A szabálymódosítás szerint az egyes mérkőzésekre legfeljebb nyolc külföldi játékos nevezhető. Ezenfelül a csapatok 2+19 fős kerettel vághatnak neki a mérkőzéseknek, ami azt jelenti, hogy nem lesz lehetőség négy teljes sor nevezésére. Fontos újítás, hogy a keretben kötelező lesz legalább egy U21-es és két U24-es, nem külföldi mezőnyjátékost szerepeltetni.
A döntéshozók kiemelték, hogy amennyiben egy csapat nem teljesíti ezt a követelményt, a nevezhető játékosok száma a hiányzó fiatal játékosok számával csökken. Ezzel a szabállyal az MJSZ célja, hogy a magyar fiatalok nagyobb szerepet kapjanak a bajnokságban, ami hosszú távon a válogatott eredményességét is elősegítheti.
A bejelentett változások komoly hatással lehetnek a csapatok játékoskeret-stratégiájára, és új kihívások elé állítják az Erste Ligában szereplőket. A következő szezonban minden eddiginél nagyobb hangsúly kerülhet a fiatal tehetségek fejlesztésére és szerepeltetésére.
A jelenleg érvényben lévő, az MJSZ által a 2022–2023-as szezontól alkalmazott pontrendszer alapján minden játékos értékelést kapott életkora, teljesítménye és tapasztalata szerint. Egy csapat pedig 18 és 56 pont között nevezhetett játékosokat. A 23 év alattiak 0 pontot értek, míg a légiósok legalább 3-at, a magasabb szintű bajnokságokból érkezők pedig további 0,5 egységet kaptak. Egy mérkőzésre legfeljebb 17 olyan játékos volt nevezhető, akinek az értéke meghaladta az 1-et.
Alig két héttel a pontvadászat kezdete előtt a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) elkészítette a 3. Liga csoportbeosztását. A székelyföldi csapatokat az első két csoportba sorolták, meglepetésre idén először szétválasztották a Kovászna megyei együtteseket.
Nemcsak a jeges edzések, hanem a felkészülési mérkőzések megkezdésében is a Csíkszeredai Sportklub női jégkorongozói számítottak idén úttörőnek a székelyföldi hokicsapatok közül, akik a második helyen zárták a felvidéki Iglón rendezett Petroltrans Kupát.
Egy család öt tagját vették őrizetbe egy Kovászna megyei ügyben: a nyomozók szerint kiszolgáltatott embereket tartottak fogva, munkára kényszerítették őket, és azt is tervezték, hogy pénzért „eladják” az áldozatokat.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!