Jót tenne a versenyhelyzet a romániai jégkorong-játékvezetőknek

A Nagy Attila által vezetett Romániai Jégkorong-szövetség (FRHG) játékvezetői testületének új vezetője Csata Attila. Őt kérdeztük a romániai jégkorong-játékvezetés helyzetéről, problémáiról.

– Hogyan fogadta a kinevezést, melyek az első problémák amivel szembesült?

– Az elmúlt szezonban, amikor megkerestek Nagy Attiláék, közölvén, hogy a kollégák részéről rám esett a választás a játékvezetői testület élére, egy kis gondolkodás után elfogadtam. Örültem, hogy nem szezon közben kellett átvenni ezt a nehéz feladatot. Tavasszal megszülettek a döntések, most ősszel elkezdődtek a bajnokságok, viszont még mindig nincs tiszta kép – a szakszövetség volt és jelenlegi vezetősége között zajlanak a perek.

Hiába nyújtottam békejobbot a játékvezetői kollégium volt bukaresti elnökének, Mihai Paulnak. Mondtam, hogy hagyjuk meg a szövetségek vitáját a szövetségeknek, a mi személyes problémánkat pedig, azaz azt, hogy ki vezeti a bírói testületet, azt oldjuk meg mi. Nem így történt. Mondtam, hogy van 15 játékvezetőnk, őket kell képezzük a legjobban, hiszen csak ők vannak nekünk, velük kell végigvinni a bajnokságokat.

Időközben a Nemzetközi Jégkorong-szövetségnél (IIHF) is átkerült a jog hozzám, én nevezhetek játékvezetőket a nemzetközi rendezvényekre. Neveztek ők is 13-at, csak éppen olyanokat, akiknek nincs legalább öt felnőttmérkőzés a karrierjükben. Velük nemzetközi szinten nem lehet megjelenni. Az első dolog az volt, hogy azokat, akiknek nincs semmi tapasztalatuk, le kellett vegyem a listáról. A román testvérek nem mertek eljönni fújni ide Erdélybe, lett egy ál, felfújt román–magyar ellentét.

Egy kicsit a galaciak voltak, akik másképp gondolkodtak. Galacon van két játékvezető, Andrieș Gheorghieș és a volt kiváló jégkorongkapusnak, Radu Viorelnek a fia, Radu Gabriel. Ez utóbbi azonban a rendőrakadémián tanul, novemberig nem tud jönni, viszont ő azt mondta, hogy ő akar bíráskodni, bárki is vezeti a szövetséget. A másik gyerek, Andrieș Gheorghieș megértette, hogy bíráskodni kell. Egyébként ő és André Attila ezen a héten Belgrádba utaznak, a jégkorong Kontinentális Kupa meccsein lépnek jégre, abban a csoportban, ahol a Ferencváros is szerepel.

Összesen mi is vagyunk 31-en, de közöttünk sok még az ifjúsági, vannak, akik különböző okok miatt kiestek vagy sérültek.

– Ahogy minden évben, idén is meghirdették a jégkorong-játékvezetői tanfolyamot. Kik jelentkezhetnek, milyen kritériumoknak kell megfeleljenek?

– Direkt nem állítottunk semmilyen feltételt, hogy ne legyen akadály, remélvén, hogy minél többen érdeklődnek a játékvezetői tanfolyamunk iránt. Volt, aki 55 évesen jelentkezett, sajnos neki el kellett mondani, hogy a jövő nem belőle áll. Vannak fiatalok, akik jelentkeztek, volt jégkorongozók is, összesen 24-en – ami nem rossz. Vasárnap, október 15-én kezdünk, majd eldől, mi alakul ki ebből. Ők mind a 24-en arra jelentkeztek, hogy jégen szeretnének bíráskodni.

Meghirdettük a zsűriasztalnál tevékenykedők számára is a képzést. Eddig az ők esetükben úgy működött, hogy mindenki birtokolt egy pozíciót egy-egy pályán. Sok esetben az adott klub embere volt, vagy nem tartozott senkihez. Én azt kértem Nagy Attiláéktól, hogy ugyanúgy, mint amikor annak idején én is kezdtem, tartozzanak ők is a játékvezetői testülethez. Azért, hogy tudjuk képezni őket, tudjuk kontroll alatt tartani, tudjuk fegyelmezni, ha szükség van erre. Példaként mondom el, hogy most két hete volt egy esetünk, amikor az egyik pályán az egyik zsűritagnak kellett szóljak, hogy vesse le az egyik klubnak a mezét. A lelátón felöltheti kedvenc klubjának a mezét, a zsűriasztalnál azonban ez tilos.

– Gyakori eset a jégkorongmérkőzéseken a bírók szidása, anyázása, elhangzik a „szemüveget a bírónak” stb. Végeznek stressz-tesztet a játékvezetőkön? Gondolom egy komoly orvosi vizsgán azért átesik minden játékvezető.

– Stressz-teszt nincs előírva, és természetesen minden játékvezető átesik rendszeres időközönként az orvosi vizsgán. Nem az a legnagyobb probléma, hogy nem lát a jégkorong-játékvezető, mert tudjuk, hogy mindenki lát jól. A nagy probléma az, hogy évek óta nincs normális felkészülés. Nekünk jól jön az Erste Liga, a közös magyar–román bajnokság, mert mi fel tudunk zárkózni, de a magyarországi kollégáknak nem az első számú prioritás, hogy fejlesszenek, mert nekik sok játékvezetőjük van.

Mi próbálunk felzárkózni, de itt az országban rég nem történt semmilyen fejlesztés. Nem hoztak instruktorokat, nem történtek videóelemzések, mert azokból nagyon sokat lehet tanulni. Korcsolyatechnikát is kellene tanítani, mert nem minden bíró volt hokista, és sorolhatnám. Az erőnlétünk sem olyan, amilyen kellene legyen.

– Milyen nemzetközi rendezvényekre juthatnak el a romániai játékvezetők?

– A Nemzetközi Jégkorong-szövetségnél (IIHF) a válogatott szintje a meghatározó tényező. Tehát a válogatott ahol mozog, azon a szinten bíráskodhatunk. A korábbi vébéken tevékenykedő romániai játékvezetőket megfigyelők pontozzák, jelentést írtak róluk. Románia idénre kapott egy főbírói és kettő vonalbírói helyet a nemzetközi rendezvényekre. Fontos megjegyezni, hogy amikor az IIHF-hez játékvezetőket jelölsz, akkor egy rangsort küldesz a szövetségnek. Ez a mindenkori játékvezetői kollégium vezetőjének a felelőssége, ő rangsorol. Most abban a szituációban vagyunk, hogy az elmúlt szezon végén a volt játékvezetői kollégium elnöke nevezett. Mindenki tudja, hogy Sikó Szilárd Levente az egyik legjobb játékvezető Romániában, de Sikót az exelnök csak második helyre rangsorolta, az elsőre saját magát írta be… Mihai Paulról van szó, ő tavaly játékvezető, megfigyelő és egyben a bírók főnöke is volt. Én ezt nem csinálom, csak megfigyelő leszek.