Átalakított bajnoki kiírások és Román Kupa a hazai jégkorongban
Az új vezetőség április 6-án kapott felhatalmazást a klubok képviselőitől, azóta három elnökségi ülésre és egy közgyűlésre került sor, amelyeken megalakultak a szakbizottságok, lefolytatták az RJSZ-hez tartozó klubokkal az egyeztetéseket a következő szezonra vonatkozóan, valamint elfogadták a szabályzatokat, kiírták a bajnokságokat.
A felnőtt férfi, illetve női bajnokságokat, a Román Kupát, illetve az eredményszámolással zajló utánpótlás-sorozatokat (U13, U15, U17, U20) a Román Jégkorong Szövetség írja ki és bonyolítja le.
A kisebb korosztályokban (U9, U11) a megyei szövetségek vállalják a szervezéssel járó feladatokat, de az országos szakszövetség szakmai koordinálása mellett zajlanak azok is.
Nagy Attilától megtudtuk, hogy az országos bajnokságok az idei évtől új korosztályos bontásban lesznek megszervezve. Ennek egyik oka, hogy a korábbi felosztás nem vette figyelembe az iskolai ciklusokat. Az átalakított rendszerben például sokkal nagyobb az esély rá, hogy egy nyolcadikos gyerek az iskolaváltással azonos időben lépjen korosztályt a jégkorongban is. Az utánpótlás-válogatottak nemzetközi szereplése miatt ugyanilyen fontos volt az átszervezés. Az U20-as bajnokságban például legalább négy csapatnak és 60 igazolt játékosnak kell lennie a világbajnoki induláshoz, ami az utóbbi években a valóságban nem volt adott. Az átalakított bajnoki rendszer ezt is orvosolni kívánja.
Az RJSZ tisztújítása körüli fejleményekről a sportvezető elmondta, hogy több ízben is elhalasztották a bírósági sztrájkok miatt azt a tárgyalást, amely az új vezetőség beiktatására vonatkozó statútummódosítást hivatalossá tenné.
Ez az egyetlen részlet hiányzik még jogi értelemben, ugyanis a sportminisztérium is az új vezetőséget ismeri el, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség éves közgyűlésén Finnországban pedig szintén a Nagy Attila vezette stáb kapott szavazati jogot.
A szövetségi elnök a háttérben zajló munkáról részletesen is mesélt. „A munka elvégzésében nem jelentett nehézséget ez a jogi huzavona, aminek hónapok óta részesei vagyunk, ugyanis megvannak a különböző részterületekért felelős csapatok, akiknek a főtitkár úrral együtt igyekszünk minden segítséget megadni” – mondta Nagy Attila, majd rátért a versenyeztetés szakmai szempontjaira.
„A klubokkal mindenről előzetesen egyeztettünk, szerettünk volna egy átlátható, tervezhető, mindenki számára élhető versenykiírást letenni az asztalra. Végre meg akartuk változtatni azt a korábbi szokást, hogy a szavazati jogok generálása miatt a vezetőség saját érdekeit nézve a klubok feje fölött dönt az őket érintő kérdésekről.
A felnőtteknél a román bajnokságnak idén alkalmazkodnia kellett az Erste Liga kiírásához. Nyilván fontos számunkra a magyar–román közös liga is, hiszen a legversenyképesebb, a válogatottba legtöbb játékost adó klubok itt is szerepelnek. Ugyanakkor, dolgoznunk kell a szezon során azon, hogy jövőtől a két kiírást úgy tudjuk összehangolni, hogy a román bajnokság ne szoruljon háttérbe. A nehézséget főként a rájátszás megszervezése jelenti, mert egyszerre két playoff nem fér bele.
Jó lenne, hogyha jövőtől mindkét rájátszásnak megtalálnánk a helyét a Magyar Jégkorong Szövetséggel közösen.
Igyekeztünk arra is figyelni, hogy az Erste Ligában nem szereplő együtteseknek plusz mérkőzéseket biztosítsunk a Román Kupa égisze alatt. Számukra hosszabb lesz a kvalifikációs folyamat. Erre azért van szükség, mert a kluboknak a fejlődéshez, előrelépéshez a korábbinál több mérkőzést kell játszaniuk.
– vázolta fel a legfontosabb tudnivalókat a felnőtt versenysorozatokról a szövetségi elnök.
Nagy Attila arról is beszélt, hogy milyen az együttműködés az RJSZ és a klubok között. „A klubvezetők már az első hónapokban is partnereink voltak. A legutóbbi közgyűlésen például a 19 szavazati joggal rendelkező klub közül 16-nak a képviselője jelen volt. Az utánpótlásban 36 csapat nevezett, ami szintén bizonyítja, hogy összezárt a hokis közösség, és a túlnyomó többség a megújult rendszerhez szeretne tartozni.
Ez azért sajnálatos, mert akkor tudunk egy valódi változást levezényelni, hogyha mindenki kiáll az összefogásban adott szava mellett, világossá teszi, hogy mit képvisel a romániai hoki jövőjét érintő alapvető kérdésekben. Aki egy olyan vezetőséggel kötne kompromisszumot, amelyik szétverte a romániai hokit, nem tud hosszú távú, felelős, szakmai alapon nyugvó építkezésben gondolkodni. Márpedig erre van most égető szükség” – foglalta össze az első időszak tapasztalatait Nagy Attila.
A Román Kupa 2023–24-es kiírása a korábbiakhoz képest több mérkőzést biztosít a nem Erste Ligás klubok számára, de utóbbiakra nem ró plusz terhet. A résztvevő csapatok két csoportra osztva kezdik meg a küzdelmeket. Az egyikbe az Erste Ligás csapatok kerülnek, a másikba pedig a többi benevezett együttes. Előbbiek esetében a magyar bázisú bajnokság első oda-vissza köre számít a Román Kupa csoportkörének. A többi résztvevő csapat pedig a bajnokság mellett a kupában is lejátszik egy oda-vissza kört az ellenfelekkel. A csoportok első két helyezettje egy Final Four keretében küzd majd a kupa elhódításáért. Az A csoport győztese a B csoport második helyezettjével, a B csoport nyertese pedig az A csoport másodikjával küzd a döntőbe jutásért.
Andrej Taratuhin: minden szezon és azon belül minden győzelem egy külön kis élet
A Csíkszeredai Sportklub korábbi legendájával, a csapatot öt szezonon át erősítő Andrej Szergejevics Taratuhinnal beszélgettünk a jégkorong Erste Liga elődöntőjének negyedik mérkőzését megelőzően.
Először kapott ki a Steaua a 2. Ligában, óriási a harc a feljutásért
Vasárnap kora délután zárult a labdarúgó 2. Liga felsőházi rájátszásának nyitófordulója. Kisebb meglepetést okozott az FC Argeș.
Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr
A nyomozóhatóságok két férfi, akik közül egyik rendőr, előzetes letartóztatását kérték vasárnap a Temes megyei törvényszéken egy drogkereskedelemmel kapcsolatos ügyben.
Életveszélyessé vált az erdélyi nagyváros közúti hídja
A helyiek szerint éjszaka nincs bátorságuk átkelni azon a közúti hídon, amely a brassói régi kerülőúton található, mert olyan rossz állapotba került, hogy már életveszélyessé vált.
Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
A magyarok Hitler oldalán – kényszer vagy önkéntesség?
Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
