A szabálymódosítás szerint az egyes mérkőzésekre legfeljebb nyolc külföldi játékos nevezhető. Ezenfelül a csapatok 2+19 fős kerettel vághatnak neki a mérkőzéseknek, ami azt jelenti, hogy nem lesz lehetőség négy teljes sor nevezésére. Fontos újítás, hogy a keretben kötelező lesz legalább egy U21-es és két U24-es, nem külföldi mezőnyjátékost szerepeltetni.
A döntéshozók kiemelték, hogy amennyiben egy csapat nem teljesíti ezt a követelményt, a nevezhető játékosok száma a hiányzó fiatal játékosok számával csökken. Ezzel a szabállyal az MJSZ célja, hogy a magyar fiatalok nagyobb szerepet kapjanak a bajnokságban, ami hosszú távon a válogatott eredményességét is elősegítheti.
A bejelentett változások komoly hatással lehetnek a csapatok játékoskeret-stratégiájára, és új kihívások elé állítják az Erste Ligában szereplőket. A következő szezonban minden eddiginél nagyobb hangsúly kerülhet a fiatal tehetségek fejlesztésére és szerepeltetésére.
A jelenleg érvényben lévő, az MJSZ által a 2022–2023-as szezontól alkalmazott pontrendszer alapján minden játékos értékelést kapott életkora, teljesítménye és tapasztalata szerint. Egy csapat pedig 18 és 56 pont között nevezhetett játékosokat. A 23 év alattiak 0 pontot értek, míg a légiósok legalább 3-at, a magasabb szintű bajnokságokból érkezők pedig további 0,5 egységet kaptak. Egy mérkőzésre legfeljebb 17 olyan játékos volt nevezhető, akinek az értéke meghaladta az 1-et.
Őszintén beszélt az előttük álló kihívásokról a Csíkszeredai Sportklub csapatkapitánya, Becze Tihamér. A kék-fehérek vezére a felkészülés nehézségeiről, a keretről és saját pályafutásáról is mesélt a hamarosan rajtoló jégkorong-idény előtt.
Papírforma alapján esélyesként várja a szombat kora délutáni megmérettetést a Sepsi OSK, amikor a Szatmárnémeti VSK lesz a vendége a labdarúgó 2. Liga ötödik fordulójában. A piros-fehérek korábbi meghatározó játékosa visszatérhet a csapathoz.
Csűrrel összeépült kis ház gyúlt ki csütörtökön Csíkszentkirályon.
Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.
A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.
Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!