a Szabadság helyi napilap portálja számolt be szerdán.
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!