A szabálymódosítás szerint az egyes mérkőzésekre legfeljebb nyolc külföldi játékos nevezhető. Ezenfelül a csapatok 2+19 fős kerettel vághatnak neki a mérkőzéseknek, ami azt jelenti, hogy nem lesz lehetőség négy teljes sor nevezésére. Fontos újítás, hogy a keretben kötelező lesz legalább egy U21-es és két U24-es, nem külföldi mezőnyjátékost szerepeltetni.
A döntéshozók kiemelték, hogy amennyiben egy csapat nem teljesíti ezt a követelményt, a nevezhető játékosok száma a hiányzó fiatal játékosok számával csökken. Ezzel a szabállyal az MJSZ célja, hogy a magyar fiatalok nagyobb szerepet kapjanak a bajnokságban, ami hosszú távon a válogatott eredményességét is elősegítheti.
A bejelentett változások komoly hatással lehetnek a csapatok játékoskeret-stratégiájára, és új kihívások elé állítják az Erste Ligában szereplőket. A következő szezonban minden eddiginél nagyobb hangsúly kerülhet a fiatal tehetségek fejlesztésére és szerepeltetésére.
A jelenleg érvényben lévő, az MJSZ által a 2022–2023-as szezontól alkalmazott pontrendszer alapján minden játékos értékelést kapott életkora, teljesítménye és tapasztalata szerint. Egy csapat pedig 18 és 56 pont között nevezhetett játékosokat. A 23 év alattiak 0 pontot értek, míg a légiósok legalább 3-at, a magasabb szintű bajnokságokból érkezők pedig további 0,5 egységet kaptak. Egy mérkőzésre legfeljebb 17 olyan játékos volt nevezhető, akinek az értéke meghaladta az 1-et.
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!