Az első meccsnap eseményeit még itthon néztük, hüledezve szlovének sokkoló vereségén a Dél-Korea ellen, nagyot fújva a megkönnyebbüléstől miután Magyarország legyűrte a japánokat és elkönyvelve Románia nem túl meglepő zakóját Olaszországgal szemben.
Hétfőn utaztunk, a Bergamóban landoló gépen már találkozva székely szurkolókkal. Az út Verona érintésével folytatódott, ahol Júlia erkélyére mi is kíváncsiak lettünk volna, de miután megnéztük a Ponte di Castelvecchio hidat és a Piazza delle Erbe érintésével eljutottunk a híres balkon közelébe, épp akkor jöttek ki az aznapi utolsó turisták a kapun. Mi már nem jutottunk el a dráma és szerelem kultikus helyéhez.
Lehet, hogy Rómeó is jobban járt volna így... Mennünk kellett, mert a Frecciarossa gyorsvonat sem vár.
Szürkületben jutottunk a hegyek közé, de azok így is lélegzetelállítóak. Mondhatni, olyan a környék, mintha Balánbányán lennénk, egy szűk völgyben, csak épp az arányok, a hegyek magassága és a gazdasági fejlettség más. De ezek nagyon.
Bozenben (a németül beszélő Dél-Tiroliak így szeretik nevezni Bolzanót, és akkor már nevezzük így, mert mi sem vagyunk oda a Miercurea Ciuc vagy Gheorgheni nevekért) már sötétben szállunk le, így nem sokat látunk elsőre a városból. Erre még visszatérünk. Kedden már nem a túristáskodás a fő szempont. Jönnek a második játéknap mérkőzései.
A Sparkasse Arénában és környékén magas szintű szervezést tapasztalunk, a jó hangulatú szurkolói zónában mintegy száz szlovén, székely és magyar drukker fogyasztja a Forst sört 4 euróért poharanként. A déli csend bent a csarnokban már eltűnik. Sok, legalább 400 szlovén iskolás gyerek kelti a jó hangulatot.
Szép számban vannak jelen a romániai válogatott mezében szurkolók is, mintegy ötvenen, ami sokkal nagyobb szám, mint amit az utóbbi években megszokhattunk.
Ők sem hittek a szemüknek, amikor Zagidullin mindjárt az elején megszerezte a vezetést Romániának. A szlovének egyénileg jobbak, de a mieink hősiesen blokkolnak, és ami eljut a kapuig, azt Adorján védi bravúrok sorozatával. Aztán megtörténik az elkerühetetlen, egy megpattanó lövéssel egyenlít Szlovénia. Döntetlen 20 perc után. Aki erre fogadott, az jól járt...
A szünet után már az eredményjelző is igazolta a nagyobb szlovén tudást. Időnként bejött a jégre 10–15 fiatal és összegyűjtötték a korcsolyák alatt keletkezett havat. A romániai védekező harmadban jóval több a munkájuk. 6–1 lett ez a meccs is.
Góga Attila másodedző a Székelyhonnak nyilatkozva elmondta, hogy az első két mérkőzés volt számukra a felkészülés, mostantól kell megmutatni, hogy többre is képesek lehetnek. Kedden még lesz egy parázs meccs ahol Sofronék Del-Koreával csapnak össze, az olaszok pedig Japánnal mérkőznek meg. Szerda pedig a derbik napja: Magyarország–Románia, Japán–Dél-Korea és Olaszország–Szlovénia. Ott leszünk ezeken is és beszámolunk az olvasóinknak.
Közel ötvenéves, Super-8-as felvételt osztott meg közösségi oldalán Székedi Ferenc. Az 1980-as szófiai túrán készült képsorok igazi időutazást kínálnak a csíkszeredai jégkorong aranykorába.
Méltó ünnepi hangulatban, immár ötödik alkalommal rendezték meg a csíkszeredai Év Sportolója Gálát szerdán délután. A ünnepségnek otthont adó Csíki Mozi nézőtere zsúfolásig megtelt a helyi sportélet jeles képviselőivel és az őket ünneplő közönséggel.
Facebook bejegyzésben hagyott búcsúüzenetet, nem sokkal később holtan találtak rá egy csíkszeredai nőre hétfő este.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
Már csak elvétve találunk olyan töltőállomásokat, ahol a benzin ára is ne haladná meg a literenkénti 8 lejes lélektani határt.
Az akadémiai falakon túli kitekintésre készülő kolozsvári társadalomtudományi folyóirat bemutatóján jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!