A szabálymódosítás szerint az egyes mérkőzésekre legfeljebb nyolc külföldi játékos nevezhető. Ezenfelül a csapatok 2+19 fős kerettel vághatnak neki a mérkőzéseknek, ami azt jelenti, hogy nem lesz lehetőség négy teljes sor nevezésére. Fontos újítás, hogy a keretben kötelező lesz legalább egy U21-es és két U24-es, nem külföldi mezőnyjátékost szerepeltetni.
A döntéshozók kiemelték, hogy amennyiben egy csapat nem teljesíti ezt a követelményt, a nevezhető játékosok száma a hiányzó fiatal játékosok számával csökken. Ezzel a szabállyal az MJSZ célja, hogy a magyar fiatalok nagyobb szerepet kapjanak a bajnokságban, ami hosszú távon a válogatott eredményességét is elősegítheti.
A bejelentett változások komoly hatással lehetnek a csapatok játékoskeret-stratégiájára, és új kihívások elé állítják az Erste Ligában szereplőket. A következő szezonban minden eddiginél nagyobb hangsúly kerülhet a fiatal tehetségek fejlesztésére és szerepeltetésére.
A jelenleg érvényben lévő, az MJSZ által a 2022–2023-as szezontól alkalmazott pontrendszer alapján minden játékos értékelést kapott életkora, teljesítménye és tapasztalata szerint. Egy csapat pedig 18 és 56 pont között nevezhetett játékosokat. A 23 év alattiak 0 pontot értek, míg a légiósok legalább 3-at, a magasabb szintű bajnokságokból érkezők pedig további 0,5 egységet kaptak. Egy mérkőzésre legfeljebb 17 olyan játékos volt nevezhető, akinek az értéke meghaladta az 1-et.
Közös megegyezéssel szerződést bontott az FK Csíkszereda és Szabó István vezetőedző – közölte csütörtökön a labdarúgó Szuperligában szereplő klub.
Hamar megtalálta a távozó Szabó István utódját az FK Csíkszereda: a klub csütörtök délután bejelentette, hogy a csapatot korábban négy éven át irányító Valentin Suciu visszatér a szuperligás együttes kispadjára.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!